Műkincsek, műtárgyak magánkézben, gyűjteményben, megvonva a köz tekintetétől. Semmi újdonság. Néha kölcsönkapja egy múzeum vagy galéria, ha pedig valakinek szerencséje van, életnagyságban láthat bizonyos – más esetben elzárt – alkotásokat és régi korok tárgyi emlékeit. De új térben is mozgunk, nem csak a valóságban. Van-e az internetnek művészete és muzeális darabjai? Az NFT erre ad választ.
Idén tavasszal egy aukció során közel 70 millió dollár értékben kelt el egy digitális kollázs. Egy fájl, de az eredeti. Az érte kifizetett kb. 21,2 milliárd forinttal pedig a Beeple néven alkotó Mike Winkelmann magamögé utasította sok ismertebb művész fizikai térben megalkott munkáját.
Az Everydays – The First 5000 Days című mű 13 évet sűrít egy képbe, összefogva nap-nap után készült munkákat, amelyek nagyrésze popkulturális és közéleti alakokat ábrázol szexualizált, szatirikus módon, ezzel leginkább aktualitásokra reflektálva. A kép jelenleg a legértékesebb NFT-nek számít.
Akadnak még azonban értékes NFT-k. Jack Dorsey Twitter-alapító első tweetje 2,9 millió dollárért kelt el, míg a Nyan Cat mém 590 ezer dollárt ért meg vevőjének, de kerültek még emlékek kiárusításra az internet zsenge történelméből. Vagy épp nem csak onnan, a CNN archív anyagait kezdte árusítani, míg az NBA ikonikus pillanatok felvételeit Top Shots néven értékesíti, mintha csak gyűjthető kosaras kártyák lennének (amiknek értéke a pandémia alatt rendkívül megugrott).
A pár másodperces felvételek limitált példányszámban érhetők el a sportrajongók vagy azok számára, akik úgy gondolják, később többet ér majd az a klip, amit YouTube-on is elérhet bárki.
Miről van szó?
50,000 digitális kiscica, mindegyik egy és megismételhetetlen (plusz párosítható); lényeg azonban, hogy megvehető, gyűjthető. Tömören ez a CryptoKitties, ami 2017-ben az előfutára volt az NFT-nek, ugyanis már az Ethereum blokklánc technológiáját használta.
Ez annyit jelent, hogy egy központi szerv/intézmény helyett minden befektető (itt cicagyűjtő) tudja, hogy kihez melyik cica tartozik, így a közösség egy tulajdonosi láncolattal igazolja az eredeti darabokat. Mára a legdrágább kriptomacs több, mint 1 millió dollárt ér.
Az NFT friss és egyben innovatív technológia tele kiaknázásra váró lehetőségekkel – így a promó. A valóság se nagyon más, csak kevésbé csomagolt, ugyanis az NFT sikere nagyjából 2 éve kezdődött. A kiindulópont az Ethereum nevű kriptovaluta, – a bitcoin legnagyobb riválisa – mely az NFT megalkotásáért felel.
Lényegében kriptovaluta jellegű, csak éppen nem helyettesíthető egymással, ahogy egy 100 forintos érme egy másikkal, vagyis inkább azonos kriptoérmék. Adott NFT-ből pár darab létezik vagy egyetlen egy. Értékes, mert ritka. A gyűjtőknek lett kitalálva, erre utal a rövidítés mögött rejlő non-fungible token, azaz nem felcserélhető érme megnevezés is. Tehát egy NFT-nek egy birtokosa van, ezt pedig a blokklánctechnika segítségével hitelesítik, ami digitális tulajdonlapként működik.
Az NFT értékénél az eredeti birtoklását jelentő státusz játszik kulcsszerepet a Nonfungable.com elnöke, Dan Kelly szerint, idézi őt cikkében a Wall Street Journal. Az új tulajdonos viszont szerzői jogokkal nem rendelkezik, legalábbis ez még vita tárgyát képezi, de utólag lehetősége van azt is megvásárolni. Addig azonban az alkotótól függetlenül használhatja, kiállíthatja és másolatokat készíthet az adott munkából, amiket NFT-ként újra eladhat, de eredeti így is egy lesz.
Közbeszúrt epésség
Legyen meg a kitérő a cinikus hang felé is. Pár kattintással letölthető bármilyen kép, digitális alkotás, vagy ha az NBA sztárok kiemelkedő pillanatait nézném vissza, készen áll bármelyik videómegosztó oldal az igények teljesítésére. Úgy néz ki, itt pár ember jó pénzt keres azon, hogy palackozott levegőt árul. Sokak szerint az NFT hirtelen jött sikere majd szépen elszivárog.
Charlie Lee Litecoin kriptovaluta-alapító szerint, mivel bármi lehet NFT, a piac túltelítetté válik, és az árak zuhanni kezdenek. (Hasonlóan nyilatkozott William Deresiewicz kultúrakritikus a The Guardian egyik cikkében.) Például egy képbe belógó hüvelykujj már ma NFT lehet, kérdés: kinek éri meg?
Más világ
Nyilvánvaló: az internet új világot nyitott meg, amihez kezdetben sok társadalomjobbító idealizmus társult, főként a demokratizáló és egyéneket végtelen tudással felhatalmazó erő képe. Mára látszik, ez eltúlzott optimizmus volt. Azonban a tudáshoz való szabad hozzáférés még mindig áll, ahogy egyéb digitális javak is elérhetőek, ha nem is feltétlen legális úton. Ez sok szempontból változni látszik, és amit ezekből a változásokból az NFT képvisel: digitális javak birtoklása.
Valami, ami már nem szabad (találóbban free), a szabad világhálón. Az online tér folyamatosan változik, ami figyelmen kívül hagyható lehetne, ha nem lenne már másodlagos élettér a hús-vér valóság mellett. Erre a COVID időszak pedig csak ráerősített. Múzeumok, galériák a lezárások idején alternatívára találtak a virtuális térben.
Nem meglepő, ha bizonyos gyűjtők közel érzik magukat az internet megkopott ideáihoz és szeretnék, ha az online közösség is megtekinthetné a gyűjteményüket. Ennek biztosít teret a Somnium Space VR, (sok más hasonló platform mellett) ahol digitális, 3D környezetben tekinthető meg több gyűjtemény is, köztük Beeple alkotásai és más digitális művészeké is.
A MetaKoven álnevet használó indiai kriptovaluta-befektető, egyben a már említett legdrágább NFT, az Everydays – The First 5000 Days tulajdonosa szintén egy digitális galéria keretein belül kívánja elérhetővé tenni az ominózus kollázst és gyűjteményének többi darabját.
Szolidabb verzió a MOCA – Museum of Crypto Art, mely nem VR élményen keresztül kívánja elérhetővé tenni gyűjteményét. A galéria inkább emlékeztet egy átlagos Tumblr oldalra.
A lehetőség adott…
Nemcsak a művészek, de akik jelentős nyomot hagytak az internet kultúrtörténetében is, nyereséges üzletet tudtak kötni az NFT által. Így kelt el 36.000 dollárért egy kínos iskolai fotó, amit Bad Luck Brain néven vált ismert mémmé. 500 ezer dollárt ért a szintén klasszikusnak számító Disaster Girl, de a vicces YouTube videók csarnokának relikviáját, a 2007-es Charlie bit my finger-t 760 ezer dollárért vette meg egy licitáló.
Mégis a műalkotások piacát rázta meg leginkább az NFT feltörése. A már említett Beeple egy csapásra lett a legkeresettebb képzőművész, de a fotós Kevin Abosch szintén a kriptovilágnak köszönheti sikereit. Legutóbb 1 millió dollárért vásárolták meg egy rózsáról készült képét, míg 2015-ben az NFT előtt egy burgonyát ábrázoló fotót adott el hasonló áron.
Nyilván azok a művészek vannak előnyben, akik már valamiféle nevet megalapoztak maguknak, ha nem is az elit műkedvelők körében, de egy friss nemzedék számára, akik az interneten keringő alkotásokat, mondjuk egy GIF-et jobban preferálnak egy olajfestménynél.
És szokásosan, cammogva begyűrűznek hozzánk is a trendek. Idén nyáron először árvereztek el digitális műalkotást, aminek NFT segítségével biztosították az eredetiségét. Weiler Péter alkotása: Kádár János segít apámnak beprogramozni az új színes tévénket 750 ezer forintért kelt el a Kieselbach Galéria 65. aukcióján. Remélhetőleg a jövőben ez elősegíti a digitális munkák jobb megítélését és több művész tudja értékesíteni így a műveit.
…de milyen áron?
Sajnos, ahogy szó volt róla, NFT-t bárki csinálhat bármiből, így más munkái is rendelkezésre állnak arra, hogy valaki hasznot húzzon belőlük. Erre mutat rá a The Guardian cikke is, kiemelve a MarbleCard-ot, ami egyfajta NFT, és lényegében bárki szellemi termékét ilyen gyűjthető kártyává lehet alakítani. Azonban értékesítésük kétséges, maga a program is egyfajta játékként hivatkozik a kártyákra.
Érdemes itt felvetni még, hogy az internet kultúrája milyen művészetet is értékel. A The Guardian egy másik cikkében a gyűjtők világát megismerni kívánó riporter szerint az ironikus munkák keltenek nagyobb érdeklődést, kevésbé az esztétika mint inkább a trollkodás kerül előtérbe.
De van nagyobb probléma ezeknél, globális mértékű. A NFT-k ugyanis rendkívül szennyezik a környezetet, és ez a probléma fenn állt már a kriptovalutáknál is. Maga az Ethereum évente 44,95 terawattóra elektromosságot használ el, ez kb. megegyezik Magyarország éves szintű fogyasztásával. A szénlábnyoma pedig Szudánéval vetekszik az évi 21.350 kg kibocsátott szén-dioxidnak köszönhetően.
Memo Atken digitális művész 18.000 NFT-n végzett elemzése alapján arra következtet, hogy egy NFT szénlábnyoma nagyobb, mint egy ember havi átlag áramfogyasztása. Ez a kibocsátás tízszerese az Ethereum valutatranzakciókénál.
Ezzel együtt az NFT egyre népszerűbb, miközben az alternatívák még bizonytalan lábon állnak. Damien Hirst brit pop art művész például egy új kollekció segítségével kezdett népszerűsíteni egy Plam nevű környezetkímélőbbnek tartott NFT-rendszert. Évekkel ezelőtt az Ethereum is bejelentette, hogy áttér egy kevésbé szennyező módszerre, ez azonban máig nem következett be.
Nem egészen cyberpunk, de hol vagyunk még?
Elszakadni a valóságtól a virtuális realitások illúzióvilágába az egyik probléma, amit a 90-es években prominens cyberpunk műfaj előszeretettel tematizált. De hol van ennek a határa? Belemerülni egy jó történetbe már különvon a valóságtól, vagy más szemszögből enged reflektálni annak egyes részeire?
Legyen most úgy, hogy a valóság kész (annak, aki felfogja), minden másodlagos valóság importtal kezdődik. Az NFT most a virtuális birtoklás, a digitális tulajdon bevezetése. Ezzel együtt pedig az internet art (v. post-internet) – ha van ilyen, és miért ne lenne – státuszát emeli. Bár NFT kapcsán már a cryptoart kifejezés kezd meghonosulni.
Az online világ egyre komolyabb élettér és újabbnál újabb kultúrkörök keltetője. A sci-fikben a virtuális valóságok legtöbb esetben a hús-vér világgal versenyeznek, jobbat kínálva annál, például a Mátrix sötét világánál, amelynek létrejötte a másodlagos létezés oka is. Erre rímmel az NFT környezetkárosító hatása. Csakhogy nem tartunk még itt, ez nem egészen cyberpunk, a küszöb előtt sem toporog a világ, pont ezért sokfelé lehet még lépni.
Nem a gépeket kell felgyújtani és kezdeni az új nomádságot. Rengeteg művésznek lehetősége lett, hogy a munkájából könnyebben megélhessen. Az online galériák és aukciók felívelőben vannak, amíg az NFT is szárnyal. Különböző projektek tudnak megvalósulni, New Yorkban legutóbb egy afrofuturista kiállítás nyílt élőben megtekinthető NFT-kből, de online is bárki számára elérhető. A világ kitágult és a képzőművészet is talán új lendületet kap.
A történet csak most kezdődik, ez talán epilógusnak elég, a folyatásban majd kiderül: a fényes vagy az árnyoldala felé billen az NFT jövője.
