Bukta Imre festményeiből és installációiból nyílt nagyszabású kiállítás vasárnap a Godot Kortárs Művészeti Intézetben. A Műveljük kertjeinket! című tárlat kivételes képzőművészeti eseménynek ígérkezik. A tematikus tárlat, melynek vezérfonala a vidéken alkotó ember esztétikai, szociális és erkölcsi viszonyulása, hat különálló egységből épül fel.
Ahogy Földényi F. László írja Bukta Imre Nálunk, vidéken című kiállításához készült könyvben, a festő alkotói viszonyai mindig kettős képet mutatnak. Az azonosulás és a távolságtartás közötti feszültség Bukta művészetére jellemzően a természetábrázolásában is fontos szerepet kap. Ugyanúgy a kettősség másik vonatkozására mutat rá Jerger Krisztina. A festőt személyesen is jól ismerő művészettörténész a naivitás és az ősi bölcsesség szembenállását hangsúlyozza az alkotó művei kapcsán, amelyek mégis egymás mellé kerülnek.
![](https://f21.hu/wp-content/uploads/2022/11/bukta-imre-szabo-benedek-1.jpg)
Az ilyen szembenállások kísérik végig a nézőt a mostani kiállításon is. A vidék jellemző tárgyait – a sparheltet, vájlingot, drótkerítést – Bukta átemeli eredeti közegükből, és egy új helyszínen, újfajta kontextusban jeleníti meg. Ezzel jól láthatóvá válik mindaz, amit az alkotó a vidékről, illetve az ő falujáról, Mezőszemeréről gondol és érez. Egy – ki tudja miért – pusztulásra ítélt, elhagyott, senkinek sem kellő világot érzékeltet ezzel, pedig ez a világ egykor fontos értékek hordozója volt. Ezek az értékek persze nem tűntek el teljesen, de a tendencia jól láthatóvá válik az installációkon, festményeken.
Ez az általános lerontottság azonban nem csak az épített környezet ábrázolásánál jelenik meg. Bukta képein a növények, a fák, az állatok, de az ember is ennek az áldozata. Ami így láthatóvá válik, egyfajta mementója lesz egy régen más fényben álló vidéknek. Ez a gondolat igen nyomasztóan hathat, ám ez a művész interpretációjában mégis szépséget kap. Sajátos szépség ez, kimondottan a föntebbi tényezőket ismerve, ám ennél többről szól Bukta művészete.
![](https://f21.hu/wp-content/uploads/2022/11/bukta-imre-szabo-benedek-2.jpg)
Bukta Imre és jegenyefák
A kiállítás egyik első, s egyben legszembetűnőbb terében plafon felé állított láncfűrészek kerültek. Ezeket elölről, a néző felől hideg színű autófényszórók világítják meg, így a láncfűrészek árnyéka a falra vetül. Ezek az egymás mellé állított árnyak egy jegenyesor képét rajzolják ki, ami Bukta egyik igen kedvelt képi eleme. A vékony szárú, felfelé törő fák a különböző festmények kompozíciójában meghatározó szereppel bírnak, s szinte az alkotó védjegyévé váltak. Számos képen eltérő módon helyezkednek el ezek a fák. Van, ahol az előtér része, máshol a látóhatár utolsó eleme, így a közelség és távolság két dimenziójának is fontos tárgyai lehetnek.
![](https://f21.hu/wp-content/uploads/2022/11/bukta-imre-szabo-benedek-3.jpg)
A véges és határtalan érzete a kiállított festmények elidegeníthetetlen sajátja. Ez az érzület Bukta egy korábbi, Másik Magyarország címmel megjelent kiállításában is erősen jelen volt. Egyfajta művészetszervező erő ez, ami áthatja az alkotó műveit, a kompozíciók, a színek, az installációk mindegyike e felé az erő felé gravitál. Ezen keresztül válnak megfoghatóvá az alkotó problémacsoportjai, a kereszténység, a Krisztus-keresés, amelyeket vallási motívumok – Szűz Máriát ábrázoló szobor, vagy a Biblia – artikulálnak mind az installációk, mind a festmények esetében.
Élet a periférián
Egy másik problémakört mutatnak be a tárlatnak egyik termében látható képek. A romantika a legjobb üzlet? címet kapta az a tematika, amely középpontjában a periférikussá váló értékrendszerek legfontosabb elemei állnak. A vidékiség átalakulása, a hagyományos falusi élet lassú, de mégis megállíthatatlan elsilányosodása olyan veszteséget jelentenek, amelyek felett nem lehet szó nélkül elmenni. Ez azonban itt keserédes képi humorral kerülnek elő, s talán éppen ez a fajta leképzés mutatja meg legpontosabban a folyamat valódi természetét.
![](https://f21.hu/wp-content/uploads/2022/11/bukta-imre-szabo-benedek-4.jpg)
Az öreg művész
Ezeken az általános problematikákon felül – amelyeket Bukta már régóta keres és alkot meg – megjelenik egy egészen személyes vonal is. A kiállítás egyik emeleti termében egy vidéki nyugdíjasklub bálterme látható. A Megöregszünk mind? című tematikus egység egyfajta installációs elem, a falon diszkófények futnak és autógumiból készült díszek lógnak – amelyek azonban nem a művész alkotásai, egy mezőszemerei nyugdíjasklubból valók. A faasztalok üres vizespoharai előtt bábuk – az ünneplők – ülnek, ezek jelenítik meg azt, hogy az alkotó világában mi vár a vidéki emberre nyugdíjas korában.
A Nyugdíjasklub – Imi 70 című önreflexív installáció a tradicionális vidéki kultúra teljes eltűnését mutatja meg, azonban itt sem a tragédia lesz a legfőbb vonal. Az abszurd helyzet humora ugyanis más megvilágításban mutatja meg a vidék sajátos helyzetét, mint amiben az ilyen súlyú jelenségek általában láthatók. Ezzel az elsőre meghökkentőnek látszó, mégis lényegre törő megfogalmazással pontos képet fest egy nagyobb figyelmet igénylő problémáról.
![](https://f21.hu/wp-content/uploads/2022/11/bukta-imre-szabo-benedek-5.jpg)
Otthon, édes otthon?
Az otthon kérdésköre hasonlóan személyes indíttatásból kerülhetett Bukta témái közé. Az otthon természete – ahogy a művész misztikus világa is – párhuzamosan álló jelenségekből építkezik. Egy otthonhoz ugyanis kétféle módon lehet kötődni. Adott a fizikai világhoz, mint otthonhoz való kötődés, amikor földhöz, kerthez, tárgyakhoz alakítunk ki személyes viszonyt. Kötődhetünk ugyanakkor a kultúránkhoz, szokásainkhoz, hagyományainkhoz is. Ha a két, egymás mellett működő otthon egyszerre lehet sajátunk, kivételes helyzetben vagyunk, ám ez sokszor csak áhított állapot. A Hogyan válik emberekké az otthon? című egység ezt a témakört öleli fel, és mutatja be egy személyes alkotói világon keresztül.
Elveszett értékek Bukta Imre vidékén
A kiállítás egyik fő vezérvonala a vidéki élet esztétikai, szociális, s másik aspektusban vallási, etikai vonzata, a tematikus egységek ezeket tárják a néző elé. Egészen sokféle alkotások, festmények és installációk dolgozzák fel ezt a kérdéskört, így rendkívül sokszínű megvilágítást is láthatunk. A fő téma sokszor mégis az értékvesztettség állapota lesz és annak további vonzatai, a környezet romlása, az erkölcsök hanyatlása, s mindezek mellett az egyik legfontosabb közlésréteg, a szakrális jelenségekhez való ősi viszony elvesztése.
![](https://f21.hu/wp-content/uploads/2022/11/bukta-imre-szabo-benedek-6.jpg)
Az egész tárlat egy heterogén művészeti élményt ad, ám az alkotó világa következetesen végigkíséri a nézőt a legkülönbözőbb egységeken és installációkon. A nagyobb részeket több helyen apróbb videóboxok tagolják, amelyek néhány perces, állva is kényelmesen megnézhető felvételeket vetítenek. A felvételeken olyan alkotók szólalnak meg, mint a Kossuth-díjas író, Krasznahorkai László, vagy a Széchenyi-díjas művészettörténész, Keserü Katalin. A videókban előkerül a művészi univerzum működési szabályrendszereinek témája, illetve a hit alapvető fontossága – amely nem csak a vidéki élet meghatározója. Korniss Péter, a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett fotóművész a művészet és az időskor kapcsolatáról beszél, ami nála is olyan személyes hangnemet kap, mint Bukta művészetében.
![](https://f21.hu/wp-content/uploads/2022/11/bukta-imre-szabo-benedek-7.jpg)
Az elmúlt tíz év legnagyobb volumenű s nagy érdeklődésre számot tartó kiállításának egyik legfigyelemreméltóbb eleme a Kifordított ház. Ez az installáció a Műcsarnokban 2012. novemberében felállított eredeti újragondolt verziója, amely szintén egy házat formált. Ennek a háznak négy homlokzata volt, amely négy vidéki ház-archetípust rajzolt ki. Így kerülhetett egymás mellé – pontosabban egyazon épületbe – a vidéki vállalkozó, aki kétes ízlésről tanúskodó otthonából néz ki, és a szegényes putri lakója, aki a házát mindenféle hulladékból tákolhatta össze.
A mostani kiállítás háza bizonyos szempontból ennek az alkotásnak az ellenkezője. Itt egy házba leshetünk be, amelynek ablakain át mégis az udvart láthatjuk, ahol gyerekek játszanak, kutya jár körbe, vagy a kiállítás alkotója tevékenykedik valamit. A kifordított házból kívülre kerültek a bútorok, a konyha berendezései, az asztalok, vagy a szoba szekrényei – amelyek önálló installációként is működnek. Az átformált világ egy új szabályrendszerben mutatja meg a nagyon is létező, de az installációban mégis idegenné váló világot.
![](https://f21.hu/wp-content/uploads/2022/11/bukta-imre-szabo-benedek-8.jpg)
Bukta Imre egész életművére igaz, hogy művészete első látásra az absztrakt jegyeit hordozza, ám valójában mégsem az, legalábbis a magja biztosan nem lehet az. Bukta minden alkotása egy közvetlen tapasztalatból építkezik, az absztraktum már csak erre rakódik rá, mint egy új jelentéshordozó réteg. De ennek előfeltétele a tapasztalt látvány és a primer élmény, hiszen ez adja meg azt a tapasztalatot, ami nélkül a hiteles ábrázolás lehetetlen volna.
Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című kiállítása 2022. november 27-től 2023. április 30-ig megtekinthető a Godot Művészeti Intézetben