Irodalmi rendezvények a hétre – Szeptember 21-től 27-ig

f21.hu 2020. Sze. 20. 0 0

Izgalmas programokkal várják az irodalomkedvelőket országszerte.

Online esemény: Késelés Villával: Létezik autonóm művészet? – Szeptember 21. 19 óra

A Facebook-esemény leírásából:

Félévnyi kihagyás után szeptemberben ismét összegyűlünk beszélgetni. Témánk ezúttal a művészeti autonómia lesz: beszélni fogunk a művészeti és az irodalmi mező átpolitizáltságáról, a művészet ideologikusságának kérdéseiről, állam és művészet, valamint piac és művészet kapcsolatáról, továbbá a Petőfi Irodalmi Múzeum helyzetéről, az állami ösztöndíjrendszerek átalakulásáról, a kritikai kánonformálás lehetőségeiről, és még sok minden másról.

BÁN ZSÓFIA (1957) író, irodalomtörténész, kritikus.

BÁRÁNY TIBOR (1979) filozófus, kritikus.

GYÖRGY PÉTER (1954) esztéta, médiakutató.

SELYEM ZSUZSA (1967) író, irodalomtörténész.

BORBÉLY ANDRÁS (1982) költő, szerkesztő.

Az est apropóját részben az adja, hogy a Literán kialakulni látszik egy vita a témával kapcsolatban. Meghívottjaink közül ketten is megszólaltak a kérdésben.

Bárány Tibor vitaindítója: https://litera.hu/irodalom/publicisztika/barany-tibor-kulturharcosok-kezikonyve.html

György Péter válaszcikke: https://litera.hu/irodalom/publicisztika/gyorgy-peter-szabadsag-es-kanon.html

Bán Zsófia írása: https://www.es.hu/cikk/2020-05-15/ban-zsofia/bovaryne-megbukik-.html

Mindenkit várunk sok-sok szeretettel!

Az est házigazdái Csete Soma és Vida Kamilla.

A járványügyi helyzet miatt az eseményt online rendezzük meg, a 19.00-kor kezdődő beszélgetés felvétele nagyjából 22.00-kor megtekinthető lesz a Kóspallagi Írótanya Youtube-csatornáján.

És mégis miénk a nyelv! – Európai Hidak 2020 – Szeptember 21. 19 óra

Helyszín: Müpa Budapest

És mégis miénk a nyelv! – Európai Hidak 2020 – Az angol irodalom remekei

Csupa gyöngyszemet fog hallani a közönség angol, illetve brit szerzőktől, hiszen Shakespeare, Byron és Tennyson mellett „megszólal” a skót Burns és az ír Yeats is. Főleg versek lesznek, szép magyar fordításokban, de rövid prózák is, meg színdarabrészletek. Mindez négy remek színész tolmácsolásában, némi összekötő szöveggel és elválasztó zenével. Az EU-Hidak sorozatban most a szokottnál is erősebb hidat igyekszünk verni, hiszen az Egyesült Királyság nem EU-tag többé. De a Brexit támogatói is hangsúlyozták: ők egy intézményből akartak kiválni, nem egy kontinensből.

Mindenesetre a nyelvüket így is hátrahagyták nekünk, a kontinentális Európának. Azt a nyelvet, amely kulturálisan talán a legnagyobb kincsük. Hiszen az angolok éppen a nyelvben alkották a legnagyobbat: az angol irodalom, a dráma, az esszé sokszor képviselte a világ élvonalát. Az angol nyelvet lassan kisajátítja a világ, elveszi az angoloktól (vagy már el is vette), hiszen sokszor már nem mérvadó, hogy maguk az angolok ezt vagy azt hogyan mondják, nem ők az angolság mércéje többé. (És lassan az amerikaiak sem.) De ez a nyelv akkor is az övék, mert nagyszerű műveket alkottak rajta – és alkotnak ma is -, ezt pedig nem lehet elvenni tőlük. Kizárólag brit (azaz európai!) szerzőket válogattunk a műsorba, csak egy kakukkfióka lesz: Poe-tól A holló (egy igen testes, fekete kakukkfióka). Igyekeztünk vidámat és szomorút, lágyan romantikusat és kegyetlenül tárgyilagosat arányosan adagolni – ahogy az angolok is teszik.

Szilasi László: Kései házasság – Szeptember 21. 19 óra

Helyszín: Grand Café Szeged

Szilasi László Kései házasság című regényének bemutatója.

Moderátor: Klajkó Dániel
Zene: Lengyel Zoltán

A program a Szépírók Társasága támogatásával valósul meg.

Kései házasság (Magvető, 2020)

Vajda Ilma és Gavenda Péter 1964-ben találkozik Szegeden. Még nem tudják, hogy ha nem is együtt, de egymás mellett fogják leélni az életüket: mindketten Árpádharagoson lesznek tanárok. Az 1964 és 2019 között játszódó regény mindegyik fejezete egy-egy év metszete: Ilma és Gavenda viszonya másokkal kötött házasságokat és történelmi fordulókat egyaránt túlél, de kérdés, vajon ellenálló tud-e maradni az idő múlásával szemben.

Szilasi László könyvében a történelem nem kulissza, hanem egyenrangú szereplő. A regény hol idilli, hol melankolikus, de mindig kristálytiszta és tűpontos rajz közös múltunkról és arról a törékeny erőről, amely két embert összeköthet.

Szilasi László (1964, Békéscsaba) esszéista, prózaíró. Regényei: Szentek hárfája (2010), A harmadik híd (2014), Amíg másokkal voltunk (2016), Luther kutyái (2018), Kései házasság (2020).

Klakjó Dániel kritikát ír, olvas, a Grand Café munkatársa, az SZTE BTK hallgatója.

Lengyel Zoltán zenél, ír, fordít, Grand Caféban dolgozik. Aktív zenekarai: Lajka, Lucy Dreamin’. Kiadás előtt álló kötete: Argo Navis.

Az eseményen becsületkassza működik.

A PesText írópályázat legjobbjai – Szeptember 22. 19 óra

Helyszín: A38 Hajó

A38 – KIÁLLÍTÓTÉR + ÉLŐ STREAM

Bemutatkoznak a tizenegyes shortlist és a nyertesek. A PesText reset hívószóra kiírt pályázatára több mint 400 szöveg érkezett, a legjobbakat Basspoetry Mihály zenei kísérete mellett hallhatjátok. A szakmai díjat Abafáy-Deák Csillagnak a Csillagharcos című prózaírásáért, a közönségdíjat Miklya Luzsányi Mónikának a A cafka című munkájáért ítélték oda.

A shortlistesek:
Csippán Péter: Hull a hó, fúj a szél
Fehér Enikő: Édes boszorkányom, láttál angyalt holtan?
Fodor Balázs: Interkozmosz Taliándörögd
Kiss Dávid: Erdély utolsó elveszejtése
Kungl Zsigmond: Anyám szárnyával betakarva aludtam el egy csecsemőn
Margetin István: Igaza van
Mersdorf Ilona: Ma nem
Munding Márton: Hangaégetők
Nikolényi Gergő: A Donald Trump hurok
Sándor Zoltán: Újrajátszva

A szövegek elolvashatók a PesText honlapján: https://pestextfestival.hu/palyazat-nyertesek/

Berta Ádám: A kígyó feje – könyvbemutató – Szeptember 23. 17 óra

Helyszín: Írók Boltja

Berta Ádám: A kígyó feje című könyvének bemutatója az Írók Boltjában.

A szerzővel Kukorelly Endre beszélget.

“élni külföld élet” 3.0műfordítói kerekasztal – Szeptember 23. 18 óra

Helyszín: A38 Hajó

Leírás:

A magyar nyelv rejtekútjain anyanyelvi beszélőként is eltévedünk néha. Mit szólhat az, akinek hivatása, hogy a magyart mint idegen nyelvet saját anyanyelvére fordítja; mindezt külföldön: Magyarországon?

Az A38 kiállítóterében Anna Bentley (Anglia), Kareem Gamaleldin (Egyiptom), Owen Good (Írország), Lenka Nagyová (Szlovákia), Łukasz Woiński (Lengyelország) és Baris Yilmaz (Törökország) mesélnek magyarországi élményeikről, tapasztalataikról, valamint arról, hogyan ismerkedtek meg a magyar nyelvvel. Az online streamelhető beszélgetést Górász Péter moderálja.

Saját magatok és mások egészsége védelmének érdekében az alábbiakban együttműködéseteket kérjük. A Hajóra érkezéskor érintkezésmentes lázmérést végzünk, kérünk benneteket, hogy zárt tereinkben mindenképpen, szabadtéren lehetőség szerint viseljetek maszkot. Ügyeljetek arra, hogy megfelelően takarja az orrotokat és a szátokat is. Érkezéskor mossatok alaposan kezet, használjátok a kihelyezett fertőtlenítőket, ezeket a ruhatárnál, valamint az Étterem előterében találjátok. Ha tehetitek, fizessetek kártyával, figyeljetek az általános higiéniára.

Simon Márton // Táborszky Bence – Dalok a magasföldszintről – Szeptember 23. 19 óra

Helyszín: Budapest Park

Simon Márton és Táborszky Bence közös estjén a Dalok a magasföldszintről című kötetből olvas fel Simon Márton, miközben Táborszky Bence trombitán kíséri.

Simon Márton költő, slammer, az utóbbi tíz évben három verseskötete jelent meg – Dalok a magasföldszintről, Polaroidok, és Rókák esküvője. A legutóbbival, amellett, hogy 2019-ben Libri Irodalmi Díjra és az Aegon Művészeti Díjra is jelölték, 2018-ban elnyerte a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat.

A belépés a 30Y koncert jegyével lehetséges.

Négyszer szép – Mitől szép a könyv? – Szeptember 23. 19 óra

Helyszín: A38 Hajó

Kerekasztal-beszélgetés a Négyszer szép című kiállítás kapcsán

A Petőfi Irodalmi Múzeum emeletén rendezik be a PesText visegrádi szép könyveket bemutató, Négyszer szép – Válogatás a visegrádi országok legszebb kortárs illusztrált gyerekkönyveiből című kiállítását, melyen a könyvek mint műtárgyak mutatkoznak be.

A digitális kihívás kifejezetten jót tett a könyvművészetnek, amely visszatalált régi önmagához, és így mára a grafikai és design művészetek egyik legprosperálóbb ága lett. A PesText tárlata a grafikai kivitelüket tekintve legszebb cseh, lengyel, szlovák és magyar illusztrált könyvekből ad válogatást. Az összkép lehengerlő, a visegrádi országokban az illusztrált könyv a kortárs grafika felszabadultan kísérletező terepe. Válogatásunk minden országból 2-2 innovatív kiadót állít középpontba, olyan kötetekkel, amelyek az adott nemzet Szép Könyv versenyein és egyéb nemzetközi megmérettetéseken is a legjobbnak bizonyultak.

Csehországból a Baobab és Běžíliška, Lengyelországból a Dwie Siostry és Wytwórnia, Magyarországról a Csimota és Pagony, Szlovákiából az Egreš és Monokel kiadók könyvei szerepelnek a tárlaton.

Kurátor: Kellermann Viktória, Révész Emese.
A kiállítás szeptember 24-től október 4-ig látogatható.

A kiállítás szeptember 23-án este 6-kor megrendezett háttérbeszélgetésének középpontjában a gyerekkönyvek azon műfajai állnak, amelyekben meghatározóak a képek: a lapozók, böngészők és a szöveg nélküli “csendes könyvek”. Olyan kérdésekre keressük a választ, mint hogy milyen életkori sajátosságokat kell figyelembe venni egy böngésző rajzolásakor? Mitől jó grafikailag egy böngésző? Mi a “silent book” és kiknek való?

A beszélgetésen közreműködik Révész Emese, a tárlat egyik kurátora, Grela Alexandra illusztrátor, Nagy Dia illusztrátor, Csányi Dóra (Csimota Kiadó), Kovács Eszter (Pozsonyi Pagony Kiadó), Flóra Peťovská (Csirimojó Kiadó). Moderál Szekeres Nikoletta, a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke.

Szervezők: Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület, Petőfi Irodalmi Ügynökség

Támogatók: Petőfi Irodalmi Múzeum, Nemzeti Kulturális Alap, Visegrad Fund, Lengyel Köztársaság budapesti Nagykövetsége, Lengyel Intézet

Illegál / Irodalmi Szalon #114. – Szeptember 23. 19 óra

Helyszín: MITZI – kortárs kávéház és bisztró

Leírás:

Szeptemberben jelenik meg a Margó-díjas és Térey-ösztöndíjas író, fotóriporter, Szöllősi Mátyás két kisregényét tartalmazó Illegál című kötet, ami kapcsán az Irodalmi Szalonban írásról, zenéről, színházról, Szöllősi írói és képi világának rétegeiről, a zenei építkezésről és a művészetek közti kapcsolatról fogunk beszélgetni. A két kisregényt tartalmazó kötet a társadalom különböző rétegeit mutatja be, és a finom lélekábrázolás, az események és a gondolati folyamatok alapos bemutatása, a képszerűség, akárcsak a korábbi írásaiban, az új Szöllősi-kötetben is egytől egyig kulcsfontosságúak. A szerzőnek különösen fontos a zene – ami szövegeiben is megjelenik, ír zenekritikákat is.

“Több szövegemnek – prózámnak és drámámnak egyaránt – adja valamiféle alapját a zene, a zeneiség, értve magára a történetekre, azoknak egy-egy részletére, szereplőjére, és értve magára a szöveg “zeneiségére”, költői indíttatására és a struktúrájára, amely legtöbbször egymásba szövődő tételekből áll össze.” – vallja Szöllősi Mátyás egy interjúban.

Vendégek: Szöllősi Mátyás író, fotóriporter, Barabás Lőrinc zeneszerző, dzsessztrombitás, Keresztes Tamás színművész

Háziasszony, szerkesztő: Juhász Anna

Regisztráció: anna.irodalmiszalon@gmail.com

Kapás István: Pszichoanalízis, ideológia, társadalom – Szeptember 24. 17 óra

Helyszín: Írók Boltja

Kapás István: Pszichoanalízis, ideológia, társadalom A magyar Freud-recepció történetéhez című könyvének bemutatója az Írók Boltjában.

Bemutatja: Csepeli György, Kapás István és Pléh Csaba
Moderátor: Oriold Károly

Stephen King és a horror lélektana / web-streaming – Szeptember 24. 19 óra

Leírás:

Egy közel 50 évet felölelő irodalmi pályafutás, több, mint 50 kötet, és több, mint 400 millió eladott könyv világszerte, melyek szerzőjét a popkultúra legolvasottabb írójává, és a világ leghíresebb horrorírójává tette. Amikor arról beszélünk, horror, sokaknak elfuserált, puhakötésű ponyvák ugranak be, holott a horror már rég túlhaladt saját árnyékán, műfaji betetőzését épp a Mesterként emlegetett King művészete hozta el, aki szépirodalmat meghazudtoló, aprólékos történetvezetéssel, karakterábrázolással, és világépítéssel rajzolta fel műveit.

Vajon mely lélektani elemek mozgatják King művészetét és a horror műfaját? Miért szeretünk megijedni, miért vonzódunk a félelmet kiváltó művészeti termékekhez? Mit tett hozzá King az irodalomhoz, és milyen pszichológiai motívumok mentén elemezhetők saját művei? Alkoholizmus, drogfüggőség, önbecsülési zavarok, gyermekkori traumák feldolgozása, a gyász megjelenése, vagy épp a hit lélektani kérdései? Mind-mind ott lapul King regényeinek sorai közt, mi pedig egyetlen este alkalmával előhúzzuk onnan.

Lázár Gergely az a szakember, aki szentül hiszi, hogy a pszichológia tanai és megoldásai sokkal olajozottabban juttathatók el az átlagemberhez, ha zenei, filmművészeti, vagy irodalmi elemzések köntösébe csomagoljuk. Ahogy tette azt korábban is A Star Wars univerzum pszichológiája, és az Ernest Hemingway – Egy Nobel-díjas író lélektana című előadáson is, Gergely ezúttal is a lélektan oldaláról közelíti majd meg King és a horror művészetét, beszélgetőpartnere ezúttal Kovács Krisztián, az ectopolis.hu főszerkesztője lesz, aki 12 éves kora óta King egyik legnagyobb rajongója.

Az előadás nem klasszikus folytatása a 2019 szeptemberében megrendezésre került estnek, hiszen bár előkerülnek olyan művek, melyek akkor nem, és olyanok, melyekkel már aznap este is foglalkoztunk, ezúttal egy kicsit más megközelítését alkalmazzuk majd King rendkívül terjedelmes életművének.

Horizont – Kabai Csaba, Kabai Lóránt és Kabai Zoltán közös kötetének bemutatója – Szeptember 25. 18 óra

Helyszín: Helynekem (Miskolc)

A Kabai testvérek közös verseskötete a Prae Kiadó gondozásában jelenik meg a 91. Ünnepi Könyvhétre.

Deczki Sarolta fülszövege:

Három az egyben: három testvér versei egy kötetben. Csak a tartalomjegyzékből derül ki, melyiket ki írta, de mire odalapozunk, ez már nem is fontos. A szerzőség kérdését háttérbe szorítja a versek között létrejövő játék, párbeszéd, az, ahogyan hasonlítanak és különböznek a bennük megszólaló hangok, sajátos vibrálást hozva létre. Mintha egy asztal mellett ülne a három fiú, és a dohányfüstön, pálinkagőzön át már alig lehetne őket megkülönböztetni egymástól, csak a hangjuk tör át tisztán a kocsmaködön.

A versek is a wittgensteini családi hasonlóság logikája szerint szerveződnek, ahogyan a fül formája, a láb mérete vagy a véres hurka szeretete öröklődik. Kinek ez, kinek az jut, de az egészről valahogy mégis látszik, hogy a verseknek közük van egymáshoz. Ahogyan az egyikben olvashatjuk: „minden mozdulatban genetika”.

Három különböző perspektíva tárul ugyanarra a horizontra, három Kabai, egy genetika, három életsors, egy család. Egy és a három, a három és a sok, a sok és a végtelen horizont.

Karinthy100 Felolvasószínház / Eleven Ősz Fesztivál – Szeptember 26. 19 óra

Helyszín: Bartók Béla Boulevard 

KARINTHY100 / Felolvasószínház az Eleven Ősz fesztiválon

1920. augusztusában, éppen 100 éve házasodott össze Böhm Aranka és Karinthy Frigyes, ezzel nemcsak egy különleges kapcsolat indult, de Budára költözött az irodalom. Megtelt élettel a Hadik Kávéház – Karinthy Frigyes és író-barátai lettek a törzsvendégek -, és a XI. kerület Frici & Aranka mellett, után fiuk, Karinthy Ferenc és az unoka, Karinthy Márton otthonává is vált. Ménesi úti lakástól Karinthy Színházig, a kor kivételes alkotóinak otthonáig sok helyszín idézi az írók életét – és számtalan irodalmi mű – vers és regény.

Ezt a 100 évet és a legendás házaspárt idézzük meg egy hangulatos, titkokkal teli programon. Szeptember 26-án, a Karinthy centenáriumhoz kapcsolódóan felolvasószínházban elevenedik meg Frici és Aranka, a Kosztolányi házaspár és barátaik izgalmas élete. A felolvasószínház mellett az irodalmi szálakat Juhász Anna irodalmár, Újbuda kulturális nagykövete mutatja a közönségnek! Tartsatok velünk, nálunk 2010 óta #azirodalomvilágnézet

Regisztráció: anna.irodalmiszalon@gmail.com

A felolvasószínházat előadják:
Domján Kata és Fülöp Tamás színművészek

Tags: A38, A38 Hajó, Bartók Béla Boulevard, Budapest, Cser Kiadó, Grand Café Szeged, Helynekem, HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum, irodalmi rendezvények, irodalom, Írók Boltja, Juhász Anna Irodalmi Szalon, Késelés Villával, Kukorelly Endre, kultúra, Miskolc, MITZI – kortárs kávéház és bisztró, Müpa, Müpa Budapest, PesText, Petőfi Irodalmi Múzeum, PIM, Prae Kiadó, Simon Márton, Szeged, Szépírók Társasága Categories: IRODALOM
Related Posts