Folytatódik Horváth Florencia naplója az idei FISZ-táborról. Ezúttal a rendezvény harmadik napjának eseményeibe nyerhetünk bepillantást.
Szokásos módon indul a péntek, fáradtak vagyunk. Bár megfogadtam, hogy minden nap elmegyek rá, Neszlár Sándor szerkesztői proszemináriumát ezúttal átalszom. A líraműhely délelőtt 11-kor kezdődik, Demeter Arnold első világháborús rendeletet idéző és Kabay Henrik egy állatias kapcsolatot körüljáró szövegén megyünk végig. Az ebéd rántott hús sült krumplival, ami továbbra is nagy sikernek örvend. Arnold nem tudja eldönteni, repetázzon-e a levesből, mire azt tanácsolom neki, egye meg előbb a másodikat, aztán majd ha éhes lesz, eszik még. Azt mondja, azért szeret velem műhelyezni, mert megszerkesztem még az étlapját is.
Elered az eső, a délutáni műhelyt a folyosói fotelekben tartjuk. Már a második szövegkörnél járunk, örülök, hogy így be tudtuk osztani az időt, sokkal jobban beleláthatunk általa a többiek munkáiba, versvilágába, mintha csak egy-egy írást olvasnánk. Terék Anna rendre kérdezi, hogy mi a motiváció, mit akart mondani a szerző, ezáltal sokak esetében kiviláglik, hogy valójában egyáltalán nem azt írta meg, amit szándékozott.
A Kun Árpáddal való beszélgetésre nem megyek be, mivel cikket kell írnom. Rájövök, mennyire meta dolog megemlíteni a cikkben, amit írok, hogy azért nincs mit írnom, mert éppen ezt a naplót írom ahelyett, hogy figyelnék arra, amiről írni kell. Szabados Ati kinevet, a szerzővel egyébként Szekeres Niki beszélget.
Vacsora után kezdődik a kritikatusa. Moderátori szerepben Nagy Hilda, a beszélgetőpartnerek pedig Lapis József, Codău Annamária és Radnai Dániel. A beszélgetés témáját Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regénye adja. Kihagyhatatlan ez az elég alapos és hosszúra nyúló értekezés, amelyben a résztvevők azzal kapcsolatban osztják meg gondolataikat, hogy az egyik szereplő románul beszél, ám a szerző aztán ezeket a mondatokat magyarul is megismétli. Hilda, aki ért románul, idegesítőnek találja ezt a megoldást, Radnai Dani szerint viszont hasznos.
Az eső miatt későn kezdődnek a dj-setek, sőt eleinte Császár Timi azt mondja, nem is terveznek mára zenét. Különböző méretű társaságok verődnek össze, Locker Dáviddal, Serfőző Rékával beszélgetek, aztán Dani és Sárkány Timi nevetnek ki, amiért állandóan szomorú arccal fotóznak le az irodalmi rendezvényeken. Beszélgetünk arról is, ki honnan ismeri a másikat, majd Smid Robi, Szabados Ati, Nagy Benedek és Nagy Zalán mellé kerülök. Egy kicsit átülök a fák alatt, sötétben beszélgető társasághoz, Somorjai Rékáékhoz, de mire előkerül a keverőpult, visszatérek a Kastélyszálló előtti placcra.
Szirák Sári, a dj melankolikus rock tematikát követ, szól a Piramistól a Szállj fel magasra, aztán a Tankcsapdától a Fiúk ölébe a lányok. Éles váltás következik a KFT Balatoni nyár című számával, ekkor már Szirák Péter is el-elejt egy-egy táncmozdulatot. Kabay Henrik, örök partnerem vadul rázza, Dáviddal is egymás mellé kerülünk a Modern Talking Cheri Cheri Ladyjére. Kérek egy Oroszlán Szonja és Bebe énekelte klasszikust: Micsoda nő ez a férfi. Mivel előző nap pihentem, sajnálom, hogy a többiek egész korán aludni térnek, de így is maradunk páran hajnalig.
