#estivers 41. – Ködöböcz Erika: “…kérem a következőt”

f21.hu 2018. Sze. 16. 0 4

A nyelvünk nem csak csókra csusszan, hanem betüremkedik az űrbe is, ahonnan kitéptek valamit. Magyar nyelven a tép szó már szinte felidézi azt az éles, elvágólagos érzést és hangot, amit a hirtelenség kivált: két szemérmes testrész csatája, a bor nehéz nyelésének kínja vagy a rádöbbenés, hogy már ágyban vagyunk, de a Nap nem süt be az ablakon.

…kérem a következőt

Fájó fogíny
újra hasznosított helye
a tompa fájdalomra
harapás
filmben látott erőszak jelenet
a boros pince hordói között
ahol a nő azt üvölti csináld
és a férfi összezavarodik
majd együtt távoznak
két hónap randi után
már ágyban csináljak
a férfi maszkot húz
a nő halottnak tetteti magát
nem együtt élveznek el.
Következő a pincében vár,
hogy sorra kerüljön.

 

John Neil Rodger festménye

 

A 19 éves Ködöböcz Erika Kárpátaljáról származik, és jelenleg harmadéves hallgató az ELTE Bárczi Gusztáv gyógypedagógia karán, pszichopedagógia és értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányokon. Budapesten tanul, és életvitelszerűen is itt él. Rajong a 20. századért, a könyvekért, a nyugatos költőkért, a kortárs irodalomért és az alter zenéért.

“A vers pontosan akkor íródott, amikor egy hosszabb, fővárosban töltött idő után haza tudtam menni. Esténként édesanyámmal filmezni szoktunk. A tv-ben valamilyen pszichothriller ment, ami hasonló szálon indult el, mint a vers. Rögtön elkezdtem játszani a gondolattal, hogy ez mennyire beteg. Általában az írásaim valamilyen megtörtént alapokon állnak, de az események elrugaszkodnak a tényleges valóságtól. A film a maga fiktív valóságában tökéletes kiindulópont volt.”

Képek forrása: Pinterest

Tags: #estivers, irodalom, Ködöböcz Éva, kultúra, vers Categories: IRODALOM
Related Posts