A Covid-19 az elmúlt hónapokban állandó hatással volt mind a hétköznapi életünkre, mind a gazdaságra világszerte, így az írókat, fordítókat és magát a könyvpiacot sem kímélte. A helyzet súlyosságát, illetve részleteit, következményeit, a jövőbeli lehetőségeket felmérendő készített a Eurepean Writers’ Council (EWC) egy 24 európai országra kiterjedő felmérést.
A Covid-19 gazdasági hatása az írókra és fordítókra az európai könyvszektorban nevet viselő kérdőíves felmérés 2020. március 30. és április 24. között készült, a résztvevő országoknak összesen 33 író- és fordítószervezetét bevonva, ezzel reprezentálva összesen 128 000, különböző műfajokban, 27 nyelven alkotó európai szerzőt.
A kérdőív elsődleges célja az írókat és fordítókat érintő bevételkiesések részletesebb megismerése, illetve ennek a rájuk és az egész könyvpiacra gyakorolt hatásainak, következményeinek felmérése volt.
A legtöbb szerző nem kizárólagosan könyvekből és publikációkból él meg, jellemzően írói munkásságuk mellett foglalkoznak szerkesztéssel, kritikaírással, oktatással, workshopokkal, moderálással vagy könyvklubok, fesztiválok, projektek szervezésével, irányításával is. A járvány miatt elmaradó órák, előadások, felolvasások miatt a szerzők 97%-a tapasztalt bevételkiesést, az elhalasztott könyvmegjelenések miatt a 64%-uk. Emellett jelentős veszteségek származnak a díjak, ösztöndíj lehetőségek elhalasztásából, a lokális és nemzetközi fesztiválok, rendezvények eltörlése és a könyveladások számának súlyos csökkenése miatt. Az aktuális körülmények miatt a legtöbb országban feltehetően az év további részében sem tartják meg a könyvszektor nagyobb rendezvényeit a költségek és a kockázat csökkentése miatt.
Ugyan minden szerzőt és a könyvpiac minden résztvevőjét veszélyezteti a kialakult helyzet, mégsem egyformán érinti súlyosan a különböző műfajokban, területeken alkotókat.
A fordítók gyakran csak a munkájuk befejeztével kapnak bármilyen fizetést, így őket is kiemelten érinti az, hogy fordítói munkásságuk mellett mellékállásokat kell vállalniuk (előadások, moderálás, tanfolyamok, stb.). bevételük nagy része az elmúlt időszakban kiesett, és amennyiben valóban lesz a járványnak második hulláma, ez még fokozottabban fogja érinteni őket. Emellett az írók könyvmegjelenéseinek elhalasztása és a könyvpiac esetleges újabb leállása miatt fennáll a veszélye, hogy a kiadók csökkentik a külföldi jogok és fordítások vásárlását, vagy alapvetően csökkentik a könyvkiadás különböző területein dolgozók fizetését.
Az átlagnál nagyobb a nyomás továbbá a gyerekkönyvek íróin, a költőkön és a pályakezdő szerzőkön. A gyermek- és ifjúsági irodalom területén alkotók gyakran az éves bevételük háromnegyed részét iskolai előadások, felolvasások, workshopok tartásával keresik, azonban az év végéig szinte minden ilyen jellegű programot töröltek. A költőket és drámaírókat szintén fokozottan érinti a kialakult helyzet az elmaradó fesztiválok, események és színházi előadások miatt. A tudományos- és oktatóanyagok szerzőit is intenzíven érintik az elmaradó előadások, workshopok. A pályakezdőket, akiknek még nincs jelentős vagy látható jelenlétük a könyvpiacon, elsősorban az elhalasztott irodalmi díjak, ösztöndíjak veszélyeztetik, ez a helyzet akár a karrierjük hirtelen és nem megérdemelt végéhez is vezethet.
Tovább nehezíti a szerzők helyzetét, hogy a lezárások miatt elhalasztott könyvkiadások mellett a már megjelent könyvek eladásai is meglehetősen visszaestek, csökkenteni kellett a kiadói programok, tervezetek méretén, ennek következtében gyakran késnek a kifizetésekkel a szerzők felé, várhatóan még 2021-ben is jelentősen érezhetőek lesznek ennek a csúszásnak a hatásai.
Március és május között az európai könyvszektor jelentős bevételkiesést szenvedett el a bezárt könyvesboltok miatt, miközben az Amazon is felfüggesztette a kiszállításokat. A boltok újranyitás után sem tudják a korábbi bevételt hozni az elhalasztott rendezvények miatt. A digitális könyvmegosztási formák sem tudják ezt kompenzálni. Sok szerző annak érdekében, hogy továbbra is eljusson olvasóihoz csökkentett áron vagy ingyen elérhetően tett közzé könyveiből, szövegeiből, ami ismét bevételkieséshez vezetett. Ezzel párhuzamosan megnőtt a visszaélések, illegális megosztások, szerzői jogsértések száma az e-book formában közreadott könyvekkel.
Veszélyben van az európai irodalom diverzitása is. Egy átlagos évben 575 ezer és 600 ezer közötti új mű jelenik meg a könyvpiacon, ezek közül idén rengeteg a következő szezonra vagy 2021-re csúszik át az elhalasztott megjelenések miatt. Ez többek között azt is eredményezi, hogy a kiadók a jól ismert szerzőkre fókuszálnak a kevésbé jól ismert vagy pályakezdő alkotókkal szemben. Emellett a kisebb kiadókat sok esetben a teljes csőd és a bezárás is fenyegeti sok országban.
Előreláthatóan ez Európa-szerte idén 100 000 – 150 000 új könyvmegjelenéssel kevesebbet fog eredményezni, súlyos hatást gyakorolva ezzel körülbelül százezer szerzőre, beleértve sok pályakezdőt is, akik sokkal nehezebb piaci helyzetet fognak tapasztalni, mint ami a járvány előtti időszakban jellemző volt.
Emellett egy másik aggasztó következmény, hogy az irodalomban korábban is alulreprezentált, kevesebbet kiadott és tárgyalt női szerzőket jellemzően jobban veszélyezteti a kialakult helyzet, átlagosan kevesebb a keresetük, így a megtakarításuk is, mint férfi kollégáiknak. Ez ugyanúgy, mint a fiatal, pályakezdő írók esetében, a női szerzőknél is korai és kényszerű pályaelhagyást eredményezhet sok esetben. Ezek, illetve a korábban már említett visszaesés a megjelenő fordítások számában könnyen az európai irodalom diverzitásának eltűnéséhez vezethet.
A kialakult helyzetben a könyvszféra legvédtelenebb tagjai az írók és a fordítók, akik ugyanakkor a forrásai a teljes könyvhálózatnak. Az, hogy a szerzők ilyen nehéz helyzetbe kerültek anyagilag, a felmérés alapján számos szervezeti problémának is köszönhető. A példák között szerepelnek a gyenge szerződési lehetőségek, a kollektív fizetési megegyezések hiánya, a könyvpiac változásainak új jelenségei (pl. e-book kiadás megnövekedése a digitális könyvkiadásra vonatkozó fizetési sémák kidolgozása nélkül, kevesebb eladás, egyre csökkenő fizetések és részesedések), és a szabadúszó írókat védő szociális rendszer teljes hiánya. Emellett a krízishelyzetben számos országban késnek vagy csökkennek a fizetések és a jogdíjak, szerződéseket bontanak.
A kialakult helyzet egyik pozitív hozadéka, hogy rengeteg online eseményben, programban vettek részt a szerzők, támogatva ezzel azokat az írókat is, akiknek a könyvei láthatatlanná váltak a könyvpiacon, továbbá a karanténba került embereket, családokat, szórakozási, kikapcsolódási, művelődési lehetőséget biztosítva és megteremtve egy új, digitális formáját a könyvekkel és az írókkal létrejövő kapcsolódásnak. A szerzők hamar aktivizálták magukat, felolvasások, online oktatás, könyvbemutatók, könyvklubok, workshopok, előadások, podcastok formájában, ugyanakkor nagyon kevés kivétellel ezt ingyen tették. A jövőben azonban kialakulhat ebből egy adományozáson vagy közösségi finanszírozáson alapuló, jogi keretek közé épülő rendszer, ami biztosítaná a szerzők díjazását, akár hibrid, élő és online formában is.
Több országban is az oktatás és a társadalom támogatása érdekében ingyenesen elérhetővé tettek tananyagokat, online könyvtárakat, a szerzők lelkiismeretesen támogatják a közösséget, ugyanakkor jellemzően semmilyen anyagi kárpótlást nem kapnak ezért az államtól, növelve ezzel is a bevételkiesést. Európa körülbelül ötszázezer írójának nagy része nem, vagy alig kap állami támogatást a krízishelyzetben. Néhány kivételes esetben a média magára vállalja, hogy láthatóbbá tegye a szerzőket vagy az állam támogatja anyagilag az online megrendezésre kerülő eseményeket.
A legtöbb esetben azonban az állam magára hagyja az írókat, fordítókat, a 24 felmérésben résztvevő országból csak 14-ben van olyan segélycsomag vagy támogatási rendszer, ami kifejezetten a kultúra területén tevékenykedőket támogatná a járványhelyzetben, mindössze 4 országban hoztak létre kifejezetten a könyvszektort, illetve az írókat, fordítókat támogató csomagokat. Sok esetben az állami segélyek csak rövid távúak, felvételük előtt minden megtakarítást fel kell élni, vagy nem vonatkoznak a szabadúszókra, így az írók, fordítók gyakran keresztülzuhannak az állami védőhálón. Amennyiben mégsem, gyakran olyankor is csak a kieső bevételeik minimális részét pótolják, nem elegendőek a mindennapi élet költségeinek fedezésére.
A felmérés kiegészül egy 37 pontból álló konkrét rövid-, közép- és hosszútávra vonatkozó javaslatsorral az európai országok kormányai felé. Azért különösen fontos ez, mert a kialakult krízishelyzet nyomán felfedezett intézményi vagy strukturális hiányosságok, hibák megváltoztatása Európa-szerte elengedhetetlen a könyvpiac, az írók és a fordítók fennmaradásának érdekében.
A javaslatok között szerepel többek között a copyright, a jogi keretek, fizetések körüli helyzet rendezése, kiemelten az online zajló események esetében, kidolgozva egy egész Európában használható, megtekintésenként vagy egyéb fizetési struktúra alapján működő közös online irodalmi platformot.
Egy másik fontos szakasza a javaslatoknak olyan országos vagy európai alapítványok, támogatói felületek létrehozását tanácsolja, amik képesek lennének a szerzők eddigi és jövőbeli anyagi veszteségeit kompenzálni direkt vagy indirekt módon, például több ösztöndíjjal, kevésbé ismert nyelvek fordításainak támogatásával, az elmaradó felolvasások, fesztiválok, színházi előadások, workshopok miatt kieső bevételek kompenzálásával. Ehhez kapcsolódóan vezetnék be a „könyvet minden gyereknek” programot, amely a gyerekkönyv-kiadást, illetve a családokat támogatná, állami beruházásból évente egy könyvet kapna minden 14 év alatti a frissen megjelentek közül.
A javaslatok kiemelten foglalkoznak az e-book és hangoskönyv-lopás és jogtalan terjesztés elleni küzdelem szükséges lépéseivel is és az Amazonhoz hasonló méretű terjesztőkkel szemben a kisebb, lokális eladók priorizálásával, a kevésbé ismert kiadók támogatásával. Hangsúlyozza az európai irodalom diverzitásának fenntartását, illetve a különböző országok kulturális keveredésének fontosságát, nem hagyva magára a kevésbé ismert vagy elterjedt nyelveket sem.
A felmérés a résztvevő szervezetek jövőre vonatkozó gondolataival, megjegyzéseivel zárul. A Szépírók Társasága a magyar helyzetre vonatkozóan azt fogalmazta meg, hogy mindenképpen szükséges egy sokkal fenntarthatóbb, működőképesebb rendszer kidolgozása az irodalmi szervezetek és a szerzők érdekében, különösen a kelet-közép-európai és a balkáni régiókban. Ezeken a földrajzi területeken ugyanis relatíve annyival alacsonyabb az átlagfizetés, hogy életbe lép a Maslow-elv, az emberek legelőször a kultúráról mondanak le az egyéb szükségleteikkel szemben, így az amúgy is kis méretű piac nem tudja fenntartani magát.
