Az első részben az öt legnagyobb világvallásból a keletiekről volt szó, emellett azonban a másik csoport a nyugati vallások, melyeket másképp ábraháminak nevezünk. Ide sorolható a világ három fő monoteista vallása, melyek alapja közös: a zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám.
A nyugati vallások a „történeti istenkinyilatkoztatás” (feltárása ás nyilvánosságra hozatala valamilyen igazságnak vagy tudásnak, Istennel vagy más erővel való kommunikáció révén) vallásai. Mindennek a létezését a világtól elkülönült, végtelen hatalommal bíró, autonóm módon uralkodó Istentől eredeztetik, aki mindent a semmiből hozott létre. Ezek gyökerei a judaizmusban találhatók (Kr. e. 2. és 1. évezredben alakult ki), amikor a héber Bibliát írták. Az ábrahámita szó Ábrahám személyéből ered, akit mindegyik nyugati vallás ősatyaként tisztel. A következőkben ezekről a világvallásokról lesz szó átfogóan, a lényegüket kiemelve.
Iszlám
Az iszlám az ábrahámi vallások egyike a judaizmus és a kereszténység mellett. A második legnagyobb vallás a világon, jelenleg a legtöbb muszlim Indonéziában, Pakisztánban és Indiában él.
Glasenapp a könyvében azt írja, hogy az iszlám jelentése „az isten iránti odaadás, belenyugvás az isten akaratába”. Mohamed nevezte így el, és hívői pedig a muszlimok, de mohamedánoknak is szokás hívni őket, a vallást pedig mohamedizmusnak, hisz szerintük Mohamed Allah küldötte, Allah pedig az egyetlen isten. Szent iratuk a Korán, mely egyformán ismeri el Jézust, Mózest és Ábrahámot prófétaként, de Mohamedet tartja az utolsó, kinyilatkoztatásban részesülő prófétának, és ezáltal az általa kinyilatkoztatott szövegeket tartalmazza, bár a Tórát és a Bibliát is elismeri. Mohamed a tanításokat Gábriel angyaltól kapta álmában azzal a paranccsal, hogy hirdesse az emberek között. A második legfontosabb szent irat pedig a Szunna, mely Mohamed életét, életvitelét, tanításait foglalja magába.
Az iszlámban öt főpillér, „oszlop” van, melyek meghatározzák a vallást: hitvallás (saháda), ima (szalát), adakozás (zakát), böjt (szaum), mekkai zarándoklat (haddzs). A saháda szerint az egy igaz isten Allah, Mohamed pedig a követe, prófétája. A szalát azt jelenti, hogy napi ötször kell Mekka felé fordulva imádkozni. A ramadán hónapban a muszlimok arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta akaratát Mohamednek, ekkor pedig kötelező az adakozás (zakát), és a böjt (szaum). A haddzs szerint pedig minden hívőnek, ha teheti, életében legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába.
A vallás morális, erkölcsi, életvitelbeli szabályozó elve, vallási törvénye a saría. A saría kiterjed az élet minden területére, így többek között az étkezésre és a tisztálkodásra is.
Kereszténység
A világ legnagyobb vallása a kereszténység, és ez is az ábrahámi vallásokhoz tartozik, egyistenhívő, monoteista. Talán mindannyiunk számára a legismertebb vallás, hisz Magyarországon is a népesség többsége keresztény vallású.
Abban különbözik leginkább az összes többi nagy vallástól, hogy alapítójának az egész kozmikus folyamatban meghatározó szerepet tulajdonít. Története, kialakulása valószínűleg sokak számára ismert és nem újdonság. Szent könyve a Biblia, melynek két része különböztethető meg: az Ótestamentum (Ószövetség) és az Újtestamentum (Újszövetség). Az Ószövetség Isten és Izrael népének szövetségét írja le, és ez a zsidó vallásnak is az alapja. Az Újszövetség lényege, hogy tulajdonképpen Isten egy új szövetséget kötött az emberekkel, mégpedig Jézus Krisztus, vagyis Isten fia, a Messiás által. Ebben Jézus élete, tanításai, halála, feltámadása szerepel, ezeken alapul az egész kereszténység. Jézus a legismertebb és legnagyobb hatású személy az egész emberiség történetében.
Alapvető tanítása, hogy az ember elfordult Istentől és bűnbe esett, ennek következménye pedig a szenvedés és a halál. Jézus Krisztus pedig az emberek bűnéért kereszthalált halt, majd a harmadik napon feltámadt és a mennybe ment. A három isteni személy a Szentháromságban nyilvánul meg, ezek pedig az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Isten az Atya, aki a Szentlélek formájában mindenütt jelen van, a Fiú pedig Jézus, Isten fia. A kereszténység alapvető erkölcsi tanításokat is ad, melyeket a Tízparancsolat foglal magába.
A keresztény vallásnak is vannak különböző alcsoportjai, vagyis vallási felekezetek, egyházi közösségek, melyek egymást elismerik a különböző hitelméletek és hitgyakorlatok ellenére. A kereszténységet nyugati és keleti kereszténységre lehet osztani. A keletihez tartozik az ortodox, ókeleti és keleti katolikus kereszténység; a nyugatihoz a katolikus, ókatolikus, protestáns (ezen belül evangélikusok, reformátusok, anglikánok, baptisták, metodisták, adventisták, kvékerek, pünkösdisták), unitárius, anabaptista, mormon és jehova tanúi kereszténység. A legtöbb keresztény az Egyesült Államokban, Brazíliában és Mexikóban él.
A fent és a korábban említettek tehát a világ azon legnagyobb vallásai, melyeknek legtöbb követője van. Ezeken kívül még természetesen rengeteg különböző vallás létezik, illetve paródia vallások is jöttek létre. Érdemes még megemlíteni azt is, hogy a világon nem minden ember hisz bármiféle istenségben, vagy „felsőbb erőben”, vannak, akik elutasítanak mindenféle vallást, őket ateistáknak hívják. Hosszú története van az ateizmusnak is, egészen az ókorig nyúlik vissza, különböző fajtái vannak, és például már ősi filozófiákban is megjelent.
Források:
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás
Simon-Székely Attila: Lélekenciklopédia – A lélek szerepe az emberiség szellemi fejlődésében I. (2015) – A hinduizmus
Horváth Pál: Vallásfilozófia és vallástörténet (2006)
hinduizmus.hu
buddhizmus.hu
buddhizmusma.hu
spiritualis-tanitasok.hu
iszlam.com
Kiemelt kép: redsea.hu
