Minden évben találunk olyan területet, amit tapasztalattal lehet csak áthidalni. Korábban a nehezen megszerezhető napijegyek miatt a karszalag nélkül elérhető programok voltak, az idei Művészetek Völgyében pedig az étkezés megoldása a veterán-feladat. Bukták és kincsek az ötödik nap vizén evezve, kulacstöltelékkel.
Művészetek Völgye ételkalauz
Három településen, Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden zajlanak a programok, így bármikor támad az éhség, készen kell állnunk ételradarokkal, mert van az a távolság, amit családostul például nem sétál már le az ember délidőben, a legnagyobb forróságban egy jóféle kenyérlángosért.
Vigántpetenden jelentheti ez a legnagyobb problémát: a térképről is kiderül, hogy a faluban nincs kékabroszos vendégasztal, az viszont nem derül ki róla, hogy a falu határában isteni kemencés langallót adnak a Petendi Langallósnál. 900 és 2500 forint között eljuthatunk a ropogós tejfölös langallótól a dödöllebundás csülökig, amit férfiaknak ajánlunk, lévén, hogy a bőrét sem sajnálják belőle, viszont nagyon puha és ízletes maga a hús.
Taliándörögdön éhen nem fogunk halni, már a térkép is több lehetőséget javasol: ha az Újszínháznál járunk, Ádám bátyám kékabroszos kifőzdéje vár, beljebb sétálva a Lőke Kúriánál hamburgereket ehetünk.
Ha nem felelne meg a vegán opciókkal is kérhető Lőke-burger, még mindig mehetünk a közelben lévő Borona Grillbe, vagy mindent vagy semmit alapon a Katica büfébe, ami a Hangfoglaló Udvarnak otthont adó intézmény tulajdonképpen. Ha semmi nem felel meg, ott a bolt a központi buszmegállótól nem messze, napközben friss pékárukkal betömhetjük az éhség száját így is.
Kincsestérképünkön ne felejtsük el megjelölni a dörögdi központi buszmegálló mellett található pumpás kutat, ahonnan JÉGHIDEG vízzel tölthetjük meg kulacsainkat. Ez az egész fesztivál területének legjobb hűsölője, de számos másik kút, csap, csappá alakított tűzcsap is megbújik szerte a vidéken, például a kapolcsi Kender Kert mellett és az udvarán is van egy-egy. Emellett kellemes meglepetés, hogy a legtöbb vendéglátóhelyen nagyon kedvező vagy teljesen ingyenes vizet és szódát adnak.
Kapolcs már hosszabb történet és csakis a teljesség igénye nélkül mutatnánk be, várjuk viszont szeretettel a további javaslatokat rejtőzködő terüljterüljasztalkámokról. Típusonként a következő ebédeket ehetjük: kékabroszos házi kosztok, lepények mindenféle töltelékkel, kenyérlángosok feltétekkel, lángosok, grillezett húsételek (kolbász, csirkealkatrészek, disznóalkatrészek) köretekkel, vegán étkek zöldségekből, egytálételek, gyros, hamburgerek, és klasszikus gyorséttermi cikkek.
Az általunk ár-érték arányban legjobbnak ítélt helyek közül magasan első helyen végzett a Petendi Langallós. Ez így csalás, mert szigorúan véve csak Kapolcs és Petend között van, de mivel egyetlen megálló Csigabusszal a központtól, megkockáztatom, hogy megéri kiutazni. Egyetlen esetben nem javaslom: laktóz-intoleránsokkal legfeljebb velős lángos vagy a nagyobb lélegzetvételű csülök kompatibilis, ezt jobb előre tisztázni. Kóstoljátok meg a házi réteseiket is, különös tekintettel a szilvásra.
A második helyen egy vacsora-reggeli kombináció áll a Patakparti Fakanalasnál: bundás kenyér sült debrecenivel vagy virslivel, szörpökkel, illetve ízléstől függően az ő menüjük és a közeli Gyöngy Udvaré fej-fej mellett haladnak. Ősszel mindkét helyen csodálatos étel-élményeket szereztünk, soha nem fogom elfelejteni a Gyöngy Udvar kacsacombját és azokat a békés patakparti reggeliket tejeskávéval.
A harmadik helyet vehetjük megosztott másodiknak is, mert innentől csak a távolságon múlik, melyik felsorolt lehetőségnél ebédel inkább az ember. A főutcai gyrosos 1000 forintért pitába tuszkolja hatféle savanyúságát – semmi bajunk nem lett tőle, az ízteszten is jól szerepelt, tehát ranglistás.
A hegytetőn, közel a Panoráma Udvarhoz újabb kékabroszos finomság vár ránk a Kékfestő Teraszon. Menüjük a facebookon elérhető, így nem kell felgyalogolnunk, hogy aztán esetleg csalódjunk, mert nem a szívünk csücske a mákos guba (elvetemült emberek). Olyan palacsintáik vannak, amiket a házi lekvárnak hála számolatlanul tudnék enni, tulajdonképpen akár ebédre is.
Ne maradjon le a Hízlalda, amit a Dörögd felé vezető úton találunk egy kis foodtruckocskában, én nem becsülném alá a megbízható minőségű, válogatósabb gyerekeknek is megfelelő gyorsételeket. Íz- és minőségtesztre is jobb sült krumplit (ultimate „kicsitéhesvagyok, ennékvalamimeleget”) sütnek, mint például a kőbányai TuningBurger csónakburgonyája.
Nem érdemes helyet kapcsolni a lepényekhez és kenyérlángosokhoz, mert nagyjából húsz méterenként találunk egyet és nagyon hasonlóak mind minőségben, mind árban (1500-2000 forint között). Néhány helyen tejfölmentes, tehát laktóz-intoleránsoknak megfelelő verzió is kérhető.
Az eddig felsoroltak a kedvezőbb lehetőségeket mutatják be, de ha hajlandóak vagyunk 2000 forintnál többet adni egy főétkezésért, érdemes pont az előbb említett TuningBurgert meglátogatni: 2550-től egy sajtburgerrel kezdődnek a kézműves burgereik, és lehet náluk sült édesburgonyát is kapni. Hasonló árban vannak a faluközponti Gombor mellett székelő Zsanna mama egytálételei is: a grillzöldséges csirke szerintem megéri az árát.
Koncertkalauz
A keddi programunk szégyentelenül egy pilléren nyugodott, aminek aztán nőttek még támpillérei, de a kiindulás is elvitte volna a hátán a napot. Este a Panoráma Színpadra vártuk a Csík Zenekart, akik eddig vagy a Kiscsillaggal, vagy a Quimbyvel szoktak egymás után szerepelni, így önállóan teljesen eltérő hatást keltettek. Úgy tűnik, hogy ők sem unatkoztak a pandémia keltette kényszerpihenő alatt: új lemezükről hallhattunk tüzes táncmuzsikákat.
Ha már tüzes táncmuzsikák: az estébe két nagyszerű előadó fért még bele mára. Az őszről ismerős török-magyar koprodukció, a Nasip Kismet úgy megtáncoltatta a Pest-Buda Udvart, hogy ők maguk sem hitték el, és pláne úgy volt ez nagy teljesítmény, hogy mindeközben nagyszínpados Esti Kornél és kőbányás ÉK zajlott egyidőben. Ahogy távolodtunk az udvartól, a füstgépük és fénytechnikájuk együttes hatásából kapolcsi sarki fény szállt fel, ezt hiába is fotóztuk volna le, de azért fájdítom a szívét mindazoknak, akik lemaradtak róla.
Állandóan Dan Deacont citálom, amikor eszeveszett zenészeket akarok körvonalazni, és megint ezt kell tennem, hogy híven leírhassam, ami a Harcsa Veronika Udvarban történt este: a Decolonise Your Mind Society pszichedelikus-mikrotonális utazást tett a koponyánk körül (ezt a műsorfüzetből idézem).
Ilyen kicsin múlt (nagyon kicsit mutatok éppen), hogy lemezt vegyek tőlük, de mivel nincs bakelitlejátszóm, és gondolom még sokaknak szintén, nekik viszont van Spotify felületük, szeretettel ajánlom meghallgatását mindazoknak, akik a King Gizzard and the Lizard Wizard és Dan Deacon vonalán hajlamosak mozogni. Meg azoknak is, akik nem, mert ők meg még nem. Az ilyen zenekarok miatt érdemes Kapolcsra jönni, mint ők és a Mörk és a Kiscsillag, ők adnak értelmet a koncert és az otthonmeghallgatom közti különbségnek.
Szerdán mi lészen
Ez már a Művészetek Völgye hatodik napja, jóval kevesebben róják az utcákat, mint hétvégente, tehát ebben a kellemes családiasságban fogunk kikocsizni Dörögdre, hogy a Hangfoglaló Udvarban lekoptassuk a lábunk az Aurevoir és a PASO alatt. Jut mára egy provokatív darab, az Apád előtt ne vetkőzz! a Színház Színpadnál, vagy a Pest-Budás Klasszik Lasszót nézzük meg. Ez a műsor hazai sztárelőadókkal mesél el történetet, kicsit felolvasószínház, kicsit musical, de mindenképpen érdemes a figyelemre.
Stamler Emma galériája
