Kortárs, az f21.hu rovata pályakezdők és rendszeresen publikáló szerzők részére.
Ezúttal Vajna Ádám versét olvashatjátok.
bergen
rosszul kódolt rutinokból épül fel ez a város.
nem húzod össze a kapucnid,
és ellopják az esernyődet a könyvtárban.
az olasz lakótársaid összevesznek,
a koreait nem látod egész évben,
a német meg tengerbiológus.
a zuhanyt senki sem takarítja.
ha ez alanyi költészet lenne,
most leszoknék a dohányzásról.
a menzán arra gondolsz,
ha nagyanyád tudná,
hogy itt mindenki szocialista,
felgyújtaná magát.
arról nem is beszélve, hogy protestánsok.
elmész egy helyi költő felolvasására,
de évek óta nem tud írni,
és az éjszaka egy pontján elsírja magát azon,
hogy lefordítanád magyarra.
ráadásul mindig esik.
ha nagyon kihajolsz az erkélyedről,
látszik a tenger.
de így nem lehet befejezni egy verset.
azon az erkélyen nem.
Vajna Ádám (1994) költő, műfordító, szerkesztő. Kötete: Oda (2018).
Kiemelt kép: Caleb Hahne Harbor című képe (szerkesztett, forrás: https://www.instagram.com/avant.arte/)
