A pályakezdők és a rendszeresen publikáló szerzők részére az f21.hu elindította Kortárs rovatát. A cél megjelenési lehetőség biztosítása, ahol kizárólag a szövegek értékére helyezzük a hangsúlyt, erőteljes nemet mondva ezzel az ismertség alapján történő publikációkra.
Ezúttal László Liza versét olvashatjátok.
Landkarte
A bekötözött térd szigetként magasodik
ki a betegszobából. Mindig úszik körülötte
néhány tenyér, ami kötést, levegőt cserél.
Anyám keze, mint homokszínű hal,
az enyém: sötétzöld hínár.
Hajótörött apám nem kapitány többé.
Lehorgonyozta térde, és magányos part-
szakasszá szelídítette őt. Olyan vidékké,
ahová ismerős út nem vezet, és nincs
öröm az eltévedésben.
Ha megpróbálnám bejárni mégis,
olyan helynek látnám, ahová megérkezni vágyom.
Így lenne megismerhető a fájdalom,
az amputált láb, az élő seb, a lüktető vér –
ez lenne apám térképe.
László Liza 1997-ben született Budapesten. Egerben és Salgótarjánban nőtt fel, jelenleg Szegeden él. Verseket és prózát ír, 2015-óta publikál. A Törzsasztal Íróműhely tagja.
