A Rotary nem segélyszervezet-, hanem olyan emberek klubja akik jobbítani szeretnének. Jobbítási szándékukat sokféle módon tehetik meg ebben a klubban. Tagjai korosztályok szerint vannak felosztva különböző csoportokra. Az egészen fiatalok az Earlyactben tevékenykedhetnek, míg az idősebb korosztályok az Interact, illetve a Rotaract munkájában vesznek részt. 30 éves kor felett pedig már hivatalosan Rotary tagnak számítanak. A Rotarynak a világon nagyjából 1 millió 200 ezer tagja van. Ez a szám napról-napra csak növekszik. Emellett érdemes megjegyeznünk, hogy ez az egyetlen olyan civil szervezet, amely tanácskozási joggal vehet részt az ENSZ ülésein.
A Rotary híres a diákcsereprogramjairól, mégis a legismertebb az ún. Rotary Youth Exchange Long-Term Program, amelynek során a középiskolás diákok egy teljes évet töltenek el külföldön. Erről is mesélt nekem többek között Schöll Róbert a soproni Rotaract klub tagja.
Robi aktívan szolgálja 2014 májusa óta a rászorulókat és a hátrányos helyzetűeket ifjú kora ellenére. Fontos számára a segítségnyújtás. Legyen szó rendezvényről, Mikulás napi, avagy Karácsony előtti élelmiszergyűjtésről, rá lehet számítani. Nem is csoda, hogy Rotary bátran vállalta képviseletét külföldön a fiú személyében. Robi mindenképp angol nyelvterületen képzelte el magát, így került egészen távolra, Ausztráliába cserediáknak. 10,5 hónapot töltött kinn, 3 fogadócsaládnál. Elmondása szerint egészen más ember lett belőle. Vajon mire is gondol?
A családok váltakozásával, megtanult alkalmazkodni és elfogadni. Rájött milyen, amikor belecsöppen a modern világába, ahol a fejlődés már-már elnyomja az emberi kapcsolatokat. Megtapasztalta mennyire jó valakiket találni, akik nem csak fogadják, mint egy hotelben a vendéget, hanem családtagként kezelik. Szeretik, törődnek vele és aggódnak miatta. Akárcsak itthon. Azonban a világ másik felére került. Nem beszélte tökéletesen az angol nyelvet, nem voltak előre megteremtett kapcsolatai. Egyről a kettőre építkezett, kialakította a baráti körét és fokozatosan sajátította el az ausztrál angol csínját-bínját. Egy fiúiskolában töltötte mindennapjait, ahol egészen más rendszer várta. Nem voltak felelések, és dolgozatok olyan sűrűn, de még a megszokott fegyelem is elkerülte. Ehelyett ott volt az ausztrál oktatás egy sokkal lazább mentalitással és modernebb felfogással, ahol három kötelező tantárgyad van és hármat érdeklődésednek megfelelően választhatsz meg.
Legyen az akár repüléstechnika vagy sport-és rekreáció egy kis golfoktatással egybekötve. Negyedévenként pedig egy-egy esszé formájában számot is adhattál tudásodról. Robi emellett szabadidejét is hasznosan töltötte. A helyi Rotary klub munkáját segítette, ahogy csak tudta, hisz a jótékonyság ott sem maradhatott el. Természetesen, ha ez nem lenne elég, élményekben sem szűkölködött ez a csereév számára. Bejárta a fél kontinenst, találkozott kengurukkal, korallzátonyokat látogatott meg, a falusi mindennapokban is részt vehetett és mindeközben életre szóló barátságokat kötött. Nem utolsó sorban pedig, gyermekből felnőtté vált. Mert ez az egy év bizony nem kis megpróbáltatásokat tartogatott. De mindezek után hazatérve, szinte új emberként elkezdte értékelni mindazt ami ott nem volt. A kis utcákat, az igazi, hazai ételeket és persze azt, hogy Ő magyar lehet.
