Ő maga igazi jelenség, csakúgy bugyog belőle a művészet. Mintha minden kósza göndör fürtje közt találhatnánk egy Rembrandtot vagy egy Degast. Biciklivel járja Kőszeg utcáit, ha örökítésre méltót lát, lefotózza, noteszába- melyet mindig magával hord- minden jónak tűnő gondolatot feljegyez, mint alapanyagot, amiből később valami még jobbat gyúr.
Kívülről szemlélve, mintha nem ezen a világon volna, pedig nagyon is a földön jár. Keresi a harmóniát, önmagát és a festékhígítóját. Egyszerre vágyik a múltba és a távoli jövőbe, ahol a fürdőkádban sajt és szőlő társaságában áztatja majd magát, miután hazaért a műterméből…Vagy a sarki boltból. Mert ha a művészi pálya nem jön be, bolti eladó lesz, hisz Eszter szerint a dolgok vagy nagyon jól vagy nagyon rosszul sülhetnek csak el, nincs köztes állapot
De egyelőre a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakára jelentkezik, mert mozgóképeket is készít, a képi ábrázolás mellett rendkívül fontos neki a szöveg és a zene, amelyeket sokszor együtt jelentet meg egy-egy művön. Alkotásának célja az önmagán való túllendülés, gondolatainak megjelentetése, mindezt teljes őszinteséggel teszi, képein szinte meztelenre vetkőzteti lelkét.
Írásaiban olyan hétköznapi szituációkat skiccel az olvasó elé, amelyeket legtöbben csak át- és nem megélünk. Talán Eszter ehhez ért a legjobban – megélni a pillanatot , összegyűjteni minden apró benyomást és új formába önteni a művészet által. Stílusa már egészen kiforrt, kedveli a groteszk elemeket, képein olykor teljesen elrugaszkodik a realitás talajától, olykor viszont a dolgokat a maguk egyszerűségében ábrázolja. Képes minden rosszat fanyar jóvá változtatni. Ez a szélsőségesség és kaotikusság-egy Yann Tiersen dallal a háttérben- Horváth Eszter, maga.
További műveit IDE kattintva tekinthetitek meg!