Megrajzolt hősök, megelevenedő balladák – Zichy Mihály Arany-ballada illusztrációi

Viski Ádám 2018. feb. 13. 0 0

 Ha Arany János a tyúk, a balladák pedig a tojások, akkor bizonyára Zichy a tojásfestő. A 19. század egyik legjelentősebb festőművésze és illusztrátora, Zichy Mihály neve valószínűleg sokaknak ismerős lehet a középiskolai irodalomtankönyvekből. De hogyan is kerül egy romantikus festőművész efféle irodalmi közegbe?

Zichy Mihály és Arany János munkássága egy lényeges csomóponton összetalálkozik: a balladák világában mindketten – ki-ki a saját módján – mélyen elmerültek. Arany János balladaíró zsenialitását gondolom senkinek sem kell bemutatnom, a Tengeri-hántás, Ágnes asszony, Walesi bárdok című alkotásait jó eséllyel már mindenki olvasta. Zichy Mihály ugyanakkor  bár kortársa Aranynak – mindketten a romantika korának művészei – valódi fizikai ismertségről kettőjük között nem igazán beszélhetünk. Akkor mégis hogyan találkozik össze a két művész életútja? A romantikus festő, bár élete legnagyobb részét nem Magyarországon töltötte, mégis bőven hozzátett a magyar művészettörténet képcsarnokához, a művész kiemelkedő festményei és rajzai Munkácsy után a második legjelentősebb korabeli alkotások, többek között olyan festményeket köszönhetünk neki mint pl. Autodafé és a A rombolás géniuszának diadala. Ezen képek meglehet, hogy kevésbé ismerősek a magyar közönségnek, az azonban vitathatatlan, hogy jelentős képzőművészeti alkotások, amik Európa más országaiban is ismertek. Festményei mellett rengetek rajzot is készített  Zichy, sok irodalmi alkotást illusztrált pl. Madách Imre Az ember tragédiája című drámáját vagy éppen Arany János nagy sikerű balladáit.

A Zichy által illusztrált balladák négy különálló kötetben jelentek meg 1895 és 1898 között Arany János balladái Zichy Mihály rajzaival címmel, 2017-ben az Arany János emlékév alkalmával pedig a kötet új kiadásban látott napvilágot, ami 24 Arany balladát tartalmaz a festőművész válogatott képeivel.

“Monok István úgy véli, hogy nehéz döntés Arany balladáit eredeti nyelvezetükkel kiadni, hiszen manapság a fiatalabb generációk kevesebbet olvasnak, a 30 év alattiak aktív és passzív szókincse is drasztikusan lecsökkent. Ugyanakkor Zichy Mihály kiváló illusztrációi megkönnyíthetik a szöveg értelmezését.” – olvashatjuk a cultura. com oldalán.

A két alkotás, Arany balladái és Zichy illusztrációi már önmagukban is megállják a helyüket, azonban így a szöveg és a képi világ összefonódásával valami egészen más minőséget teremtenek, az irodalom és a grafikus művészet tökéletes kombinációja valósul meg. Ilyen az, amikor két világhírű művész összmunkájából egy teljes, kerek egész jön létre. Az illusztrációk tökéletesen visszaadják a balladák képi világát, egy-egy kiragadott, ugyanakkor jellegzetes drámai pillanatot ábrázolnak. Vannak közöttük egyszerűbb szélrajzok, amik a szöveg közé mondhatni beépültek, de találhatunk jelentősebb munkákat is. Ezekből illetve a hozzá tartozó balladákból válogattunk most nektek:


Walesi bárdok

“Edward király, angol király/ Léptet fakó lován” – Ki ne ismerné a Walesi bárdok skót balladaformában visszacsengő kezdősorait? Az 1857-ben készült történelmi ballada Arany egyik legismertebb alkotása, ami a nagykőrösi balladák csoportjához tartozik, és az angliai Edward király walesi körútját, illetve a kegyetlen ember rémtetteit, az bárdok ellenállást, a király megőrölését meséli el lineárisan. A műben Arany kortársai aktuálpolitikai utalásokat véltek felfedezni, ezért is volt már annak idején is népszerű az alkotás.

Arany János: Walesi bárdok –  részlet

Levágva népünk ezrei,
Halomba, mint kereszt,
Hogy sírva tallóz aki él:
Király, te tetted ezt!”

Máglyára! el! igen kemény –
Parancsol Eduárd –
Ha! lágyabb ének kell nekünk;
S belép egy ifju bárd.

Zichy Mihály: Walesi bárdok illusztrációja


Ágnes asszony

A bűn és bűnhődés balladájaként számon tartott Ágnes asszony szintén a nagykőrösi balladák csoportját erősíti, Arany egyik legérzelmesebb lélektani balladája. Ágnes asszony története külső szemmel nagyon egyszerű: a szerelmes nő felbujtotta szeretőjét férje megölésére, ami hamar kiderült, jön a nádor, Ágnes  börtönbe kerül, ahol a sötét zárka és bűntudata az őrületbe kergeti, a “megbomlott” nőnek a bírák előtt kell tanúskodnia. A ballada azonban ennél többről szól: korhű példája Arany korának lélektanáról, sokan úgy tartják, hogy Arany ebben a balladában korát megelőzve ismerte fel a freudi pszichoanalízisben oly fontos szerepet játszó lelkiismeret szétziláló hatását. A ballada tanulsága, hogy a bűnt mindig bűnhődés követi, jöjjön ez egy felsőbb isteni hatalomtól vagy a törvény földi helytartójától.

Arany János: Ágnes asszony – részlet

Szegény Ágnes naphosszanta
Néz e kis világgal szembe,
Néz merően, – a sugárka
Mind beléfér egy fél szembe.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Mert, alighogy félre fordul,
Rémek tánca van körűle;
Ha ez a kis fény nem volna,
Úgy gondolja: megőrűlne.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Zichy Mihály: Ágnes asszony illusztrációja


Szondi két apródja

A Szondi két apródja a többszólamú balladák koronázatlan királya. A történelmi alapokon nyugvó epikus írás a középkori Drégel várának történetét, a hős várkapitány, Szondi György bátorságát, a török támadás időszakát mutatja be. A történet lényegi alakjai mégis a címben is szereplő két apród, akik a hűség és a hazaszeretet metaforikus alakjai. Arany ezen írása sokrétű, viszonylag a bonyolultabb, nehezebben befogadható és megérthető, egyrészről a történelmi téma , másrészről a műfajra jellemző hirtelenszerű tér- és időbeli váltások, a szólamcserék, a kihagyásos szerkezet miatt. Az azonban kétségtelen, hogy a Szondi két apródja a nagykőrösi balladák kiemelkedő gyöngyszeme, az író zsenialitásának újabb példája.

Arany János: Szondi két apródja – részlet

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós hadi kopja.

Két ifiu térdel, kezökben a lant,
A kopja tövén, mintha volna feszűlet.
Zsibongva hadával a völgyben alant
Ali győzelem-ünnepet űlet.

Zichy Mihály: Szondi két apródja illsztrációja


Tengeri-hántás

A népi tematikájú Tengeri-hántás az irodalomtanárok legkedveltebb balladája, olyan Arany alkotás, ami talán a költő egész életművét betetőzi. Dalos Eszti és Tuba Ferkó története az 1877-ben íródott Őszikék nevezetű kapcsos könyvben olvasható, bonyolult motívum- és utalásrendszere, a népi hiedelmekkel megfűszerezett tematikája, szólamok gyakori váltása, a misztikum és a vidéki élet összekapcsolása Arany legjobb alkotásai közé emeli. A történet két fiatal tragikus szerelmét dolgozza fel, a műben uralkodó balladai homály és a többszólamúság, elrejtett erotikus utalások különlegessé teszik az egész alkotást. A balladáról Hollósy Simon készített olajfestményt.

Arany János: Tengeri-hántás – részlet

Ropog a tűz, messze süt a vidékre,
Pirosan száll füstje fel a nagy égre;
Körülállja egynehány fa,
Tovanyúlik rémes árnya;
S körül űli a tanyáknak
Szép legénye, szép leánya.

„Szaporán, hé! nagy a rakás; mozogni!
Nem is illik összebúva susogni.
Ki először piros csőt lel,
Lakodalma lesz az ősszel.
– Tegyetek rá! hadd lobogjon:
Te gyerek, gondolj a tűzzel.

Zichy Mihály: Tengeri-hántás illusztrációja


Híd-avatás

Arany János tudta, milyen kiábrándító és magányos a nagyvárosi élet, a Híd-avatás című kései balladája pont ezt a viszontagságos életérzést önti szavakba. Az alkotás az Őszikék balladái közé tartozik, és egy szerencsejátékos fiú történetét dolgozza fel, akinek “nem fest a kártya”, minden pénzét elveszíti. A balladában végig nagyon erős a balladai homály, ráadásul ez összekapcsolódik misztikus jelenségekkel is, így még kísértetiesebbé válik az egész mű értelmezése. A balszerencsés fiú pesti éjszakában kóborolva találja magát,  a nemrég megépült Margit-hídon sétál, ahol egyszer csak öngyilkos  kísértetek sora jelenik meg, akik készek fájdalmuk elmondása után újra a mélybe vetni magukat. Csalódott szeretők, kiégett, életunt gazdagok, háborús veteránok mind-mind sorra ugornak újra a Dunába. Ezen balladába középkori danse macabre, azaz haláltánc műfajával mutat rokonságot, az egyének előtt újra lepereg egész életük.A mű tele van érzékiséggel és misztikummal, a 21. század olvasója éppannyira magának érezheti az egész balladát, mint Arany kortársai. Az író talán legkiválóbb balladája.

Arany János: Híd-avatás – részlet

Igy, s már nem egyenkint, – seregben,
Cikázva, némán ugranak,
Mint röpke hal a tengerekben;
Vagy mint csoportos madarak
Föl-fölreppenve, szállanak.

Órjás szemekben hull e zápor,
Lenn táncol órjás buborék;
Félkörben az öngyilkos tábor
Zúg fel s le, mint malomkerék;
A Duna győzi s adja még.

Zichy Mihály: Híd-avatás illusztrációja


Tetemre-hívás

Bárczi Benőt meghalt. Ki ölte meg Benőt? A Tetemre-hívás szintén Arany kési, Őszikék balladái közül való. Már magában a címben felfedezhetjük az egész mű témáját, a tetemre hívás népi hiedelmére épít, miszerint a halott sebe vérezni kezd, ha gyilkosa a közelben van. Így válik Bárczi Benő gyilkosává saját szeretője, aki nem tőrrel, hanem szavakkal “gyilkolta” meg az ifjút.

Arany János: Tetemre-hívás – részlet

Könnye se perdűl, jajja se hallik,
Csak odakap, hol fészkel az agy:
Iszonyu az, mi oda nyilallik!…
Döbbenet által a szív ere fagy:
„Lyányom, ez ifjú gyilkosa vagy!”

Kétszeri mondást – mint lebüvölten –
Hallgat el, aztán így rebegi:
„Bárczi Benőt én meg nem öltem,
Tanum az Ég, s minden seregi!
Hanem e tőrt én adtam neki.

 

Zichy Mihály: Tetemre-hívás illusztrációja


Az ünneprontók

Az ünneprontók egy falusi család történetét mutatja be ünnepi időszakban. Ez a család bár  templommal szemben lakik, mégis megszegik a szent pünkösdi szokásokat, imára menetel helyett esznek-isznak-mulatoznak. Az Őszikék balladái közül való alkotásban szintén fontos szerepet kap a népi illetve a vallási hiedelmek, a történetben szereplő muzsikus az ördög metaforikus alakja, aki a pokolba táncoltatja az egész mulatozó tömeget. Ez jelenik meg Zichy illusztrációján is.

Arany János: Az ünneprontók – részlet

Már józanon a fiu, az apa, férj
Mennének is – íme, közelget az éj –
Nyújtják kezöket nagy-epedve;
A táncosok arcán vérkönyü hull:
De a láb még egyre bokázza vadul,
Viszi a tánc ördögi kedve.

Éjfélt hogy üt a toronyóra közel,
Kénkő fojtó szaga terjedez el;
S mint szél ha forogva ragad port:
Úgy táncol el, egy bősz harci-zenére,
(Mondják, a pokol tüzes fenekére)
Az egész örjöngő csoport.

Zichy Mihály: Az ünneprontók illusztrációja


Vörös Rébék

A falusi kerítőnő és a házasságtörés balladája szintén a Margit-szigeten írt Őszikék balladák közül való, Arany egyik utolsó alkotása. A történet kulcsszereplője címben is megemlített Rebeka nevű asszony, akinek valószínűleg vörös haja van.  Ez az asszony a falu kerítőnője, összeboronál egy ifjú párt, Pörge Danit és Terát, majd az ifjú nőt mégis arra biztatja, hogy csalja meg férjét. Az asszony enged a csábításnak, hűtlenné válik, terhes lesz, amiért a férj kidobja a házukból. A férfit később azzal vádolják, hogy megölte a falusi kerítőnőt, így menekülnie kell, de a bujdosás során végez még egy emberrel, így elkapják, és kettős gyilkosságért felakasztják. A balladában végig fontos szerepe van a színeknek.

Arany János: Vörös Rébék – részlet

„Vörös Rébék általment a
Keskeny pallón s elrepült -”
Tollászkodni, már mint varju,
Egy jegenyefára űlt.
Akinek azt mondja: kár!
Nagy baj éri és nagy kár:
Hess, madár!

Ő volt az, ki addig főzte
Pörge Dani bocskorát,
Míg elvette a Sinkóék
Cifra lányát, a Terát.
De most bezzeg bánja már,
Váltig hajtja: kár volt, kár!
Hess, madár!

Zichy Mihály: Vörös Rébék illusztrációja


Kiemelt kép: Zichy Mihály: Szőke Panni illusztrációja

Tags: Ágnes aszony, Arany János, balladák, Híd-avatás, Hollósy Simon, illusztráció, illusztrációk, Szőke Panni, Szondi két apródja, Tengeri-hántás, Tetemre-hívás, Ünneprontók, Vörös Rébék, Walesi bárdok, Zichy Mihály Categories: MINDENNAPOK
share TWEET PIN IT SHARE
Related Posts