Vasárnap (október 21-én) újra Veszprém-Szeged találkozót rendeznek a Veszprém Arénában, a szezon első rangadóját a két örök rivális között. Több érdekessége, pikantériája is van a dolgonak. A legutóbbi szezon végén kétszer mérkőztek meg a bajnoki döntőben, Szegeden a Tisza-partiak nyertek négy góllal, 32-28-ra, míg otthon a bakonyiak hárommal 29-26-ra. Az utolsó másodpercekig izgalmas volt az állás, a Telekom Veszprém játékosának, Blaz Blagotinseknek a kezében volt a négygólos differenciát jelentő gól, ami a bajnoki győzelmet hozta volna, de nem sikerült kapuba találnia, így a Szeged 11 év után lett újra bajnok, kilépve az örök második hely, a nagy rivális árnyékából; a veszprémieknek pedig maradt 25 elsőség és a jövőre valamit másképp kell csinálni. Most lehet bizonyítani, hogy a Veszprém erősebbé vált, míg a Szegednek azt, hogy nem gyengültek, akár címet is tudnak a szezon végén védeni. Persze, hol van még május, amikor eldől a bajnokság végkimenetele, de nézzük milyen előjelekkel, előzményekkel várják a csapatok a mérkőzést!
Telekom Veszprém: új játékosok, kínos vereség, edzőváltás, két egygólos győzelem
Öt játékos tette át nyáron a székhelyét Veszprémbe, Sterbik Árpád (kapus), Kentin Mahé (irányító), Manuel Strlek (balszélső), René Toft Hansen (beálló) és Borut Mackovsek (ballövő). Az edző a tavalyi szezont felemás teljesítménnyel, de inkább negatívan végigvivő Ljubomir Vranjes maradt, akinek már többször a távozását kívánták a szurkolók; gondoljunk csak a Skjern elleni Bajnokok Ligája kiesésre vagy az elveszített bajnoki fináléra, a szurkolók érhetően többet reméltek a csapattól. Évek óta a minimális elvárás a Final Fourba jutás és a hazai kupában, bajnokságban az első hely megszerzése, ezek közül csak egy valósult meg a tavalyi szezonban. Vranjes többször hangoztatta, hogy ez még nem az ő kerete, nem azokkal a játékosokkal dolgozik, akikkel szeretne, de a 2018/2019-es szezonra ez nagyjából megvalósult, mégis döcögött a szekér, nyilván a BL-szereplésre gondolva, hiszen a magyar bajnokikon a legkisebb különbségű győzelem is nyolc gólos (Balatonfüred elleni hazai mérkőzés 32-24), de ilyen szinten, ahol a Veszprém van (kellene lennie), nem az a mérvadó.
Az utolsó csepp a pohárban a Vardar elleni hazai, kétgólos (25-27) vereség volt, az a Vardar tréfálta meg a Veszprémet, amely a 2016/2017-es szezonba megszerezte első Bajnokok Ligája serlegét, de azóta alaposan meggyengült, legalábbis úgy tűnt a szezon rajtja előtt: számos kulcsjátékos távozott, többek között Luka Cindrić, Sterbik Árpád, Jorge Maqueda, Joan Canellas. Az öt mérkőzésből három győzelem nem tűnik rossznak, azt azonban tudni kell, hogy két egygólos győzelem már Vranjes távozása után született, az látszik, valahogy egységesebb a társaság, jobban küzd. Visszakerült a keretbe a sokat mellőzött Andreas Nilsson, és a Montpellier elleni teljesítményével (öt gól, kiharcolt hetes) egyből a hét álomcsapatába találta magát. De Mikler Roland szerepe is megkérdőjelezhetetlen a két egygólos győzelemben, mindkétszer a végén, az utolsó másodpercekben hárított hetest, illetve ziccert. David Davis új vezetőedző debütálása pozitívan sült el, ám messzemenő következtetéseket egy találkozó után korai lenne levonni, úgy tűnik felszálló ágban van a Veszprém, és hogy ez kitart e a vasárnapi rangadóig, újabb sikerélményt szereznek Nagy Lászlóék, vagy a bajnok a tavalyi szezon után (akkor 15 év folyamatos vereséget szakítottak meg azzal, hogy diadalmaskodtak 31-32-re) újra beveszi az arénát, 21-én 17:45-kor kiderül.
MOL-Pick Szeged: új játékosok, állandóság, ötből öt a BL-ben
Érkeztek: Mirko Alilovic (kapus), Nik Henigman (ballövő), Jorge Maqueda (jobblövő), Stanislav Kasparek (jobblövő), Joan Canellas (irányító) és a régi szegedi közönség kedvenc is visszatért, Dean Bombac (irányító). A már rutinos, sokat megélt játékosok beépítése jól halad, Bombac újra megtalálta a helyét, és úgy irányít, ahogy előtte, mintha a két év kielcei kitérő nem is lett volna. Nik Henigman és Stanislav Kasparek eddig csak részfeladatokat kaptak, de valószínűleg őket inkább a jövőre gondolva vette a klub, hiszen mindketten tehetséges, fiatal (22 éves) játékosok. Továbbra is Juan Carlos Pastor a vezetőedző, de miért változtattak volna, most látszik beérni a sokéves (5) munka, az állandó építkezés.
Itt fél évtizede a spanyolos stílus, spanyolos kézilabda a mérvadó, míg Veszprémben Vranjes megpróbált egy tempón, gyorsaságon, labdaszerzések utáni lerohanásokon alapuló taktikát, kevés pozitív hozadékkal (az igazi sikerévek alatt ott is spanyol edzők dolgoztak, először Antonio Carlos Ortega Perez, majd Xavier Sabaté). És ez az állandóság mostanra azt hozta, hogy tavaly megnyerték a magyar bajnokságot, idén pedig öt mérkőzésből mind az összeset sikerrel zárták, (HC Prvo plinarsko drustvo Zagreb – MOL-Pick Szeged 23-24, MOL-Pick Szeged – HBC Nantes 30-28, Motor Zaporizzsja – MOL-Pick Szeged 31-32, MOL-Pick Szeged – RK Celje Pivovarna Lasko 33-24, MOL-Pick Szeged – SG Flensburg-Handewitt 30-28). Tehát jól kezdődött a BL-rajt, és idén egységesnek, jól játszó csapatnak tűnik a Szeged. Bár Bánhidi Bence beállós nyilatkozta azt, amikor a Final4-ba kerülésről faggatták, hogy majd meglátják tavasszal, hogy milyen formát mutatnak és igen, ott dőlnek el a lényegi dolgok; hosszú még ez a szezon, de azért a Veszprém elleni rangadó az mindig parázs és szinte soha sem tét nélküli. Most már tudják milyen ott nyerni, csak az maradt kérdésnek, sikerül e ezt egy éven belül megismételni? Vasárnap (október 21-én) 17:45-kor kezdődő találkozón erre is választ kapunk.
