Miközben minden sportszerető ember szemét a most zajló ötkarikás játékokra függeszti, mi tekintsünk vissza, miképp, hol nyertek érmeket hazánk olimpikonjai, ki volt a legsikeresebb sportoló, hol hullott éremeső a magyarok nyakába, honnan tértek haza szerényebb kollekcióval, ki szerezte az első olimpiai érmünket, melyik a legsikeresebb sportágunk és egyéb sportcsemegék.
A legsikeresebb…
A legsikeresebb nyári olimpia magyar szempontból a 1952-es XV. Helsinki volt, ahonnan a magyarok összesen 42 éremmel tértek haza, 16 arany, 10 ezüst és 16 bronz, Szovjetunió és az USA mögött harmadikként végeztünk az éremtáblázaton. Többek között labdarúgásban (az Aranycsapat itt mutatkozott be), és vízilabdában is győzedelmeskedtünk; egyéniben Papp László (ökölvívás), Keleti Ágnes (torna), Gerevich Aladár (vívás) vállalt magára néhány aranyat.
A legsikeresebb sportágunk a vívás, amiben összesen 83 érmet akasztottak vívóink nyakába, ebből 35 a dobogó legmagasabb fokán állva történt. 1908-tól 1964-ig szinte minden esetben magyar versenyző nyerte az egyéni és a csapat kardversenyeket. Ezt követi az úszás 66/25 leosztásban, majd a kajak-kenu 77/22-ben.
A legsikeresebb magyar olimpikon Gerevich Aladár (vívó), hat olimpián képviselte hazánkat, (ez a legtöbb magyar férfi sportolók közül, ugyancsak ő szerzett legidősebben aranyérmet, 50 évesen), összesen tíz érmet nyert, közte hetet a legfényesebből. A legsikeresebb női olimpikon Keleti Ágnes (torna), 5 arany, három ezüst, két bronz. Szintén 5 arannyal ajándékozta meg a nemzetet Egerszegi Krisztina, vagyis „Egérke” (úszás), aki Szöulban (1988) 14 évesen lett olimpiai bajnok.
A legsikeresebb csapatsportág természetsen a vízilabda. A magyar férficsapat eddig kilencszer volt olimpiai bajnok, háromszor világbajnok, és tizenkétszer Európa-bajnok, ezzel a világ legsikeresebb vízilabda-válogatottja. Hazánk minden olimpián, mióta (1912 Stockholm) a sportág része az olimpiai programnak, szerepeltette csapatát. „Vízilabdában mi vagyunk a császárok”, nem „költői” túlzás.
Nyolcadik legsikeresebb nemzet vagyunk éremszám tekintetében az olimpiák történelmében 476 éremmel. A magyar csapat már a huszonhatodik olimpiai megmérettetésére készül, az ország lakossága és az aranyak számát arányosan tekintve csak Finnország előz meg minket.
Az első…
Az első olimpia arany érmünket (érmeinket), az első újkori olimpián, 1896-ban, Athénban Hajós Alfréd a „magyar delfin” szerezte, aki két úszószámot is megnyert, 100 és 1200 méter gyors úszásban diadalmaskodott a Pireusi-öböl tizenhárom fokos vízében.
Az első magyar női olimpia bajnok Elek Ilona tőrvívó lett, 1936-ban Berlinben játszották le neki a magyar himnuszt, öt nappal megelőzve a magasugró Csák Ibolyát.
Csalódás…
Csalódást keltő volt a 2008-as Pekingi, olimpiai szereplés magyar részről, csak három aranyat hoztak haza sportolóink (Vajda Attila kajak-kenu férfi egyes 1000 méter, Janics Natasa, Kovács Katalin női kajak kettes 500 méter, és a férfi vízilabda-válogatott), ez az eredmény messze elmarad az átlag hét aranyéremtől. Összesen tíz érmet nyertünk, az első aranyérmet, csak a 15. játéknapon, ekkor úszott be elsőként a célba Vajda Attila hajója. Sokan már temették a magyar sportot, azonban a nyolc londoni arany, összesítve a 18 érem rácáfolt erre…
Nem meglepő, nem is csalódást keltő, inkább érdekes adat, hogy a téli olimpiákon nem vagyunk túl sikeresek: két ezüst, négy bronz a mérlegre tehető színesfém mennyiség, arany még nincs; érmet (ezüst) legutóbb 1980-ban a Regőczy Krisztina- Sallay András legendás jégtánckettős szerzett.
Kis ország, nagy sportteljesítmények: sok szép örömtől megborzongós, hevesebben szívdobbanós pillanatot szereztek nekünk már eddig is sportolóink, most Rió van a középpontban, onnan várjuk az olimpiai érmeket és teljes szívvel-lélekkel a magyarok, a magyar csapat mögött vagyunk. Hajrá Magyarok, Hajrá Magyarország!
Előző cikkünket az Olimpiáról itt találhatja meg az Olvasó, akkor a Zika-vírus kérdését jártuk körbe.
