November utolsó péntekjén egynapos vásárlási böjtöt tartanak a világ számos országában, tiltakozásul a nyugati túlfogyasztás ellen. Ezen a napon égnek az emberek az USA-ból átvett Black Friday lázban is, így mi is választhatunk, hogy hagyjuk magunkat elcsábítani a leárazások által, vagy mondunk egy határozott nemet a pénzszórásra.
Bár vannak, akik még mindig nem hallottak róla, a nemzetközi Ne vásárolj semmit! nap nem újkeletű: a ’90-es években Ted Dave, kanadai művész és aktivista kezdeményezte, aki reklámszektorban dolgozóként felismerte, hogy milyen összefüggés van a marketing és az értelmetlen pénzszórás között. Rájött, hogy a fejlett országokban a multinacionális cégek „agymosással” ösztönzik az embereket a vásárlásra, aminek a vége egyebek mellett az, hogy a kukánkban sokszor bontatlan termékek is landolnak – ezen ráeszmélés nyomán született meg a frappáns elnevezésű nap alapgondolata.
Először a kanadai Vancouverben rendezték meg, és eleinte még szeptemberre esett ez a nap, később tették csak át november utolsó péntekjére, és ezzel ma már egy napra esik a Black Friday nevű konzumőrülettel. Kanadában és az USA-ban ugyanis a hónap utolsó csütörtökje a hálaadás napja, amikor is a tökéletesnek tűnő, pulykából készített vacsorát követően lefekszenek pihenni az amerikai polgárok, hogy aztán másnap korán megrohamozzák az üzleteket, köszönhetően a szuperleárazásoknak. Sőt, akadnak, akik még az alvást is inkább kihagyják, hogy reggel ők lehessenek az elsők, akik lecsaphatnak a legjobb akciókra. Ilyenkor még az sem érdekli a 21. század fogyasztóemberét, hogy esetleg szó szerint végig kell taposnia valakin, hogy elérje a kívánt terméket. Szomorú tény, de a fekete péntek halálos és megsérült áldozatainak már számlálója is van az interneten: 2018-ig 12-en vesztették életüket ezen a napon a nagy vásárlási lázban. Éppen ezért a környezetvédő és fogyasztáskritikus szervezetek erre a napra hirdetik meg évről évre az egynapos fogyasztói böjtöt. Ma már több mint 60 országban emberek százezrei csatlakoznak a kezdeményezéshez.
A részvételre buzdító szervezetek az alábbi felhívást teszik közzé e nap alkalmából:
Akkor történt, amikor először hallottad, hogy a jégtáblák megolvadnak a jegesmedvék alatt? Vagy amikor olvastad, hogy már az anyatej is mérgez? Vagy amikor először kóstoltál igazi, édes, lédús házi paradicsomot? Esetleg amikor rájöttél, hogyha a föld lakosságának csak a fele úgy él, mint mi, 20 év múlva mind hullák leszünk?
Ezen a napon a tudatos vásárlók összefognak és kiállnak a krónikus túlfogyasztás ellen, ami egyesek szerint minden környezeti, pszichológiai és politikai gondunk forrása. Napjainkban a túlzott jólétnek köszönhetően jelentősen túlterheljük a Földet. A kutatók szerint, ha mindenki úgy élne, mint mi, magyarok, kettő bolygóra lenne szükségünk, arról nem is beszélve, hogy az emberiség 50%-kal gyorsabban használja a bolygó ökoszisztémáinak szolgáltatásait, mint ahogy azok képesek lennének megújulni. Az általunk vásárolt termékek csomagolása vagy maga a termék szemétben landolása is nagy terhet ró a Földre, noha már az előállításuk és a fogyasztói célországokba való szállításuk is komoly energia- és nyersanyagigénnyel bír. Pszichológiai szempontból a túlzóan költekező emberek hasonló tüneteket produkálnak, mint a szenvedélybetegek. A vásárlásfüggés vagy kényszeres vásárlás Magyarországon becslésesek szerint a népesség közel 5%-át érinti, de a nők jó harmada lehet veszélyeztetett.
Számos megmozdulást szerveznek – főleg az Egyesült Államokban –, hogy felhívják a figyelmet erre a napra. Van, ahol utcabált tartanak, akadnak, akik hitelkártyákat darabolnak fel tiltakozásul, de bevett szokás az is, hogy zombinak öltözött aktivisták üres tekintettel sétálgatnak a bevásárlóközpontokban, és mikor megkérdezik tőlük, mit szeretnének, elmagyarázzák, miről szól a Ne vásárolj semmit! nap, míg egyes helyeken az aktivisták üres bevásárlókocsikat tologatnak közösen az üzletekben.
Természetesen más világnapokhoz hasonlóan, a Ne vásárolj semmit! nap is mindössze figyelemfelkeltő hatással bír, hiszen évente egyetlen egy nap nem tudja megváltoztatni az emberek gondolkodását, viszont kis lépésekben haladva, együtt, összefogva tudatosabb vásárlók lehetünk ebben a fogyasztásőrült században.
