„Suták, boszorkányok, szerencsétlenek, a sátán gyermekei” – ilyen és ehhez hasonló megbélyegzéseket kaptak a történelem során azok az emberek, akik a többséggel ellentétben bal kezüket használták gyakrabban mindennapi tevékenységeik során. Azóta kiderült, hogy a balkezesség nem ördögtől való dolog, hanem egy biológiailag leírható, genetikai jelenség. De hogyan tudnak érvényesülni és alkalmazkodni az érintettek a jobbkezeseknek kialakított világban? Milyen téren különlegesek ők?
Balkezesként engem is foglalkoztat a téma, hiszen szó szerint első kézből tapasztalom meg, milyen az élet a jobbosoknak kitalált eszközök kereszttüzében, ahol még egy egyszerű villanykörte becsavarása is kisebb nehézség elé állít minket. A mai világban szerencsére már rengeteg lehetőség adódik, a mindennapokban használatos eszközöknek van fordított változata is, például az ollóknak, a konzervnyitóknak és a füzeteknek. Ez hatalmas áttörésnek számít a korábbiakhoz képest, ugyanis először a negatív diszkrimináció, aztán pedig a kényszerátszoktatás volt a „divat”, amelyek károsan hatottak a balkezesekre. Nem véletlen, hogy a „bal” szó minden nyelven valamilyen rossz dolgot, esetleg ügyetlenséget jelent, viszont a „jobb” kifejezésnek csakis pozitív töltete van, úgy, mint az angol „right” vagy a német „recht”, amelyek magát a jogot, az igazságot is jelölik.
Ez a fajta különlegesség nem volt szívesen fogadott az embereknél, megnehezítette nemcsak az érintett, hanem a családja életét is. A balkezes gyermekek még most is kemény feladat elé állítják szüleiket és tanáraikat egyaránt, hiszen mindennek a tükörképét kell megtanítaniuk nekik, hogy ők is megfelelően tudják fogni az evőeszközöket, írószereket. Az írásképük sem olyan, mint a többieké, gyakran előfordul a csukló befelé fordítása, ami deformálja a betűket, ezen felül a balról jobbra való írás miatt elkenik a tintát és összemaszatolják a lapokat. A hangszeren tanulás is kihívás számukra, vagy fordítva kell megtanulniuk játszani például egy gitáron, vagy annak speciális változatát kell beszerezniük, ami még ma is ritkaság. Bármilyen meglepő, a billentyűsöknél is jelentősége van dallamvezetés szempontjából annak, hogy melyik kéz a dominánsabb. A téma általában a jobb kézben van, amelyet nem harsoghat túl az alsó szólam, ez pedig nehézséget okozhat azoknak, akiknek a kíséretet játszó ujjai az erősebbek.
A tudományt már a kezdetek óta foglalkoztatja a balkezesség, hiszen nem sikerült még teljesen feltárniuk az okokat, hogyan alakulhat ki, mitől függ az, hogy nem a megszokott kéz a dominánsabb. Az Oxfordi Egyetem 2019-es kutatásai szerint a balkezesség kialakulásában nagy szerepet játszanak a gének: a mutáció a bonyolult felépítésű citoszkeletonban jön létre, amely a test sejtjeit „szervezi”, ez pedig megváltoztatja az agy fehérállományának szerkezetét. „Most először sikerült embereknél is kimutatnunk, hogy a „kezességhez” kapcsolódó citoszkeletális változások valóban láthatóak az agyban” – nyilatkozta Gwenaëlle Douaud professzor, aki maga is részt vett a munkálatokban. A kutatás azonban még nincs túl előrehaladott állapotban, egyelőre annyit sikerült megtudniuk, hogy a genetika 25%-ban határozza meg, ki milyen kezes lesz, a fennmaradó 75%-ban pedig a környezet játszik fontos szerepet, viszont előbbinek csak 1%-a tekinthető valóban bizonyítottnak. A tanulmány ezen kívül kimutatta, hogy a balkezes emberek hajlamosabbak a mentális betegségekre (skizofrénia, bipoláris zavar), mint jobbos társaik, viszont náluk kisebb az esélye a Parkinson-kór kialakulásának.
Több feltételezést is alkottak a kutatók, amelyek ugyan nem bizonyítottak, de van tudományos alapjuk. Ilyen például az a megállapítás, hogy a balkezesek jobb kommunikációs készségekkel és nyelvérzékkel rendelkeznek, mert az agyuk bizonyos pontjai erősebben tudnak együttműködni ezen a téren. Szintén nem bizonyított tény, de számos statisztika szerint nagyobb eséllyel lesz egy balkezes gyermekből zseni, mint jobbkezes társaiból. Mivel ez csak feltételezés, nem hihetünk neki feltétlenül, de nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Mensa – egy olyan nemzetközi egyesület, amelybe az emberek 98%-ánál magasabb intelligenciahányadossal rendelkezők kerülhetnek be – jelenlegi tagjainak 20%-a balkezes, valamint a történelem során is rengeteg kiemelkedő személyiség élte így az életét: Leonardo da Vinci is ballal alkotott, a bécsi klasszikusok közül ketten is (Mozart és Beethoven), valamint a legutóbbi öt amerikai elnökből három „suta” volt.
Azt már említettem, milyen hátrányok érik a balkezes embereket, vannak azonban pozitívumai is annak, ha valaki „fordítottan” éli az életét. Kifejezetten előnyös a különböző sportoknál az, ha az egyén bal kézzel ügyesebb, mert nehezebben alkalmazkodnak hozzá az ellenfelek. A csapatjátékokban is meghatározó szerepük van, valamint megbecsült tagok, hiszen ők fel vannak készülve a jobbosok mozdulataira, az övéikre azonban nehezebben találnak „orvosságot” a szemben állók. Hogy néhány példát említsünk, a többszörös világelső teniszező Rafael Nadal is balos, valamint az olimpiai bajnok párbajtőrös, Szász Emese is e tábort erősíti. Az autóvezetésben is szerencsésebbek a balosok, hiszen váltáskor az erősebb kezükkel fogják a kormányt, így biztosabban tartják az úton a járművet. A jobbkezeseknek kialakított eszközöket használva a balosok mindkét kezükkel ügyesebben tevékenykednek, ez például az orvostudományban, azon belül a sebészetben nagy előnynek számít, ugyanis biztosabban dolgoznak „kétkezesként”.
A jobb agyfélteke dominanciája miatt a balkezesek általánosságban kreatívabbak, jobb a problémamegoldó képességük, de sokkal nehezebb a realitás talaján maradniuk. A tudósoknak még rengeteg kutatásra van szükségük ahhoz, hogy ténylegesen meg tudják érteni ennek a miértjét, így az emberiség mindösszesen 10%-át érintő „mutáció” magyarázatára még várnunk kell. Nem számít azonban, hogy ki melyik kezével ír, dolgozik vagy eszik, a sikeresség lehetősége mindenki előtt ott áll, nem szabad beskatulyázni magunkat vagy másokat azért, mert valamit másképpen csinálnak, mint az átlag.
Felhasznált források:
