A japán világ eltérő a számunkra megszokott európai kultúráktól. Japánról az embereknek sokszor a sushi, a nindzsák, a furcsa írás vagy az animék ugranak be, pedig ez a kultúra sokkal színesebb annál, mint amit mi itthonról láthatunk. A felszín alatt rengeteg különleges elemet lehet találni, amelyekből most a legmeglepőbbeket hoztam el nektek.
Szerző: Nyers Fanni
Az írás
Mindenkinek ismerősek azok a furcsa írásjelek, amikkel az ázsiai országokban találkozni lehet. Természetesen Japán sem kivétel, ott is ilyen, számunkra furcsa betűket használnak. De hogyan is épül fel ez a rendszer? A kínai írásjeleket használják japánban is, ezt „kanji”-nak nevezik. Ezen kívül még kétféle szótagírás is megtalálható az írott nyelvben: a „katakana” és a „hiragana”. Mindkettő 46 jelből és még néhány mellékjelből áll. Mivel a japán nyelv szótagszerkezete nagyon kötött, ezért ennyi jellel mindent le lehet írni, amit ki lehet mondani.
Kifejezések
A japánoknak külön szavuk van különböző élethelyzetekre. Ilyen például a „hikikomori”, melynek jelentése „elzárva lenni”. Olyan emberekre használják ezt a kifejezést, akik legalább 6 hónapon keresztül nem, vagy csak nagyon ritkán hagyják el otthonukat. Ezek az emberek nem dolgoznak, nem járnak iskolába, a megélhetésüket sokszor a szüleik biztosítják. Vannak emberek, akik ezt éveken keresztül csinálják. Egy másik ilyen szó a „karoshi”, melyet akkor használnak, mikor valaki belehal a rengeteg munkába. Japánban jellemző az, hogy az emberek fontosabbnak tartják a munkát mindennél, így túlórát vállalnak, de ezt sokszor túlzásba viszik.
Kávézók
Biztos hallottatok már ilyen-olyan furcsa kávézókról. Japánban is sok ilyet lehet találni, és érdemes is megnézni őket, ha ott járunk, hiszen itthon nem találkozunk egzotikusabban tematikus állatos (vidra, sün, kígyó), esetleg robot, vámpír, „kawaii monster” (kawaii = aranyos, monster = szörny) kávézóval.
Ízek
Aki Japánba látogat, bizonyára tudja, hogy ott legtöbbször pálcikával esznek, és az egyik leggyakrabban fogyasztott ételük a rizs. Persze a japán konyha nem csak a rizsből áll, nagyon változatos ételeik vannak, de itt most leginkább a nassolni valókról ejtenék pár szót. Az ázsiai országokban is megtalálhatóak a szokásos ízesítések, példának okáért egy csoki esetében meggyes, barackos és egyebek. Ezzel szemben Japánban találkozhatunk „sakura”(cseresznyevirág), „wasabi”, zöld tea és hasonlóan szokatlan ízekkel is.
Automaták
Az utcákon sétálva itthon kevésbé jellemző egy automata felbukkanása, de ha mégis, akkor mindig ugyanazokat láthatjuk benne. Japánban minden utcában legalább kettő szembe jön veled, és egyáltalán nem biztos, hogy csak a megszokott dolgokkal fogsz találkozni. Rengeteg „különleges” automata van, úgyhogy szinte bármit megvehetsz belőlük. Létezik fehérnemű, figura, saláta és nyakkendő automata is.
Iskola
A gyerekek óvoda után 6 évig általános iskolába, aztán 3 évig alsó középiskolába, 3 évig felső középiskolába járnak, majd aki továbbtanul, az 4 évig egyetemre. Az egyenruha általában kötelező az állami és magániskolákban is. Az iskola Japánban április elsején kezdődik, és március végéig tart. A tanórák 50 percesek, az ebédszünet nagyjából 45 perces, amit mindenki az osztályteremben tölt, és otthonról hozzák az ebédjüket. Tanítás után a gyerekek és a tanárok együtt takarítják ki az iskolát, aztán kezdődnek a klubfoglalkozások. Sokan ezen kívül még különórákra vagy előkészítőkre is járnak.
Számok
Mint nálunk a 13-as szám, olyasmi lehet japánban a 4-es szám. A négy japánul mondva „shi”, ami szinte ugyanúgy hangzik, mint a „halál”, így ezt a számot sokszor kihagyják a liftekből, vagy nincs négyes szoba a szállodákban. Egy másik balszerencsésnek ítélt szám a 49, melyet ha kiolvasnánk japánul, úgy hangzana, mintha azt mondtuk volna, „halálig tartó fájdalom”.
Kapszulahotel
A szálláshelyek közül ideális lehet a kapszulahotel azoknak, akik nem terveznek huzamosabb időre megszállni, és nem szeretnének sokat költeni sem. Különlegessége, hogy a vendégek nem egy rendes szobában, hanem egy kapszulában alhatnak, ami kb. 2x1x1,25 méter. Minden megtalálható itt is, mint egy rendes hotelben, általában jól felszereltek, így ha valaki felkészületlenül érkezik, akkor sem fog semmiben hiányt szenvedni. Az első ilyen hotel 1979-ben Osakában nyílt, és azóta is egyre népszerűbbek.
Valentin-nap
A legtöbb országban Valentin-nap alkalmával a fiúk ajándékoznak, és virágot, csokit adnak a párjuknak vagy annak, aki tetszik nekik. Japánban ez másként van: a lányok ezen a napon saját maguk készítenek csokoládét (vagy vásárolnak) és azzal lepik meg a kiszemeltjüket, ezzel ők kezdeményeznek. Erre válaszként egy hónappal később, március 14-én a fiúk ajándékozhatnak fehér csokit a lányoknak. Ezt a napot náluk „fehér napnak” nevezik.
Viselkedés
Hajlongás
Japánban az emberek a kézfogás helyett ezt az üdvözlési módot használják. A meghajlásnak viszont komplex szabályrendszere van: nem mindegy, milyen szögben hajolsz meg, mennyi ideig, milyen nemű vagy és milyen „rangot” töltesz be. Minél nagyobb a dőlésszög, annál nagyobb tiszteletet mutatsz afelé, aki előtt meghajolsz. A nők és férfiak különbözően hajolnak meg: a nőknél a kezük a combjuk előtt van, férfiaknál maguk mellett. Fontos az is, hogy az illető meddig marad ebben a helyzetben, ez általában pár másodperc. Aki nem viszonozza ezt a gesztust, az nagy valószínűséggel megsérti az illetőt.
Utazás
Talán mindenkinek ismerős lehet, mikor csúcsforgalomban kell valahová menni, és muszáj tömegközlekedéssel utazni. Rengeteg az ember, alig van hely, zsúfolt minden. Japánban erre kétféle megoldás is született: a nőknek külön kocsi van a metrón, ahova csak ők mehetnek be. Ezzel próbálják elkerülni például a zaklatásokat. A másik ilyen megoldás külön személyzet alkalmazása, akiknek feladata az emberek betolása a már tömött szerelvényekbe. Ezt „oshiya”-nak nevezik.
Tisztálkodás, WC
Ha az ember belép egy japán fürdőbe, nem biztos, hogy azonnal tudni fogja, hogyan szokás itt fürdeni. Ugyanúgy van kád, zuhany a fürdőben, de mások a szokások. Egy átlagos mosdással kezdődik a tisztálkodás, a zuhany alatt egy kis széken. Ezután, immár tisztán beülnek a kádba, ami szintén kicsit más, mint amihez a külföldiek szokhattak. A kádnak van egy teteje, amivel le lehet zárni, és a vizet a termosztátok fűtik, sőt, még figyelmeztetést is kapunk, ha a víz elérte a kívánt hőfokot. Nem engednek minden nap másik vizet a kádba, hiszen alapból tisztán ülnek bele a vízbe, így azt körülbelül hetente cserélik. De nem csak a fürdés zajlik másként, hanem a WC használata is. Japánban a WC-hez külön papucsot használnak otthon. A legtöbb WC-n több gomb megtalálható, amikkel például fűtheted az ülőkét, zenét játszhatsz le a kellemetlen hangok elfedésére…. Első látásra talán furcsának és bonyolultnak tűnhet, de hozzá lehet szokni, és hasznos is lehet.
Csatornafedelek
Japánban szinte minden kis részletre odafigyelnek, így talán nem is olyan meglepő, hogy a csatornafedeleken különböző mintákat láthatunk, mikor lenézünk. Általában helyi motívumokkal díszítik a fedőket, ezek a minták a 70-es években kezdtek elterjedni. Hátránya ezeknek a fedőknek, hogy nem olyan csúszásgátlók, mint a szabvány alapján készültek, valamint drágábbak is, így néhány helyen felhagytak az ilyen fedők készítésével. Mára több mint 12000 különböző motívummal elkészített csatornafedél látható szerte az országban.
Újév
A japánok szinte egész decemberben az újévre készülnek. Az év utolsó napján, 31-én a harangok 108-at ütnek, mert a hagyomány szerint ennyi rossz tulajdonsága van az embernek. Elsején a japánok kimonóba öltöznek és elmennek egy szentélybe imádkozni. Egy perselybe pénzt dobnak, meghúznak egy harangot, kettőt bólintanak, kétszer tapsolnak, majd ismét bólintanak egyet, így teljesülni fog a kívánságuk. A legtöbben egy cédulát is vásárolnak, amin a szerencséjük látható arra az évre. Aki rosszat húz, az a cédulát felköti egy faágra, hogy mégis szerencséje legyen.
Kiemelt kép: Culture Trip
