Amikor véget ér a nyár és vele a fesztiválszezon, úgy az emberben mindig marad egy kis üresség. Ha azonban ismered Tállyát és az ott ősz közepén megrendezésre kerülő Kerekdomb Fesztivált, akkor nincsen okod a nyár végi csüggedésre, hiszen Tállyán nem csak a poharad, de te is feltöltődsz.
2023-ban szeptember 15. és 17. között zajlott a Kerekdomb Fesztivál, ahol az ősz jelei alig mutatkoztak meg, mivel a fák lobjai gyakorlatilag még zöld kabátjukat viselték, az időjárás pedig csak éjszaka fedte fel hűs arcát. A levelek helyett azonban a programtábla volt színes, hiszen a borkedvelőktől a zenét szeretőkön át a sportemberekig mindenki megtalálhatta a kedvére való eseményt. Jómagam negyedszer voltam a fesztiválon. Számomra minden alkalommal az egyik legjobban várt dolog, hogy a Borútlevelet és az ahhoz járó borospoharat a kezembe foghassam. Bár minden évben van Borútlevél, az egyedisége mindig újdonságként hat.
Az elmúlt néhány évhez hasonlóan kétféle Borútlevelet tudtak az idelátogatók váltani: kis- és nagy borútlevelet. A kisebbik (2000 Ft) 3 borászatot, a nagyobb (8000 Ft) 19 borászatot foglalt magába. Mivel a Tokaji borvidék a világ első zárt borvidéke (ez azt jelenti, hogy csak itt helyben engedélyezett szőlőfajtákkal lehet dolgozni és kizárólag ezekből a szőlőkből, itt helyben termelt és palackozott borok nevezhetők tokaji bornak), így érdemes úgy tervezni és válogatni egyéni szinten a programokból, hogy minél többet tudjunk meg a településről és az itt élő borászokról. Ezt azért tartom fontosnak, mivel nem minden nap adódik olyan lehetősége az embernek, hogy Tállyán minimum 19 borászathoz besétáljon, eszmecserét folytasson a borászokkal, akik, ha úgy van egyenesen a pincéjükig kísérik az embert. Nekem az egyik legnagyobb varázs ebben rejlik, a beszélgetésekben, hogy laikusként csillogó szemekkel figyelem, ahogyan mesélnek a borokról, miben különbözik egyik a másiktól. Mindezt úgy, hogy például a Dudovics Pincészettel körülbelül évente egyszer, kizárólag Kerekdombon találkozok, ennek ellenére már a kapun belépve ismerősként üdvözöljük egymást.
Érdekesség a település történetében, hogy itt keresztelték meg Kossuth Lajost is, de ennél még több izgalmas sztori várta azokat a „kerekdombozókat”, akik a mindhárom napon induló Hosszúlépés.járunk? sétáin vettek részt.
Ha már a borról esett néhány szó, akkor fontos az ételről is beszélni. Aki járt már a Művészetek Völgyében, neki nem újdonság a Kaláka Konyha ízletes lángos- vagy langallókínálata, de mindenképpen szemügyre kell venni a borászatok saját kínálatát is, ami alatt most nem a bort értem. A legtöbb borászatnál már étkezni is tudunk, mégpedig jól csengő és jól eső választékból. Cimboráimmal már van egy bejáratott helyünk, a Bagolyvár Pincészet, ahol a fenséges töltött káposzta elmaradhatatlan, ha Tállyán járunk. Emellett a #lindengarden is tökéletes hely az éhség csillapítására, de ami még izgalmas ízkirándulásra vitt, az a Szűcs Pincészetnél az Anyukám Mondta nevű étterem kiváló pizzája. Ha találkoztok velük, egyetek náluk, nem fogjátok megbánni.
Jó ebédhez (vagy vacsorához) szól a nóta, így természetesen a zenei mustrát sem felejthetjük ki. A pénteki napon erősnek bizonyult a felhozatal, mivel a Vincellér-ház színpadán először az Elefánt majd a 30Y lépett fel. Nos, az Elefánt tállyai koncertjéről már ezen karakterekig többet írtam, mint amennyit érdemes lenne, mivel minősítésre nem volt alkalmas. Számtalan Elefánton voltam már, de nem hittem volna, hogy látom és hallom azt, ahogyan egy érzelmekkel teli számot többször újra kell kezdeni, mert nem jókor szállt be Csabi vagy éppen sorokat hagy ki egy dalból…, de legalább eközben Csabitól megtudtuk, hogy még van 1500 eladó jegy a parkba sálálá…
Ezután a 30Y maga volt a zenei messiás, akik elképesztően erőteljes és maradandó koncertélményt hoztak el a tállyai közönségnek. Öröm volt látni, hogy a koncerten a korosztály egészen fiataltól az egészen idősig terjedt.
A szombati nap egyik első zenés programja már korán, közvetlen ebéd után a Zsadányi Pincészethez szólított, ugyanis Kollár-Klemencz László teremtett egy kis varázslatot a verőfényes napsugarak mellé. Ezután kis borkóstoló és egy képkiállítás megtekintése a Merum pincészetnél, aztán már érkezett is a színpadra a Parno Graszt, akiket Ivan and the Parazolék követtek. A Vincellér-ház színpadán az este zárásáért a Follow The Flow zenekar felelt.
Izgalmas élmény volt a szombati napon még Sisi, aki egyedi, ugyanakkor elbűvölő stílusával és szövegeivel ragadta meg a közönséget a Palota Borház udvarán. Amikor már azt tapasztalta az ember gyermeke Tállyán, hogy az emblematikus Gyöngyöm Presszó is bezárt, akkor a Szűcs Pincészetnél még biztosan volt mulatság, így nem volt újdonság, hogy ott végződött az este.
Vasárnap reggeli után roppant jó döntésnek bizonyult átszellemülve, csukott szemmel és mosollyal az arcon megnyugodva Gryllus Dánielt hallgatni, ahogyan zenél és mesél. Az utolsó napon a LoveShake is megtekinthető volt, mivel Rezes Judit és Szabó Győző duója is színpadra került.
Akik pedig a sport iránt elkötelezettek, nekik vasárnap reggeltől lehetőségük nyílt gyermektől a profi szintig különböző hosszúságú távokat futni. Aki pedig az evezést kedveli, az szombaton és vasárnap a Bodrog vizében tehette próbára tudását.
Tállya számomra mindig egyet jelent a Kerekdombbal és minden emlékkel, amit ezen fesztivál alatt szereztem. Maradandó beszélgetések, fotók, nevetések és emberek kötnek ide, amely szavak olyan erős érzelmi töltettel bírnak, hogy nem nyár végi, hanem ősz eleji üresség lenne bennem, ha Tállya kimaradna. A Kerekdomb Fesztivál nélkül nem igazán ősz az ősz, és aki egyszer ellátogat ide egy hévégére, az pontosan érteni fogja, amiről írogatok.
Káldy Márton galériája
