Hová lett a tavalyi méz?

Horváth Kata 2018. okt. 27. 0 2

A méhek nem a legaranyosabb teremtmények, amiket egy tipikus háziállatnak el tudunk képzelni, sőt az emberek többsége fél is tőlük. Talán nem is hiányoznának, ha egyszer csak eltűnnének. Vagy mégis?

A méheknek kulcsszerepe van a “természet megtermékenyítésében”, hiszen a virágos növények legfontosabb beporzói. Kutatások szerint az emberek globális élelmiszer-termelésének legalább az kétharmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, vagyis legfőképp a méhektől. Ezért, valamint a méztermelő tevékenységük miatt igenis minden ember megérezné, ha ezek a döngicsélő élőlények egyszer csak kihalnának. Pedig sajnos meglehetősen közel állunk ehhez az opcióhoz.

De mit is tudunk mi a méhekről?

Maja, Mézengúz és társai az Antarktisz kivételével a világ összes kontinensén fellelhetők. A közel húszezer ismert faj közül a legismertebb a háziméh, amely a boltokban is kapható mézet termeli. Közeli rokonságban állnak a darazsakkal, ezért sokan össze is tévesztik őket. Érdemes azonban tudni, hogy a méhek csak a legvégső esetben csípik meg az embert, mivel a fullánkjuk kiszakadása miatt ez életük utolsó cselekedete lehet. Ezért ha méhecske száll ránk, nem szabad lecsapni. Ha mi nem bántjuk, ő sem fog megcsípni minket.

A méhek háziasításának gyökerei nagyon régre nyúlnak vissza, amelynek oka nem más, mint a méz, amit már a kőkorban is ismert és fogyasztott az ember. Ennek legfőbb bizonyítékai a lépes mézet gyűjtögető embereket ábrázoló spanyol és ausztrál barlangrajzok, amiket több, egymástól elszigetelt embercsoport is gyakran örökített meg. Akkoriban, – pontosabban az ipari cukorgyártásig – ez volt az egyetlen ember által széles körben használt édesítőszer, de feltehetően csalétekül is szolgált medvevadászatokon.


Néhány történelmi adalék: 

  • Kr.e. 3000 táján a méz sírmellékletté vált. Az istenek eledelének, valamint az örök fiatalság forrásának tartották. Ehhez szabták az árát is! Egy vödör méz ára egy szamár értékével ért fel.
  • A méz különböző vallásokban is szerepet kap. Szent Ágoston szerint a méz Isten jóakaratának és gyengédségének jele. A Koránban az olvashatjuk, hogy a méhek parancsot kaptak Allahtól a méz készítésére, mert az gyógyhatással bír az emberek számára.
  • Hippokratész, a gyógyítás atyja, Kr.e. 400 körül használta lázcsillapítóként, illetve mézes vizet ajánlott az atlétáknak doppingszer gyanánt.

Forrás: Holló Méhészet

A tudomány mai állása is bizonyította a méz gyógyító erejét, igazán jótékony hatású a tartós fogyasztása. Serkenti a bél-, gyomor- és epeműködést, fertőtlenít, növeli a sportteljesítményt, kedvezően hat az idegműködésre, stresszoldó hatású, valamint elismert szépségápolási szer. Figyelembe kell azonban venni, hogy a méz koncentrált cukoroldat, éhgyomorra vagy kora reggel nem ajánlott a fogyasztása. Jól helyettesíti viszont a sokak által használt cukrot kávéban, teában esetleg süteményekben.

A szépségápolásban betöltött szerepét magas vitamintartalmának köszönheti. Tartalmaz A-, B-, C-, és E-vitaminokat, amelynek köszönhetően feszessé, frissé, valamint rugalmassá tudja tenni bőrünket. Ajánlott száraz, érdes bőrre, illetve a télen kicserepesedő ajkakra. Továbbá antibakteriális hatásának köszönhetően természetes megoldást tud nyújtani mitesszerek és pattanások ellen. Számos pakolást készíthetünk házilag a friss, bársonyos és tiszta arcért.

De miért fogynak évről évre látványosan ezek a csodás teremtmények, ha ilyen hasznosak számunkra?

Mint a természet minden élőlényének, a méheknek is megvannak a természetes ellenségeik. A virágok kelyhében gyilkos poloskák és karolópókok vadásznak rájuk, de több madár étlapján is szerepelhetnek. Ezek a veszélyek persze a természet egyensúlyát szolgálják. A méhek tömeges pusztulásának azonban sokkal inkább mesterséges, „humán” okai vannak. A sokak által tagadott globális felmelegedés okozta változékony időjárásnak is vitathatatlan szerepe van a méhek számának csökkenésében. Ezeknek az állatoknak a több évmilliós evolúciója még nem tudott alkalmazkodni az áprilisi hóviharokhoz, az augusztusban a semmiből előbukkanó passzátszelekhez, a júliusi 40°-hoz vagy a nyári karácsonyhoz decemberben. De ez még mindig csak a közvetett pusztítás. A közvetlen ennél is lesújtóbb.

Az állományt folyamatosan tizedelik a különféle rovarirtó- és növényvédő szerek. Ezek vagy közvetlenül, vagy a táplálékukon keresztül hatnak a méhekre. A nyáron már sokat foglalkoztak vele különböző hírportálok, hogy a legsúlyosabb problémát egy neoikotinoid tartalmú csávázószer (szerk.: A csávázás egy növényvédelmi eljárás. A csávázószerek tartalmazhatnak magserkentő és csírázást védő anyagokat is.) jelenti. Ez a fajta permetszer elég hatékony, de a méhekre nézve halálos is lehet. Az ilyen neoikotinoid tartalmú permetszereket idén áprilisban betiltotta az Európai Unió. Magyarország azonban felmentést kért a tiltás alól, amit meg is kapott; hazánk mellett Bulgária, Finnország, Dánia és Észtország is élt a felmentéssel.

Szakértők szerint azonban már most elkéstünk a betiltással. A talaj szennyezettségi szintje miatt még éveken keresztül jelenthet problémát az idegméreg, valamint sok helyen lehet nagy mennyiségű felhalmozott készlet a permetszerből. A nem szelektív típusú vegyszerek a legtöbb rovarfajtára veszélyesek. Így például egy ilyen anyaggal végzett szúnyogirtás is komoly károkat tud okozni.

Forrás: pendakft.hu

A vegyszerek használata ellenére a méhészek többsége nem a gazdákat okolja a tömeges méhpusztulásért, hiszen azok nagy része nincs is tisztában azzal, mekkora kárt okoz a méreg kipermetezésével. Pedig ez a kár igenis jelentős. Idén nyáron több, mint háromszáz méhész tett bejelentést méhpusztulásokról, ami azt jelenti, hogy a hazai méhek legalább 10-20%-át érinti a probléma. És ezek csak a regisztrált esetek. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület hangsúlyozza, hogy az esetek regisztrálása, a méreg kimutatása és ezzel a vegyszer betiltatása csak akkor tud igazán hatékony lenni, ha minél több bejelentés érkezik. Továbbá érdemi vizsgálatot csak úgy tudnak lefolytatni, ha az érintett méhészek minél több elhullott méh tetemét küldik el az egyesületnek.

Egy nagyon disztópikus, valamint elég radikális, pesszimista jövőkép szerint, ha így folytatjuk a méhek közvetett és közvetlen irtását, az nagyon hamar visszaüthet. Elsősorban rengeteget fognak drágulni az élelmiszerek, és nem csak a méz. Komoly hatása és befolyása van ugyanis a méhek beporzó tevékenysége a növénytermesztésre, ahogy azt már említettem. De a probléma ennél komplexebb. Elvégre nem csak a köretnek feltálalt saláta lesz drágább, növényt eszik ugyanis a sertés vagy a csibe is, aminek a húsát megesszük, vagy a boci, aki a tejet adja a reggeli kávéba. Emellett itt lennénk egy még élhetetlenebb világban, ahol nincsenek, vagy csak elszórva vannak virágok és fák.

Mit tehetünk mi?

A válasz nagyon egyszerű; ha az ember méheket tenyészt, vagy nagy gazdasága van. De akkor is van mit tenni, ha ez a két állítás nem igaz ránk. Törekedhetünk arra, hogy olyan zöldségeket és gyümölcsöket vásárolunk, amelyek permetezésmentes gazdaságokból származnak. Ezek a termékek azonban a drágább árkategóriába tartoznak, és még így sem garantálják, hogy igaz rá a csomagolásukon feltüntetett vegyszermentes eljárás. Itt mindenkinek magának kell meghoznia a döntést, hogy mi ér neki többet. Tényleg ennyit se áldozna a változásért?

Forrás: Greenfo

Kiemelt kép: Zöld Újság

Tags: engedély, EU, gazdaság, kultúra, méhészet, méz, permetezés, természetvédelem Categories: VILÁG
Related Posts