„A vízipipa úgy néz ki, mint egy elegáns nő. A tálcája a korona, a test és tartály kerekded formái a nő alakja, a karjai pedig elegánsan a csípőjén nyugszanak”- így vélték a jordánok. Napjainkban már világszerte elterjedt, Magyarországon inkább a fiatalok körében. Mégis, mi a varázsa?
Ahogy járjuk a parkokat, tereket, már teljesen meg szokott egy-egy haveri kört látni vízipipa társaságában, ha éppen jó az idő. Bár nekünk már fel sem tűnik, Magyarországon ez nem túl régi jelenség, régen is jelen voltak, de legtöbbször csak egy arab országból hazajött ismerős vagy rokon által vehettük szemügyre. Ma már boltok és webshop-ok tömege szakosodott rá, sőt, még a nemzeti dohányboltokban is találkozhatunk velük, igaz ott általában csak silányabb minőségű vízipipák vannak túlnyomórészt.
A vízipipa kialakulásának pontos helye napjainkig vita tárgya, a legelfogadottabb elmélet szerint valahol India és Pakisztán környékén jelentek meg először, majd ahogy az arab népek átvették, mindig hozzá tettek vagy elvettek valamit belőle, így nyerte el mai formáját.
A terjedése eleinte nem volt túl egyszerű. Az élvezeti szerek minden formája tiltott a muszlim vallásban, a vízipipába kezdetekben kendert tettek, és azt szívták el. Később elkezdtek kísérletezni a dohánnyal is, a tiltásokat kiskapukkal mindig kijátszották, a nők számára volt a legtovább tiltott, de manapság már ez sincs érvényben.
A vízipipa az Oszmán Birodalomban örvendett a legnagyobb népszerűségnek, a kávéházak gombamód elszaporodásával terjedt. A kávéházak közül azonban sokat bezárattak, mert úgy gondolták, hogy a naplopók és léhűtők gyülekezési pontjai. Azonban ez nem volt igaz, III. Murád szultán ezt csak ürügynek használta, az igazi indok az volt, hogy rengeteg értelmiségi járt kávéházakba, ahol magas szintű eszmecseréket folytattak, ami kitűnő táptalaja a lázadásoknak, puccsoknak. A vízipipa népszerűsége is csökkent, de nem tűnt el.
Európában a XX. században terjedt el, főként tehetős nők körében, lassan a délutáni tea elengedhetetlen kellékévé vált. Természetesen a pipák egyre díszesebbek és nagyobbak lettek, hiszen már a presztízs részét képezték. A vízipipa attól kezdve töretlen népszerűségnek örvend világszerte, csak a cigarettagyártás ipari méretű elterjedése vetette vissza kissé, de szinte jelentéktelenül.
Manapság már a pipák alkatrészeit is ipari körülmények között állítják elő tömeggyártásban. Már nem számít olyan különlegesnek, éppen ezért válaszul újra népszerűek lettek a kézzel, mesterek által készített vízipipák, amelyeknek minősége, tartóssága, esztétikája magasan felülmúlja a tömeggyártásban előállított darabokét.
Egy modern vízipipa felépítése nagyon egyszerű, a működési elvet könnyedén lehet házilag is kivitelezni.
Amint Magyarországon is kaphatóvá váltak a pipák, fénysebességgel terjedtek el a fiatalok körében. Az egészségügy gyorsan le is reagálta: elkezdte propagálni, hogy nagyon káros, függőséget okoz, és mivel a pipa csövét (bár léteznek többcsöves kivitelek is) egymás után kapják be, könnyebben terjedhetnek a fertőzések is. Ez részben mind igaz. Valóban, a dohány nikotintartalma ugyanúgy okozhat függőséget, a füstje sem egészséges, és könnyen elkaphat valamit a felelőtlen használó.
Viszont nem szabad megijedni és ördögtől valónak kikiáltani szerencsétlen pipát! Mint már említettem, létezik többcsöves változata is, vagy ha éppen egycsöves van kéznél, adott egy nagyon egyszerű és olcsó tisztítható műanyag szipka, amelyet pillanatok alatt rá lehet tenni a cső végére. A vízipipa nem egy sűrűn használatos eszköz, kevesen vannak hazánkban, akik otthon egyedül előveszik. Szinte már érzi az ember, hogy megsérti a pipának az ősi szellemiségét, ha nem társaságban szívja. Éppen ezért a pipa eszmei tulajdonságai miatt mértékkel használatos, közel sem okoz akkora károkat, mint a cigaretta, ami ott van az ember zsebében, és akkor gyújt rá, annyiszor, ahányszor akar, így többszörösét beviszi a káros anyagoknak abból, mint az a személy, aki csak a barátai társaságában havi rendszerességgel pipázik.
Van valami megnyugtató a pipa mély kotyogásában, a lágy, illatos tejszerű sűrű füst szállásában, ami ellazítja az embert, és egyszerre jókedvre deríti: mintha a füsttel szállnának el a gondok, miközben egy jó bor vagy sör, és természetesen a barátai mellett kikapcsolódik…
