Graffitigéniusz Budapesten – Banksy a Tesla Loftban

f21.hu 2020. feb. 14. 0 0

 Magyarországra is eljutottak a világszerte ismert graffitiművész, Banksy munkái, amelyeket a Godot Kortárs Művészeti Intézet és a TulipánTündér Produkció jóvoltából a hazai közönség is végre megtekinthet a Kazinczy utcai Tesla Loftban. Az utazó tárlat célja, hogy minél átfogóbb képet adjon a világszerte népszerű alkotó művészetéről. 

Banksy még a 90-es években kezdte illegális alkotói tevékenységét. Hamar felkeltette az utca emberének, később a művészeti köröknek a figyelmét is. 2000-ben barátjával és menedzserével, Steve Lazarides-szel papír- és vászonnyomatok sokszorosításába kezdett, így indult művészi karrierje. 2002-ben debütált Los Angelesben, a 33 1/3 galériában, ezt követték később saját kiállításai: Turf War (2003), Barelley Legal (2005), és a 2015-ös Dismaland. Jelentősége nem a kiállítások számában mérhető, hiszen ő maga nem szereti a múzeumokat és galériákat. Az utcát részesíti előnyben, street art-os hírnevére illegális graffitijeinek és installációinak  köszönhetően tett szert. Most mégis abban a szerencsében lehet részünk, hogy együtt láthatjuk az életmű jelentős darabjait. Természetesen nem az eredetieket: nyomatokat, graffiti reprodukciókat. Egyetlen eredeti műve látható, amely egyenesen az általa üzemeltetett betlehemi hotelből érkezett. A kiállítás kiegészül az eredeti helyszíneken készült fotókkal, videókkal, így lesz teljes a kép az életműről.   

Forrás: Paddle8

A budapesti kiállítás nem időrendben mutatja be a műveket, hanem a művész legfőbb témáit csoportosítja. A kiállítótér első szakaszában egy lázadó, punk gyökerekkel is rendelkező fiatalember viszonyulását látjuk a brit hatalmi rendszer ellen. A 2000-es évek elejének politikai és társadalmi légköréről hang- és képanyag tájékoztatja a nézőt. Érzékelteti a korszak közhangulatát, az utcai harcokkal és tüntetésekkel tarkított londoni tereken forrongó tömeget, tiltakozásukat a hatalmi rendszer ellen. Olyan alkotásokra bukkanhatunk itt, mint a Rude Copper 2002 (amely Banksy első printnyomata volt), a Turf War 2003, vagy éppen a 2006-os Sprung Horse. A művész Turf War című műve a brit miniszterelnököt, Winston Churchillt ábrázolja zöld mohikán frizurával, mint punk rocker. A Sprung Horse című művön a Buckingham Palota őrét látjuk, akit Banksy gúnyolódás céltáblájaként egy játéklóra ültetett, ezzel is érzékeltetve, hogy már csak a díszlet, a politikai „látszat” őre ebben a rendszerben. Ebben a szakaszban kapott helyet a kiállítótér egyik legizgalmasabb installációja, a Flying Coppers 2003 is, amelyet ugyanúgy a plafonról lelógatva láthatunk, mint ahogy Banksy londoni, egyhétvégés kiállításán.  

A második szakaszban Banksy kedvenc, a szatíra eszközeként használt antropomorfizált állatai fogadnak. Például, 2003-as Monkey Queens című műve a brit királynőt, II. Erzsébetet ábrázolja majom alakban. Banksy a védjegyévé vált majmával fogalmazza meg éles kritikáját a brit hatalmi rendszerrel szemben. Másik kedvelt állata, a patkány számos képén visszaköszön. Itt látható Because I’m Worthless 2004 című műve is, amely Kiplakátozott patkány sorozatának egyik darabja. 

A kiállítótér utolsó szakaszában Banksy háborúellenes missziójába, a fogyasztói társadalom számára görbe tükröt tartó szarkasztikus, fekete humorral „fűszerezett” munkáiba nyerhetünk betekintést. A 2003-as Bomb Hugger-en egy fiatal lányt látunk, amint egy bombát ölel át. Két ellentétes dolog bizarr kontrasztja: a lány a tisztaságot és az erkölcsösséget, a bomba a háborút és az erőszakot szimbolizálja. Alkotásainak ereje ebben rejlik: mindenki számára érthető üzenet, egyszerű eszközökkel, de hatásos ötlettel megvalósítva. Ilyen a jelképpé vált, szív alakú lufit elengedő kislány képe. 

Művészeti technikájáról a következőképpen vall: „Bármit használok, amit csak lehet. Néha ez csak annyit jelent, hogy bajuszt rajzolok egy hirdetésen látható lánynak, néha azt, hogy napokat izzadok egy komplikált rajz felett. A hatékonyság a kulcs”. Banksy stenciljeinek technikáiról nem tudunk biztosat, ahogy alkotójuk kilétéről sem. Stenciljeit később átméretezték, majd sorozatokban kezdték őket árusítani. A printek végül neves aukciósházak árverésein csillagászati összegekért találtak gazdára, ennek köszönhetően pedig Banksy világhírnévre tett szert. A műkritikusok róla szóló értekezéseire, miszerint ő a „brit Andy Warhol”, így reagált: „Olyan vagyok, mint egy brit Andy Warhol? Az ilyesmit lusta helyzetértékelésnek nevezem. Ebből láthatod, hogy nincs jobb dolguk.” 

Fotó: Emanuele Cremaschi (Getty Images)

A rejtőzködő alkotó helyett a Banksy-jelenség megértését segítik az előtérben bemutatott tárgyak, a művész által használt eszközök, amelyekkel dolgozik. Saját alkotói személyisége helyett a gondolatai és az üzenetei a fontosak, amelyek mindig kritikusak és szabadelvűek. Ehhez a legmegfelelőbb forma a törvény korlátait feszegető graffiti, és különféle performanszok. A falakat fegyverként használja, amelyeken keresztül kifejezheti ötleteit, provokálhat és terjesztheti a szeretetet, amely művészi kreativitásában van jelen. „Művészetem része, hogy elrejtsem a személyazonosságomat. Összezavarom az embereket, arra késztetve őket, hogy azon gondolkozzanak, vajon tényleg én állok előttük” – vallja Banksy, aki közönségére bízza, hogy eldöntsék, ki is ő valójában. Ami bizonyos, hogy korunk graffiti géniuszának remekműveivel állunk szemben.  

Szerző: Takáts Fábián

Kiemelt kép: Csudai Sándor (We Love Budapest)

Tags: Banksy, Budapest, Godot Kortárs Művészeti Intézet, graffiti, kép, képzőművészet, kiállítás, kultúra, Tesla Loft, TulipánTündér Produkció, világ Categories: VILÁG
Related Posts