A világjárvány következtében kialakult reálgazdasági válságról, a tőzsdei visszaesésről és a munkaerőpiaci hatásokról is szó esett a Budapest Business Club tegnapi élő videójában, amire azóta több mint 37 ezren voltak kíváncsiak.
A Budapest Business Club, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Pénzügy és Számviteli Karának üzleti tevékenységekkel foglalkozó diákszervezetének képviseletében Czenthe István a meghívott előadóval a koronavírus gazdasági és munkaerőpiaci hatásairól beszélgetett, külön figyelmet szentelve a tőzsdei következményeknek és a piaci folyamatoknak. Az eszmecserét online streamelték a diákszervezet Facebook-oldalán, ahol arra is lehetőség van, hogy visszanézze az, aki lemaradt volna róla.
A szakértő Mándó Milán – aki szintén a BGE hallgatója volt egykor – 13 éves tőzsdei múltra tekint vissza, ami során dolgozott már brókercégeknél és privátbankoknál is, ezzel nagy rálátást szerezve a piacra; személyes tanácsadóként vállalatok üzleti modelljét alakítja át, új megközelítésbe helyezve értékesítési modelljeiket; oktatóként a tőzsde és marketing területein is jelen van; elemzéseit, fejlesztéseit számtalan olvasója követi nyomon az általa megálmodott és üzemeltetett minner.hu oldalon.
Sokak szerint a jelenlegi helyzet a válság előszobája, ám Mándó Milán szerint ez már az maga: válság van és válság következik – állítja, hozzátéve, a nemzetközi médiában is már ekképp hivatkoznak a kialakult gazdasági állapotra. Szerinte azért is nevezhetjük így, mert a koronavírus okozta problémák rengeteg szektort rántottak magukkal. „Kínában fél év kellett ahhoz, hogy lecsillapodjon a vírus. Ha ez nálunk is így lesz, van még hátra a mostani helyzetből négy hónap. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint, ha még 2,5 hónap hasonló szituációban telik, mint a mostani, akkor már gazdasági recesszióról beszélhetünk. A tőzsdei árfolyamesések pedig csak tovább igazolják azt a feltevést, miszerint ez elkerülhetetlen lesz” – fejtegette a szakértő.
Az élő adás során az is elhangzott, hogy a helyzet komolyságát jól mutatja az, hogy számos ország vezetőjének szájából háborús narratíva hangzik el, valamint nem egy újságcikkben háborús veteránok számolnak be arról, hogy a háború óta nem éreztek ekkora pánikot az emberek körében.
„Olyan leállás van jelenleg a gazdaságban, mint a háború idején, amikor nem tudtak termelni a cégek – mondta Mándó Milán –, „és a legrosszabb az, hogy a piaci szereplők nem is tudják, milyen hosszan fog elhúzódni a mostani krízis, mikor tudják újra beindítani a vállalkozásaikat, a pánik miatt pedig elkezdtek felmondani az alkalmazottaiknak, leépíteni a partnereiket.”
1929-ben és 2008-ban pénzügyi válságok voltak, most viszont inkább reálgazdasági válságról beszélhetünk a szakértő szerint, ami sokkal több szektort érint. Ezek viszont összekapcsolódnak és hatással vannak egymásra, ezért tűnik sokkal nagyobb problémának a mostani leállás. Úgy véli, mindenképpen jó, hogy először az egészségüggyel és a lakosság védelmével kezdtünk el foglalkozni. Hozzáfűzte: a legtöbb országban megfelelő ütemben kezelik a vírus hatásait. A gazdaságot illetően a magánszemélyek és a vállalkozók kevesek jelenleg – jelentette ki, és elmondta, a helyreállításhoz elengedhetetlen lesz az állami beavatkozás. (Ez az, amit a kormány úgy emleget, hogy a „gazdaság újraindítása”.) Most tehát elsődlegesen a kormánynak kell tennie gazdasági lépéseket, amit a magyar kormány már el is indított. Elmondta azt is, hogy úgy látja, a védekezésre fordított keretösszeg megfelelő az országok tekintetében – Magyarország a GDP-jének 1%-át fordítja rá –, és elengedő lesz a helyreállításhoz. Az árbevétel-kieséssel legjobban sújtott szektorokban (vendéglátás, szálláshely, utazásközvetítés-szervezés) 130 ezer fő érintett, ami elég nagy számot jelent, ha csak a munkavállalókat nézzük, továbbá négyezer szálloda van Magyarországon, ami teljesen bezárt – hangsúlyozta a szakértő, kiemelve: ha ők most csődbe mennek, hosszú és nehéz idő lesz őket újra beintegrálni a gazdaság vérkeringésébe. Mindent összevetve a turizmusnak sokkal több idő kell majd, hogy helyreálljon.
Mivel a beszélgetést nem csupán a BGE hallgatói nézték, Czenthe István ismertette a gazdasági válság szakaszait, amelyek nem azonosak a járvány terjedésének szakaszaival. Az első szakaszban a gazdasági károk a turizmus-vendéglátási, rendezvényszervezési és közlekedési szolgáltatásokat érintik, míg a második szakaszban megjelenik a gyárak működésének és a lakosság ellátásának veszélye, valamint a fogyasztás-beruházás keresletének csökkenése. A harmadik, egyben utolsó szakasz már a gazdasági károk csökkentésének megkezdését takarja. A következő hetekben a kereslet-visszaeséssel kell számolniuk az egyes vállalkozásoknak, amire nem tudtak előre felkészülni. Sőt, a legnagyobb cégek is csak három-négy hónapra és az árbevétel maximum 20%-os visszaesésére vannak berendezkedve, most viszont több szektorban is nullára esik a fogyasztás, ami kihatással lesz a többi területre is. Ez azt jelenti, hogy annyira csökken a kereslet, hogy a vállalkozó nem igazán tud mit tenni: búcsút int a partnereinek és a munkavállalóinak és/vagy bezárja a vállalkozását – hangzott el.
Noha Kína kezd helyreállni, a legrosszabb forgatókönyv szerint azonban Európa és az USA az elkövetkezendő három-öt hónapban a koronavírus miatt lecsökkenti azokat a fogyasztásait, amelyek korábban szerves részei voltak az életének. A kereslet csökkenését – hiába jött helyre Kína – meg fogja érezni. A maszkok és kézfertőtlenítők gyártása és eladása áthidaló megoldásnak jó lehet, de az biztos, hogy ezek a hatások két-három évig még velünk lesznek majd. Kínában a beruházásokat illetően 25%-os a visszaesés, a fogyasztást illetően pedig 13,5%, ami azt eredményezi, hogy az első negyedévben a gazdasági visszaesés az országban 9%-os. A koronavírus csillapodását követően mára már 70-80%-ban visszatértek a gyártáshoz, de így is kell pár év, hogy helyreálljon a gazdaságuk – persze ez az európai és az amerikai kereslet változásától nagyban fog függeni.
A változásról szólva a szakértő elmondta, hogy a szolgáltató szektor most még jobban beindulhat majd, ami pozitív hatással tud lenni a gazdaságra is. Ezzel szemben a gyárakban még inkább elindul a gépesítés, ami munkaerő-felesleget fog okozni. A világjárvány „haszonélvezője” az IT szektor lehet majd, illetve azok a cégek, amelyek házhoz szállítást végeznek, vagy éppen most próbálnak arra (részben) átállni. A szállítmányozásnak Mándó Milán szerint most kulcsszerepe van, ha azt leállítanák, valóban kitörne a pánik a lakosság körében és még nagyobb pofont adna a gazdaságnak. Szerencsére ezt a kérdést jól kezelik az országok, például Ferihegyen is jól működik továbbra is a légi áruszállítás. Egy biztos – szögezte le –, ezt a válságot most monetáris eszközökkel nem lehet megoldani.
Magyarországon a cégek egyharmada tudja felvállalni a home office-t, ami nem annyira rossz arány – mutatott rá a szakértő. Szerinte abban a szektorban, ahol megvalósítható a home office, működőképes most, de azt nem szabad elfelejteni, hogy az emberek jó része hosszú távon nem alkalmas otthoni munkavégzésre. Ami viszont pozitívum, az az, hogy a vállalkozások előtt hirtelen megnyílt a digitalizáció világa annak minden előnyével.
A beszélgetés során szó esett a lakáspiac helyzetéről is, ami jelenleg szinte teljesen megállt. „A közeljövőben ingatlan-áresésre számíthatunk” – mondta Mándó Milán, aki szerint most érdemes az albérleteket olcsóbban kiadni az év végéig, különben albérlő nélkül maradhat az ember. Az építőiparban 1,5-2 hónapos kiesés egy-két év alatt tud helyreállni; mivel a projektek időben elhúzódnak, nem lesz egyszerű itt sem az elkövetkezendő időszak. A kis- és középvállalkozások esetében most problémát jelenthet az, hogy különféle okok miatt nem hitelképesek, azonban érdemes szakértőt segítségül hívni és megpróbálni megoldást találni erre a problémára, hiszen jó eséllyel ez az adott cég jövőjét biztosíthatja. A legfontosabb azonban a kommunikáció: meg kell próbálnia tárgyalni a munkavállalóknak és a munkáltatóknak, mert mindkét félnek ugyanaz az érdeke, így érdemes megegyezni mindkét oldalról például kevesebb bérben, ameddig ez az átmeneti időszak tart.
Az elmúlt hónapban 30%-ot esett az amerikai tőzsdeindex, ez is jelzi, hogy tőzsdekrach van – mondta a szakértő, aki szerint nem véletlen, hogy rekordokat döntöget az USA 30 legfontosabb vállalatának tőzsdei állapotát percről percre egyetlen mutatóban kifejező Dow Jones azzal, hogy mennyit zuhan az utóbbi időben. A tőzsdeindexek egyébként átlagosan 11 hónapig esnek, most a második hónapban vagyunk. Fordulópontot a vírus elleni oltóanyag kifejlesztése hozhat majd – állította. Azt is hozzátette, hogy a tőzsdeindex nem a pánik miatt mutat most esést, hanem azért, mert alább hagyott a vásárlói kedv.
A beszélgetés végefele szó esett a benzinárak csökkenéséről is. „Vuhan leállása napi három millió hordó olajjal kevesebb keresletet jelentett. Európában minden nap mínusz hat millió hordó a visszaesés” – hangsúlyozta Mándó Milán, kiemelve: Kína esetében ez azt jelentette, hogy a kereslet 20%-a eltűnt, ami elég komolyan odavágott az olajiparnak. A koronavírus viszont legjobban az amerikai palaolajtermelésnek tett be: mivel világszerte csökkentek az olajárak, már nem éri meg viszonylag magas költségen kitermelniük. „Elképzelhető, hogy még 20-30%-ot fog esni az olajár, ami akár egy újabb válsághoz is vezethet” – mutatott rá a szakértő. Ez viszont – ahogy fogalmazott – egy-két évre hazavágja a környezettudatosságunkat, hiszen ilyen olcsó olajárak mellett senki nem fog azon gondolkozni, hogy elektromos autót vegyen.
Összességében azok az országok lehetnek majd még rosszabb helyzetben, ahol amúgy is nagy a munkanélküliségi ráta, tehát Bosznia-Hercegovina (32,6%), Koszovó (25,3%), Észak-Macedónia (17,1%), Görögország (16,5%) és Montenegró (16,2%). Magyarországon sokan aggódnak az autóipari cégek ideiglenes bezárása miatt, azonban Mándó Milán szerint ezeknek a cégeknek meg vannak az eszközeik arra, hogy túl tudjanak lendülni a kialakult helyzeten.
Kiemelt kép: in-cyprus.com
