A tüdőt támadó vírusfertőzés ránk, emberekre nézve veszélyes, de a Föld számára – elsősorban a levegőszennyezettség tekintetében – fellélegzést jelentett az utóbbi pár hónap. A velencei csatornák vizétől a nagyvárosok szennyezettségi szintjének jelentős csökkenéséig a koronavírus-járvány számos pozitív hatással volt a környezetre.
A szigorú intézkedéseknek köszönhetően Kínában, Olaszországban, valamint Európa leginkább fertőzött országaiban mintegy 25%-kal csökkent a levegő CO2 szintje, mivel kevesebb jármű van jelen az utakon, és az ipari kibocsátások is alacsonyabbak.
Az új típusú koronavírus először december végén jelent meg a kínai Hupej tartományban. Mivel gyorsan eljutott a szomszédos régiókba, a kínai kormány lezárta a várost, ezzel 11 millió embert karanténba helyezve. Az ipar jelentős része leállt, és a Kínán belüli utazásokat is korlátozták, ami azt jelenti, hogy a légi, a vasúti és a közúti forgalmat is szüneteltették vagy csökkentették egyes régiókban. Lauri Myllyvirta, a finnországi Energia és Tiszta Levegő Kutatási Központjának elemzője szerint a korlátozások miatt Kínában a szén-dioxid-kibocsátás 25%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A NASA és az Európai Űrügynökség által üzemeltetett műholdak két héttel a karantén elrendelését követően a légszennyezés drasztikus csökkenését mutatták. A műholdak megmérték a nitrogén-dioxid koncentrációját, amelyet az autók, erőművek és ipari létesítmények szabadítanak fel, és a januárban még egyértelműen látszódó „felhő” februárra szinte teljesen eltűnt.
A NASA tudósai hasonló mértékű kibocsátás-csökkentést figyeltek meg más országokban, ahol a vírus miatt korlátozásokat vezettek be, például Olaszországban. A tömeges megbetegedések miatt március 8-án az ország bezárta Észak-Lombardia régióját, két nappal később a miniszterelnök kiterjesztette a karantént az egész országra. A The Washington Post elemzése szerint a legnagyobb csökkenés Észak-Olaszország felett figyelhető meg Európában.
Melyik a veszélyesebb: COVID-19 kontra légszennyezés
Érdemes kiemelni, hogy Kínában többen haltak meg a korábbi években a légszennyezettség következményeként, mint amennyi ember halálát a koronavírus okozta. A nitrogén-dioxid (NO2) irritálja a tüdőt, és a szennyező anyag belélegzése növeli az asztma és a tüdőgyulladás kockázatát. Ennek „köszönhetően” a 2003-as SARS-koronavírus-járványt elemző kínai tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a hosszú távú légszennyezés által okozott krónikus tüdő- és szívbetegségben szenvedő betegek kevésbé képesek leküzdeni a vírust, emiatt nagyobb valószínűséggel halnak bele a fertőzésbe.
De vannak negatív hatásai is a környezetre nézve, mivel sokan a pánik hatására elkezdtek egyes fogyasztási cikkekből irreális mennyiségeket felhalmozni, például konzervből, lisztből, cukorból, palackos vizekből, WC-papírból, fertőtlenítő szerekből, szappanból, kézfertőtlenítőből, arcmaszkból és gumikesztyűkből.
A túlfogyasztás mellett a termékek felhalmozása sokkal több hulladékot is jelent, illetve a túlzott fertőtlenítőszer használattal a vizeinket is szennyezzük. Nem beszélve arról, hogy a lista egyes elemei, mint a gumikesztyű vagy az arcmaszk veszélyes hulladéknak számítanak, így azokat nem lehet a háztartási hulladékkal együtt kidobni, hanem a gyógyszertárakban – jól becsomagolva – kell leadni.
Ha már hulladék, mi a helyzet a zero waste mozgalommal?
A „nulla hulladék” esete a koronavírussal
A zero waste („nulla hulladék”) életmód követői nincsenek könnyű helyzetben, mivel több olyan óvintézkedést is be kell tartanunk, ami nem illik bele a mozgalom profiljába. A témában többek között egy magyar Youtuber, Antal Éva (Vászonzsákoslány) készített videót, aki a magyar zero waste mozgalom egyik élharcosa. Éva a videóiban igyekszik hasznos tippekkel ellátni nézőit azzal kapcsolatban, hogyan termeljenek kevesebb szemetet.
A legújabb videójában arról beszél, mikre érdemes odafigyelnünk a jelenlegi helyzetben. Vegyünk sorra néhányat:
Papírzsepi vagy nem papírzsepi, ez itt a kérdés!
Aki nem ismeri a zero waste lényegét, annak érdemes tudnia, hogy ez egy olyan hulladékgazdálkodási forma, ami az újrahasznosításnál is hatékonyabb megoldásokat keres a hulladékfeldolgozás tekintetében. Vagyis a célja az, hogy a hulladéktermelés helyett mindent használjunk újra, szemben az egyszer használatos megközelítéssel. Így például előnyben részesíti a többször használatos textil zsebkendőt.
Ezt a módszert viszont most jobb elkerülni, mivel remek forrása a fertőzéseknek. Használjunk helyette papír zsebkendőt, amit utána rögtön dobjunk a szemetesbe (és semmi esetre se tartogassuk a zsebünkben!). Ha mindenképpen szeretnénk odafigyelni a környezetünkre, érdemes újrahasznosított papírból készült zsebkendőt választanunk.
A papírpohár előnyben?
Az utóbbi időkben egyre többen kérik saját bögréjükbe, termoszukba kávéjukat elvitelre (például én is). A legtöbb kávézó – ami még nem zárt be – erre már nem biztosít lehetőséget a fertőzésveszély miatt, tehát kizárólag eldobható papírpohárban kérhetjük italunkat, vagy ott helyben kell elfogyasztanunk bögréből (például a népszerű Starbucksban); de egyes helyeken az újrahasználható eszközöket is elkezdték korlátozni.
Csomagolt élelmiszerek
Mivel tudjuk, hogy a vírus képes egyes felületeken több óráig is életben maradni, ha eddig a kimérős és csomagolásmentes élelmiszereket részesítetted előnyben, egy klímavédő sem fog elítélni azért, ha változtatsz szokásaidon. „Ez az a helyzet, amikor az egészségünk szembemegy a környezetvédelemmel, és ez egyáltalán nem baj” – hangsúlyozza Éva.
Arra viszont odafigyelhetünk, hogy újrahasznosított csomagolással rendelkező élelmiszereket vásároljunk, amit a gyártó mindig feltüntet az adott terméken.
DIY kézfertőtlenítő? Do it vagy Don’t do it?
Maradj otthon! – a legjobb, amit jelenleg tehetünk a környezetünkkel, de ha mégis el kell hagynunk az otthonunkat, jól jön a kézfertőtlenítő.
Azt érdemes leszögezni, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint csak akkor érdemes alkoholos kézfertőtlenítőt használni, ha nincs arra lehetőség, hogy legalább 20-30 másodpercig szappannal kezet mossunk.
Mire figyelj oda?
A boltokban lassan hiánycikknek számító terméket otthon is könnyedén elkészítheted, de arra ügyelj, hogy míg szappan és szappan között nincs különbség a vírusok elpusztítását tekintve, addig alkoholos kézfertőtlenítő és alkoholos kézfertőtlenítő között bizony óriási eltérés lehet a hatékonyságot illetően.
A lényeg, hogy minimum 60%-os, de inkább 70%-os etil-alkohol szerepeljen az összetevők között. Ha nem így van, akkor a kézfertőtlenítő nem elég hatásos, és nagy eséllyel megfertőződhetsz és megfertőzhetsz másokat is. (Tehát a vodka nem jó erre a célra.)
Nem kell más hozzá, mint:
- 50 ml (70%-os) gyógyszertári alkohol
- 100 ml aloe vera gél
- 10-20 csepp illóolaj
Ezeket csak össze kell keverni, és kész is a saját kézfertőtlenítőnk. Ez sem lesz sokkal környezetkímélőbb módszer az alapanyagok tekintetében, de talán több marad azok számára, akiknek valóban nagy szükségük van rá.
„Ebben a témában nincsen zero waste szakértő, aki igazán nagy segítséget tudna nyújtani. Nincsen Bea Johnson könyvében olyan fejezet, ami kifejezetten világjárványokra vonatkozna” – zárja Éva a témát.
