Gerevich Aladár hétszeres olimpiai bajnok kardvívó 1910. március 16-án született Jászberényben. A kardforgatás tudományába vívómester édesapja vezette be, Budapestre kerülve pedig Italo Santillo vívó iskolájában tanult, ezután vált világklasszissá. A kivételes képességű sportoló 1932-ben nyerte első, és 1960-ban hetedik olimpiai bajnoki címét. Születésnapja alkalmából összegyűjtöttünk tíz érdekességet Gerevich Aladár életéről és korszakáról.
1. A feltörekvő zseni
Mi is teszi igazán különlegessé Gerevich Aladárt, az vitathatatlan kiemelkedő sportteljesítményei mellett? Elsősorban a származása. A 20. században nem volt divat, hogy egy vidéki srác feljöjjön Budapestre és alapjaiban változtassa meg a sport erőviszonyait. Annak ellenére, hogy édesapja szintén kardvívással foglalkozott, óriási teljesítmény, hogy sikerült beküzdenie magát a világelitbe. Akkoriban – ahogy mind a mai napig – a sport és a kultúra központja Budapest volt, ezzel szemben Gerevich egy „jelentéktelen” településen, Jászberényben született és nőtt fel.
2. Vagyon vagy harci tapasztalat?
Persze mivel a huszadik századról beszélünk, nem egyedül a születési helyszíne volt hátrány Gerevich Aladár számára. A gyönyörű, ámbár vérgőzös 1900-as években igen nagy rivalizálás volt a magyar sportban. Köztudott, hogy a vívás akkoriban elsősorban a középosztálybeliek, a vagyonosok sportja volt, akiknek jelentős része zsidó és katonatiszt volt. Többek között ezért is viszontagságos Gerevich számára, hogy vidéken született.
3. Pap dédapa, vagy zsidó családnév?
Aladár ebből a szempontból valamennyire érintett volt, mert bár dédapja, Gerevich János görög katolikus pap volt, egyes helyeken a zsidó közösséghez sorolják. Az mindenesetre biztos, hogy az 1936-os berlini olimpián, mondhatni a kor divatjának megfelelően Gerei Aladár néven indult. Akkoriban nem volt szokatlan, hogy a zsidó, sváb hangzású neveiket az emberek magyarosították – ennek oka természetesen a nem túl barátságos politikai hangulatban keresendő.
4. Már megint ez a fránya politika
A problémát nem is feltétlenül a sportolók egymás közötti rivalizálása jelentette (egy-egy vívóiskolában vegyesen voltak zsidók és nem zsidók), hanem az azt körülvevő közhangulat. A politikai közéletbe is szerves gyökeret vert ez az ellentét. Természetesen ez a két világháború között kialakult közhangulatra vezethető vissza, és ezen a helyzeten az sem segített, hogy már az első nagy vívónk, a négyszeres olimpiai bajnok Fuchs Jenő is zsidó felmenőkkel rendelkezett.
5. Fényesebb a toll, mint a kard?
Sportkarrierje után Fuchs ügyvédként, majd tőzsdetitkárként dolgozott a Budapesti Áru- és Értéktőzsdén, tehát látszik, hogy egy kifejezetten tanult emberről beszélünk. Az ő szorgalmazására vezették be a mai napig használatos statisztikai jelentési rendszereket, több pénzügyjogi tanulmányt publikált; ezzel azon kevés sportolók közé emelkedett, akik visszavonulásuk után sikeres polgári pályafutást tudtak felépíteni maguknak.
6. A háború mindent tönkretesz I.
A háború kezdetén a cég nélkülözhetetlennek nyilvánította, ezért megtarthatta az állását, 1944-ben azonban zsidó származása miatt mégiscsak el kellett hagynia munkahelyét – ezt követően ironikus módon bezuhant a tőzsdei kereskedés. Fuchs a háború végéig a budapesti gettóban tengette mindennapjait.
7. Az 1932-es magyar csapat
Fuchs Jenő mellett Kabos Endre szintén érintett volt a származása miatti problémákban. A háromszoros olimpiai bajnok vívó Gerevich csapatával utazott a Los Angelesben rendezett 1932-es olimpiára. A csapatot Gerevich Aladár, Glykais Gyula, Kabos Endre, Nagy Ernő, Petschauer Attila, Piller György alkotta (itt is érdemes figyelni a neveket). Gerevich egyébként ezen utazásuk során ismerkedett meg leendő feleségével.
8. A háború mindent tönkretesz II.
Kabos Endrének ezzel szemben „csak” egy olimpiai aranyat és bronzot hozott az amerikai utazás, azonban a későbbiekben kiderül, hogy ez sem volt elég a nyugodt élethez. Bár az 1936-os berlini olimpián még szerzett kettő aranyat, a háború alatt a származása miatt behívták munkaszolgálatba, és ha nem is közvetve, de ez okozta a vesztét. 1944. november 4-én az aláaknázott Margit hídon felrobbant.
9. Az olasz edző
Érdekes, hogy mind Kabos Endre, mind Gerevich Aladár Italo Santelli vívóiskolájában tanultak, aki szintén Budapesten tartózkodott a háború alatt, majd itt is lelte halálát egy becsapódó aknagránát miatt. Tanítványai között számos olimpiai, világ- és Európa-bajnok található, mint például Gerevich Aladár, Elek Ilona, Kabos Endre, Pósta Sándor, Szántay Jenő, Gerde Oszkár.
10. Családi sport
Gerevich Aladár egész családja érintett volt a vívásban. Az édesapján keresztül szerette meg a sportot és vált végül hivatásos vívóvá, azonban felesége, Bogen Erna is világbajnok és háromszoros Európa-bajnok tőrvívó volt, ahogyan a gyermekei, Gerevich György és Gerevich Pál szintén ebben találták meg az életútjukat.
Bár március 16-án Gerevich Aladár ünnepli a születésnapját, a vívás más nagy alakjairól is érdemes megemlékezni. Ez az a versenyszám, amiben hosszú éveken keresztül letaszíthatatlanul a világ trónján ültünk, és mind a mai napig tudunk kiemelkedőt alkotni. Azonban ugyanúgy, mint sok más sportot hazánkban, ezt is már akkor velejéig átrágta a politika, ami rengeteg feszültséget és sajnos nem egy emberéletet is követelt.
Források: akibic.hu, karpataljalap.net, sports-reference.com, olimpia.hu
Kiemelt kép: cultura.hu