Gondolkodó gyerekekből, lesznek gondolkodó felnőttek – A Káva Kulturális Műhely

f21.hu 2020. okt. 1. 0 0

A Káva Kulturális Műhely – mely többek között részvételi színházi formáiról, drámaprogramjairól és komplex színházi nevelési előadásairól lehet ismerős  – idén harmadjára vesz részt az Új Nap – Új Remények elnevezésű közösségi adománygyűjtő eseményben. A kampányban résztvevő többi intézményhez, szervezethez hasonlóan a Káva is követek által igyekszik támogatókat gyűjteni, és minél több emberrel megismertetni a színházat. Ez ügy kapcsán beszélgettem három követtel, név szerint Szilasi Flórával, Némedi Emesével és Barna Pap Biankával, akik valamilyen formában mind a Káva közösséghez tartoznak. 

Szerző: Csizmadia Fanni

Flóra jelenleg kommunikációs munkatársként dolgozik a színháznál, de anno a Káva és HOPPart koprodukciójában létrejött Peer Gynt című előadás jelentette számára az első közvetlen kapcsolatot ezzel a világgal. Abból az emberből, aki ódzkodik az interaktivitástól, azzá az emberré lett az előadás végére, aki a többi nézőrésztvevővel együtt boncolgatta az adott témákat, sőt, vitába is szállt. Saját elmondása szerint mindez annak volt köszönhető, hogy a színész-drámatanárok sikeresen oldották fel a hangulatot, és arra ösztönözték: merje elmondani véleményét.

Emese tavaly Biankával együtt jelentkezett az Állampolgári színház közösségi foglalkozás-sorozatra, ahol a különböző területekről érkező civilek egy három hónapos próbafolyamat alatt saját történeteikből merítve hoztak létre előadást a lakhatás, az otthon témáját járva körül. Az előadás mellett a lányoknak talán mégis fontosabb volt az ez idő alatt kialakult családias légkör, amelyben minden hierarchia, kötöttség nélküli bensőséges térben alkothattak. Ez a légkör, ez a befogadói környezet jelenti nekik magát a Kávát, egy olyan hely megtestesülésében, ahol kíváncsiak az őszinte gondolatokra, érzésekre, ahol alternatívákat ajánlanak a keretek helyett. Emese az Állampolgári színház egyik színész-drámatanárának, Sereglei Andrásnak szavait idézi fel, amikor a számára legideálisabban megfogalmazott “színház-definícióra” gondol: “egyenértékűek, egymást feltételezőek a résztvevők által megcsinált jelenetek, és az ezek egymás mellé rendezése.

Abból adódóan, hogy mit jelent a követeknek a Káva, áttértünk annak tárgyalására, hogy mi mindent foglal magába s hogyan zajlik a követlét, és miért fontos az adománygyűjtés. Amióta Bianka és Emese találkoztak a műhellyel, nem tudják elképzelni, hogy ne járulnának hozzá valamiként a Káva működéséhez, egy éve önkéntesként segédkeznek, így a követséget is megtisztelő feladatnak érezték. Flóra azzal, hogy követ lett, szerette volna munkáján felül még pluszban támogatni a Káva képviselte értékeket.

A követek (tíz követ, három követcsoport) mind abból indulnak ki, hogy az emberek általuk ismerkednek meg az adott intézménnyel, ezáltal előtérbe kerül a személyes kötődés az adományozás során is. A kampányolás részletes kidolgozásában viszont mindannyian szabad kezet kaptak, maguk fedezhették fel a módokat, lehetőségeket. Sok kreatív megoldással találkozhatunk, mindenki beleviszi személyiségét a kampányolásba; beszélgetőpartnereim például elindították a Bolhapiac a Káváért – LicitSzínház nevű nyitott Facebook-csoportot. Itt a követlányokon túl bárki felajánlhatja portékáit, szabadon licitálhat, alkudozhat, majd minden eladás utáni befolyt pénzzel a színházat támogathatja. Fontos hozadékai a csoportnak továbbá, hogy ismeretlen emberek között párbeszédek kezdődtek el, és a fenntarthatóság jegyében vásárolhattak a tagok egy jó ügy keretében. 

Továbbá a mostani, személyes találkozásokat eléggé ellehetetlenítő helyzetben mégis olyan, a licitszínházhoz hasonló alternatívákat kerestek, ahol a kapcsolódás, a személyesség teret kaphat. Jó példa erre a #KávaLak challenge, ami arra buzdít, hogy otthonainkban alkossunk valamit, legyen ez egy rövid jelenet, egy performansz, de gondolhatunk képekben, videókban, vagy akár árnyjátékban is, a lényeg: osszuk meg egymással. 

Amikor magának az adományozásnak, adománygyűjtésnek a pozitív hozadékaira kérdeztem rá, kicsit más megfogalmazásokban, de mindhárman egy szegletét emelték ki a dolognak: a Káva az előadásain keresztül olyan aktuális erkölcsi, életkori vagy társadalmi témákat, kérdéseket vet fel, melyekkel jó, ha minél fiatalabb korban találkozhatnak a résztvevők. Emese úgy érzi, hogy a mai viszonylatokban, mind Európában, mind Magyarországon fontos, hogy a Káva a színház keretein belül olyan kérdéseket tesz fel játékos módon, amik gondolkodásra buzdítanak, új kapukat nyitnak ki.

Bianka azzal egészítette ki ezt a gondolatot, hogy azért tartja fontosnak pont ennek a műhelynek a támogatását, mert a felmerülő témákat otthon, közvetlen környezetükben, vagy az iskolában lehet, hogy nem tudják ennyire nyíltan megvitatni a fiatalok. A befolyt összeg most a pandémia okozta károk enyhítésére is fordítható, de alapvetően ahhoz járul hozzá, hogy minél többen megtapasztalhassák, milyen egy közösségben együtt gondolkodni, milyen szórakozva, játszva tanulni magunkról, környezetünkről. Az adományozó bármilyen kicsi felajánlásával hozzájárul ahhoz, hogy a későbbiekben, a jövő társadalmi kérdéseiben változásokat érhessen el működése által a Káva, hiszen, ahogyan Flóra a Káva egyik alapfilozófiáját felidézte: „gondolkodó gyerekekből, fiatalokból lesznek gondolkodó felnőttek.”

Az Új Nap – Új Remények kampány hivatalosan szombatig (2020. október 3.) tart, de pár napig még utána is tudják majd fogadni az adományokat. Végül, az eseményt megkoronázandó, egy hajnalban induló és napfelkeltekor véget érő közös sétán vesznek részt a követek. 

Ezen a felületen tudsz adományozni!

Tags: adománygyűjtés, adományozás, Barna Pap Bianka, Bolhapiac a Káváért – LicitSzínház, drámapedagógia, jótékonykodás, jótékonyság, Káva Kulturális Műhely, Némedi Emese, Sereglei András, Szilasi Flóra, Színház, színházi nevelés, Új Nap - Új Remények Categories: SZÍNHÁZ
Related Posts