Az ifjúsági irodalmat fókuszba helyező pedagóguskonferenciát szervez a Magyartanárok Egyesülete és a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum.
A kétnapos program első, elméleti napján, november 5-én konferencia-előadásokat hallgathatnak az érdeklődők, melyek kiemelt témája a kortárs és klasszikus történelmi regények taníthatósága, míg a következő napon a gyakorlaté lesz a főszerep: a pedagógiai-módszertani workshopokon olyan témákat járnak majd körül a résztvevők, mint a Harry Potter és a testreprezentáció, a sci-fi taníthatósága vagy a közelmúltban megjelent ifjúsági antológiák (Budapest OFF, Lehetnék bárki) és segédkönyvek (A Fausttól a Szívlapátig, Nem kötelező, Útikalauz a vershez) tanórai alkalmazhatósága.
„Egyik fontos témánk a klasszikus és a kortárs ifjúsági, történelmi regény műfaja és annak taníthatósága, 21. századi hozadéka, tanulságai. Ezen kívül a konferencia foglalkozik még a digitális oktatás tapasztalataival és ki nem használt lehetőségeivel, a tankönyvhelyzettel a NAT 2020 után, illetve olyan könyvekkel (pl.: Nem kötelező, A Fausttól a Szívlapátig, Útikalauz a vershez), amelyek az irodalom elmélyültebb, de nem tankönyvi megismerését, megértését segíthetik” – így a szervezők.
A rendezvény időpontja: 2021. november 5-6.
Helyszín: Jókai Anna Szalon (1011 Budapest, Iskola u. 28.)
A Facebook-esemény ide kattintva érhető el.
Részletes program
November 5. Elméleti nap – előadások
1. szekció –Történelmi regény, ifjúsági regény, fantasy, disztópia, avagy műfajok fiatalos köntösben
13.00–13.20 – Milyen az ifjúsági regény, ha „történelmi”?
Napjainkban egyre több olyan ifjúsági regény jelenik meg, melyben a cselekmény valamilyen múltbéli esemény köré szerveződik. Mi hívja életre ezeket a szövegeket: a műfaj iránti megnövekedett érdeklődés, pedagógiai igény, esetleg kiadói stratégia? Hogyan olvasunk ifjúsági történelmi regényt a 21. században, olyan nagy klasszikusok után, mint Móra Ferenc vagy Gárdonyi Géza művei? Újraértelmezik-e a kortárs szövegek az elbeszélői hagyományokat?
Előadó: Lapis Lovas Anett
13.20–13.40 – „Kun Béla elrepül” – A történelem mint narratíva és mint értelmezési keret az Édes Anna című regény, illetve a regényből készült adaptációk olvasatában
Az Édes Anna recepciótörténetéből számtalan értelmezési keretet és kísérletet ismerünk, köztük a releváns olvasatot jelentő történeti narratívát, amely a kifinomult lélektani fókuszon túl az Édes Anna már-már önreflexívnek tekinthető korrajz-jellegét erősíti fel. Erre az olvasatra is építenek – részint ösztönösen, részint tudatosan – a Kosztolányi-regényből készült adaptációk.
Előadó: Fábián László
13.40–14.00 – A többes mi és ami mögötte van – Lokális identitás a kortárs magyar young adult disztópiákban
Rojik Tamás young adult disztópiáiban a globális és a lokális (magyar) identitás egymáshoz való viszonyának vizsgálata, különös tekintettel a megszólított korosztály befogadási sajátosságaira.
Előadó: Katona Alexandra
14.20–14.40 Vita – Vezeti Bacsó Péter
2. szekció – A történelmi regény hagyományai, avagy hogyan tanítsd a régit és a kortársat együtt?
14.40–15.00 – Történelem a történetekben
Márton László, számos történelmi regény szerzője, előadásában azt vizsgálja, hogyan hat egymásra egy történelmi regény megírásakor a történelmi keret és az irodalmi fikció. Mennyire tartja tiszteletben a valóságot, a dokumentált hagyományt a szerző (külön kérdés: mi az, hogy „valóság”?), és mekkora mozgástere van a fantáziának (külön kérdés: mi az, hogy „fantázia”?).
Előadó: Márton László
15.00–15.20 – Jókai Mór atipikus nőalakjai novelláiban
Jókai Mór Milyenek a nők? című novelláskötetébe olyan – korábban különböző periodikákban megjelent – szövegeit gyűjtötte egybe, amelyekben a női karakterek eltérnek a 19. század tipikus nőábrázolási sémáitól. Nem elnyomott feleségek sanyarú életútjait és fiatal lányok férjhezmeneteli kísérleteinek sikereit vagy kudarcait olvashatjuk ezekben az elbeszélésekben, hanem független, aktív, cselekvő női karakterek sorsait különböző korokból, országokból és társadalmi rétegekből. Valóban igaz lenne az az állítás, hogy Jókai egyoldalúan mutatta be a női nemet, ami mára elavulttá vált?
Előadó: Kiss A. Kriszta
15.20–15.40 – Mire találták ki a történelmi regényt és mi mindenre lehet jó ma?
Az előadásban röviden áttekintem, hogy 19. század eleji létrejöttekor a műfajnak milyen poétikai, kulturális és politikai jellegzetességeket és funkciókat tulajdonítottak, ezek miként éltek tovább és változtak a műfajtörténet során, illetve miként jelentkeznek ma, s mindez milyen kérdéseket vethet fel az oktatásban.
Előadó: Hites Sándor
15.40–16.00 – Mennyire van messze? – Móricz Zsigmond történelmi regényei
Az előadás címe nemcsak arra a dilemmára utal, vajon Móricz hagyományosan történelminek tartott regényei mennyire vannak távol a mai olvasóktól, köztük is a diákoktól – de arra is, valójában milyen Móricz-regényeket tekinthetünk a 21. században történelmieknek. Hiszen első közelítésben az Erdély-trilógiát sorolhatjuk ide – de a megírás idejénél 20-30 évvel korábban játszódó Úri murit, Kivilágos kivirradtigot vagy Légy jó mindhaláligot is felfoghatjuk történelmi regényekként, annyira messzire voltak a korabeli olvasók számára is a saját jelenüktől. És mit kezdjünk Móricz soha meg nem valósult történelmi regényeivel, például a II. Rákóczi Ferencről vagy Dózsa Györgyről megírni tervezett művekkel?
Előadó: Szilágyi Zsófia
16.00–16.20 Vita – Vezeti Szekeres Nikoletta
16.20–16.40 Kávészünet
3. szekció – Miből és hogyan tanítsd?
16.40-17.00 Digitális – Mit és hogyan tanít az irodalomtanár a digitális közegekben?
Az előadás az MTA–ELTE Digitális Írástudás és Irodalomoktatás Kutatócsoport
kutatásai – iskolai kísérletek, interjús és kérdőíves kutatások – alapján számol be az irodalomtanítás „digitális fordulata” előtt álló kihívásokról. Az előadás alapjául a Digitális eszközök a középiskolai irodalomoktatásban című, 2021-ben megjelent kötet szolgál.
Előadó: Molnár Gábor Tamás
17.00-17.20 – Kinek, miről, hogyan, miért? – Tankönyvhelyzet a NAT2020 után – magyar irodalom
5–6. és 9–10. osztály
Az előadás konkrét tankönyvi szövegrészletek, illetve az egyes tankönyvek szerkezeti felépítésének tömör összehasonlító elemzésével közös gondolkodásra szeretné hívni a hallgatóságot. Hiszen nem a tankönyv használja a pedagógust, hanem a pedagógus a tankönyvet!
Előadó: Vinczellér Katalin
17.20–17.35 Vita – Vezeti Fábián László
November 6. Gyakorlati nap – Workshopok
1.Terem
10.00–11.30 – „Találkozzunk SOL 105-kor a könyvtárban!”
A SF tematikája a magyarórán és az iskolai könyvtárban.
Módszertani ötletek (kortárs) magyar ifjúsági regények tanórai felhasználására.
A workshop a manapság ismét reneszánszát élő sci-fi tematikájára fókuszál. Arra keressük a résztvevőkkel együtt a választ, hogy hogyan is lehet/érdemes felhasználni a könyvtárhasználati ismeretek oktatása, a kritikus gondolkodás ösztönzése, illetve a kreatív írás kapcsán a frissen megjelent kortárs, illetve a ’80-as években kiadott, s a helyszínen is megtekinthető-olvasható tudományos-fantasztikus műveket.
Munkánk során a 9-14 éves korosztályra koncentrálunk, így elsősorban a felsősök pedagógusait várjuk, de a 3-4. osztályosokat tanító kollégák és természetesen a könyvtárostanárok számára is érdekes lehet a műhely.
A workshopot Bakó Katalin vezeti.
12.00–13.00 – Büféebéd, kávészünet
13.00–14.30 – Autonómia és felelősség az olvasástanulás kezdetén
A workshop a történetmesélést önismereti eszközként közelíti meg, amelyben többek között hangsúlyt kapnak a szókincsfejlesztő, a részképességet fejlesztő módszerek. A többsíkú fejlesztési lehetőségek ismertetésén belül bemutatásra kerülnek a történetalkotás elemei, illetve a hagyományos és új tulajdonsággal rendelkező hőstípusok és cselekménymotívumaik. A workshop gyakorlati hozadéka maga a különböző részképességeket fejlesztő eszközök tudatos beépítése egy, a résztvevők által kreált történetbe, amelynek tematikája és hősei a gyerekek érdeklődési körével azonosak.
A workshopot Vass Dorottea vezeti.
14.30–16.00 – Vágd zsebre a világot!
Vizuális feldolgozási lehetőségek irodalmi művekhez kapcsolódóan. Technikák, feladatok ismertetése.
Műhelymunka: Összehajtható minikönyv készítése Mészöly Ágnes A királyné violája című könyvéhez vegyes technika felhasználásával (kollázs, papírkivágás, nyomdázás, akvarell stb.).
A workshopon résztvevők ízelítőt kapnak arról, milyen sokféle eszközzel lehet a vizualitást beemelni egy-egy kötelező olvasmány, kortárs szöveg vagy éppen „csak úgy” olvasott könyv, szöveg értelmezésébe. Fontos eleme ezeknek a gyakorlatoknak, hogy eszköztáruk, technikájuk és megközelítési módjuk miatt alkalmasak arra, hogy a régebbi szövegeket kicsit leporolják (pl. a firkaanimáció technikájával), vagy az újabb, jelenkori műveket visszavezessék korábbi századokba (minikönyv).
A workshopot Várnai Zsuzsa vezeti.
2. terem
10.00–11.00 – Nem tankönyvek
Nem kötelező, Útikalauz a vershez, A Fausttól a Szívlapátig – csak néhány könyv az elmúlt pár évből, melyek az irodalomtanítást támogatják, segítik. Október végén megjelenik Milbacher Róbert Legendahántás – 50+1 tévhit a magyar irodalomban című kötete, benne a közoktatásban szereplő klasszikus művek újszerű értelmezési lehetőségeivel. De a társasjátékok között is van, ami például a nyelvi, nyelvtörténeti leckéket dobja fel (pl. Abszolút elfelejtett szavak).
A workshopon az általános és középiskolai tanítást és a tanulást támogató friss könyvekkel, játékokkal ismerkedhetnek meg a résztvevők.
A workshopot Varga Betti vezeti.
11.00–12.00 – A Budapest OFF az irodalomórán
A workshopon a kötet feldolgozásának különböző fázisaihoz igyekszünk ötleteket adni.
A workshopot Bacsó Péter és Rózsa Mária vezeti.
12.00–13.00 – Büféebéd, kávészünet
13.00–14.00 –Testreprezentációk a Harry Potter világában
Átváltozás, szellemek, beszélő festmények, hoppanálás, idegen testben lakozás és lélekdarabot őrző tárgyak – közös bennük, hogy a Harry Potter-univerzumban találkozhatunk velük, de imaginárius jellegük ellenére olyan alapvető problémákat tematizálnak ezek a jelenségek, amelyek a testben való létezés, test és lélek kapcsolata, halandóság és halhatatlanság ellentétének filozófiai szemszögéből kínálnak olvasási lehetőséget. A szeminárium során a varázsvilágban megalkotott testek változatos ábrázolásmódjait vizsgálva közelítünk a Harry Potter-sorozat cselekményét mozgató problémákhoz, a korporális narratológia és a filozófia kettős látószögét hívva segítségül az elemzéshez.
A workshopot Csizmadia Kinga vezeti.
14.00–15.00 – Daniel Höra: Betolakodók
Daniel Höra 14-16 éveseknek ajánlott ifjúsági regényének módszertani feldolgozása.
A workshopot Varga Judit vezeti.
15.00–16.00 – „Csak a madzag tenné?” – A Lehetnék bárki című versantológia vizsgálata
A szeminárium egy olyan gimnáziumi tanórát mutat be a résztvevőknek, mely tanóra a ciklus, versciklus fogalmait járja körül a 2020-as megjelenésű, Péczeli Dóra által szerkesztett Lehetnék bárki című versantológia szövegeinek segítségével. A ciklus mint szervezőelv narratívaalakító sajátosságát a kötet verseinek elemzésén, valamint egymáshoz való viszonyuk értelmezésén keresztül mutatom be, miközben a kortárs irodalmat is népszerűsíteni kívánom.
A workshopot Kodácsi Boglárka vezeti.
