„American Dream” – azaz amerikai álom. 1931-ben James Truslow Adams használta először ezt a kifejezést. Az amerikaiaknak ez egyfajta nemzeti, erkölcsi világkép, amelynek belső jelentése az, hogy lényegtelen honnan kerültél Amerikába, milyen társadalmi réteg tagja vagy, Amerikában új életet kezdhetsz és minden álmod valóra válhat. Talán ezzel a motivációval emigráltak Magyarországról is olyan emberek, akik később világhírnevet szereztek és óriási sikereket értek el.
Lugosi Béla
Az egyik leghíresebb magyar színész, akit mindenki csak Drakula grófként ismer, Lugoson született 1882-ben. Lugosi Béla már Magyarországon is kamatoztatta színészi tehetségét különböző társulatokban, ám a Tanácsköztársaságban aktív szerepet vállalt, a bukás után el kellett hagynia az országot. Először Berlinben és Bécsben élt, később az Egyesült Államokba emigrált és meg sem állt New Yorkig. 1931-ben már amerikai állampolgárként megalapította a Magyar Nemzetiségi Színházat, ahol hasonló sorsú magyarokkal működött együtt. A nagy áttörést mégis Dracula szerepe hozta meg neki.
Sokan nem tudják, hogy Lugosi először nem a filmben játszotta el ezt a karaktert, hanem a Broadway-en egy színházi előadás keretei között. A darab több, mint ötszáz előadást megért, ezért is kérte fel őt Drakula filmszerepére a Universal Filmstúdió. Hiába volt hatalmas sikere a filmnek, ezzel a karakterrel csak beskatulyázva maradt, és általában horrorfilmekre kérték fel. Később próbálkozott egy-egy vígjátékkal, de ezek mind elbuktak. Lugosi Béla az első világháborúban szolgált hadnagyként az osztrák-magyar seregben, ahol megsérült. Amerikában a sérülés okozta következményeket egyre erősebb fájdalomcsillapítókkal próbálták enyhíteni, ami a színész súlyos morfiumfüggőségéhez vezetett. 1956-ban szívinfarktusban hunyt el. Egyike annak a kevés magyarnak, aki csillagot kapott a Hollywood-i Hírességek Sétányán.
Gábor Zsazsa
Ha ezt a nevet halljuk, általában egy Amerikában élő nőre asszociálunk, aki botrányos életéről és kilenc férjéről volt híres. Gábor Zsazsa viszont több volt egy állandóan házasodó és váló asszonynál, hiszen Golden Globe-díjas színésznő, magyar szépségkirálynő és modell volt, aki csillagot kapott a fentebb említett sétányon. Karrierje 1936-ban indult, amikor elnyerte a Miss Hungary címet. Hollywoodig meg sem állt, ahol színésznőként dolgozott, több mint ötven filmben szerepelt. Nem mehetünk el szó nélkül azonban magánélete mellett sem, hiszen kilenc férje közül volt olyan is, akivel csak egy napig voltak házasok, majd érvénytelenítették a frigyet. 2002-es autóbalesete után sorra érték a tragédiák: két agyvérzés, le kellett amputálni az egyik lábát, és még egyetlen gyermekét is elveszítette. 2016-ban hunyt el Los Angelesben, 99 évesen.
Kertész Mihály
1886-ban született Kaminer Mano néven Budapesten az a Kertész Mihály, aki a Casablanca rendezéséért Oscar-díjat kapott. Miután elszökött otthonról 17 éves korában, nevet változtatott Kertész Mihályra, amit 1929-ben angolosított Michael Curtizre. Magyar, osztrák, német és hollywoodi filmeket készített. Sajnos magyar filmjei közül egyik sem maradt fenn teljesen, például egyik alkotását 2008-ban találták meg egy amerikai pincében. 1927-ben lett a Warner Bros állandó munkatársa, Hollywoodban filmjeinek száma meghaladta a százat.
Fried Vilmos
Ha azt halljuk Fox Corporation, Fox Television Network és 20th Century Fox, sokan William Foxra gondolunk, aki ezeket a mozihálózatokat alapította. De tudjuk azt, hogy ő magyar származású és az igazi neve Fried Vilmos volt? 1879-ben látta meg a napvilágot egy zsidó származású család első gyermekeként. Csupán kilenc hónapos volt, amikor a család Amerikába emigrált és gyermekük nevét William Foxra változtatták. A kis William már 8 évesen dolgozni kényszerült szegény körülményeik miatt. 1900-ban, 21 évesen alapította első cégét, amit később eladott, hogy mozit vehessen.
1915-ben alapította a Fox Film Corporationt. Kiemelkedő és forradalmasító ötletei voltak a filmiparban. Egyetlen láncba fűzte a filmipart a forgatástól a vetítésig; filmkészítési alapelvei a cselekmény, a humor, a látvány és a fordulatosság ötvözése volt. Sok magyar színész karrierjét egyengette Hollywoodban. Fox vezette be a hangosfilmet, amit sokáig nem mertek átvenni a különböző filmkészítők, ő azonban óriási sikereket ért el vele. Megalkotta a „sztár” fogalmát is, vagyis nem a filmírókat és magukat a filmeket reklámozta, hanem a színészeket. Ez a fogalom nagy hatással volt az emberek öltözködésére, felfogására, gondolkodására is.
1929-ben Fox és a cégek válságba kerültek, csődeljárási folyamatot indítottak ellene, ahol megpróbálta megvesztegetni a bírókat, ezért hat hónap börtönbüntetést kapott. Büntetésének letöltése után visszavonult a filmipartól és szegénységben élte le hátralévő életét. 73 évesen, 1952-ben halt meg. Temetésén egyetlen hollywoodi producer sem jelent meg.
Korda Sándor
Korda Sándor kicsit kilóg a sorból, hiszen ő élt Hollywoodban, viszont igazi sikereket Angliában, Londonban ért el a London Films filmstúdió megalapításával. 1893-ban született, fiatal éveiben újságírással kereste kenyerét, 1914-től pedig filmrendezéssel is foglalkozott. A Tanácsköztársaság idején direktóriumi tag volt, viszont a bukás után kénytelen volt emigrálni felesége segítségével. Először Hollywoodban telepedtek le, de később átköltöztek Angliába. Filmstúdiójában számos remekmű készült, a legnagyobb áttörést a színes filmekkel érte el. Leghíresebb alkotása VIII. Henrik magánélete, amivel Oscar-díjra is jelölték. 1942-ben ő volt az első filmrendező, akit lovaggá ütöttek. 62 évesen hunyt el szívrohamban, nevét viseli egy filmes díj és egy filmstúdió is.
