Megérkeztek az első vélemények A feleségem története bemutatója után.
Enyedi Ildikó 2017 után jelentkezett ismét nagyjátékfilmmel, mégpedig egy adaptációval, Füst Milán A feleségem története című regényének filmváltozatával. Füst műve egy marcona holland matróz, Störr kapitány, illetve gyönyörű francia felesége, Lizzy történetét meséli el, olyan témákat a középpontba állítva, mint a szerelem vagy a féltékenység mibenléte.
Enyedi Ildikó sosem titkolta, hogy mennyire fontos számára a regény, kiemelte, hogy korábbi munkáival ellentétben ezúttal nem egy szerzői filmet készített, hanem egy „Füst Milán-filmet”. A rendező az európai kultúra archetípusait kívánta megjeleníteni, ennek megfelelően a helyszínek is szimbolikusak, Enyedi ugyanakkor azt is elismerte, hogy az utóbbi évek, évtizedek eseményeinek hatására egy másik érvényes olvasata is lett a filmnek, hiszen a női és férfi szerepek, ezek megváltozása tematizálódik a műben.
A Feleségem története hatalmas siker a francia kritikusok körében
Július 14-én este került sor a bemutatóra, a vetítés másnapján számos jegyzett francia lap megjelentette a kritikáját, értékelését a filmről. A Le Figaro vezető filmkritikusa az Arany Pálmát, a Le Monde, a L’Humanité és a Le Parisien kritikusa pedig a maximális 3 csillagot adta a filmnek. A Le Figaro a kritikájában egyenesen mesterműnek titulálta az alkotást.
A Télérama akár még egy „szép díjra” is esélyesnek tartja a filmet a szombati díjkiosztón, ami a mostani, két évet tömörítő, különösen erős versenyben hatalmas elismerés lenne. Enyedi Ildikó „az Arany Medvét nyert Testről és lélekről után folytatja a férfi-nő kapcsolat költészettel, finom eszközökkel való bemutatását”, írja a kritikus.
Vegyesebb angol vélemények
A feleségem történetét ért első angol nyelvű vélemények azonban már jóval vegyesebbek. Szinte minden kritikus problémaként említi a nyelvhasználatot, a különböző országokból érkező színészek nagyon eltérő módon beszélik az angolt, emellett a párbeszédeket is túlságosan irodalmiasnak értékelték.
A kritikusok szerint Enyedi belesett abba a hibába, hogy túlságosan tisztelte a művet, nem mert érdemben sűríteni, így a film hamar vontatottá vált. Visszatérő motívum, hogy Enyedit valódi szerzői filmesként definiálják, akinek hangja nem tud elég erőteljes lenni egy ilyen adaptációban. Boyd van Hoejij fogalmaz úgy a The Hollywood Reporter hasábjain, hogy
A Kelet-európai film egyik legeredetibb alkotójának hangja nemcsak gyengének, de némileg dohosnak is hat.
Említenek azonban pozitívumokat is, a Variety szerzője szerint:
Enyedi kétségtelenül remek vizuális történetmesélő, így ebben a filmben is vannak remekül elkapott jelenetek, amikor szavak nélkül, csupán a képekkel sikerül árnyalt érzelmeket megjeleníteni.
Störr kapitányt a holland Gijs Naber, feleségét, Lizzyt a James Bond, Mission: Impossible-filmekből és a cannes-i Arany Pálmás Adéle életéből ismert világsztár, Léa Seydoux alakítja. Naber alakítása sokak szerint túlságosan egysíkú, Seydoux játékát azonban majdnem minden kritikus pozitívumként említi.
Fontos szerepben látható továbbá Louis Garrel (Bernardo Bertolucci – Álmodozók), Sergio Rubini (Interjú), Jasmine Trinca (Fortunata), Josef Hader (Stefan Zweig – Búcsú Európától), Ulrich Matthes (A bukás – Hitler utolsó napjai), Udo Samel (Babilon Berlin), valamint Funtek Sándor és Hajduk Károly.
A forgatókönyvet Enyedi Ildikó írta, az operatőr Rév Marcell, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Flesch Andrea, a VFX Supervisor Klingl Béla, a zeneszerző Balázs Ádám. A film vezető produkciós irodája, a magyar Inforg-M&M Film (Mécs Mónika, Mesterházy Ernő, Muhi András).
A feleségem története magyar, német, olasz koprodukcióban, francia részvétellel, a Nemzeti Filmintézet 1,15 milliárd forintos támogatásával, a német-francia Arte, az olasz RAI, az RTL Klub, az Eurimages és a Kreatív Európa Média közreműködésével készült. További koprodukciós partnerek a német Komplizen Film, az olasz Palosanto films és a patinás francia Pyramide. A film szeptember 23-ától lesz látható a hazai mozikban, a Mozinet forgalmazásában.
Kiemelt kép: Mozinet
