Kezdőlap Blog Oldal 214

Margó – Az ősz irodalmi fesztiválja

Szerző:
Pap Melinda
-

Október 10–13. között, a budapesti Várkert Bazár ad otthont a Margó Irodalmi Fesztiválnak, amely rendelkezik egy nyári és egy őszi programsorozattal is. Utóbbi eseményei ezúttal főként a friss megjelenések és a külföldi szerzők köré csoportosulnak.

Mi is pontosan a Margó?

Egy olyan irodalmi programsorozat, ahol olvasók találkoznak írókkal, esetleg új műfajokkal rendhagyó szerzői estek, koncertek, különböző előadások keretein belül. A Margó lényege: az irodalomszeretet terjesztése és a közös gondolatok megvitatása.

2011-ben az Ünnepi Könyvhét alternatív programjaként indult a belváros különböző helyszínein. A cél egy olyan íróközpontú esemény létrehozása volt, amely során elszakadunk a könyvektől, a hús-vér ember felé fordulunk. Lassan egy-egy program önálló életre kelve folytatta útját, ilyen például a Rokonok, Kedvencek temetője, Éjszaka a múzeumban, valamint a legismertebb produkció, a Rájátszás is.

2015-ben adták át először a Margó-díjat, amellyel azóta is elsőkötetes prózaszerzőket jutalmaznak.

  • 2015: Totth Benedek – Holtverseny
  • 2016: Milbacher József – Szűz Mária jegyese
  • 2017: Szöllősi Mátyás – Váltóáram
  • 2018: Mécs Anna – Gyerekzár

Jövő hétvégén pedig kiderül, idén ki lesz a következő Margó-díjas.

Forrás: Art7.hu

Milyen programokra számíthatunk emellett?

A négynapos fesztivál igazi csemegékkel várja az irodalom kedvelőit, négy színpadon. A sorozatindító díjátadó (október 10. csütörtök, 16:00, Világirodalmi Színpad) után megnyílnak az eltérő műfajok dimenziói a különböző helyszíneken. Zárásként Lovasi András Tűzijáték délben című, második önálló lemezének koncertjén lehet levezetni (október 13. vasárnap, 20:30, Nagyszínpad).

Közte mi minden lesz?

Minden nap, a Világirodalmi Színpadon, a Margó Extrát Ott Anna moderálja, a beszélgető partnerei pedig Vitáris Iván, Lilu, Mautner Zsófi és Lovasi András lesznek. Valamint szintén naponta 18 órakor, a Vásárszínpad deszkáin, a 24.hu-s dolgozószobában Szilasi László, Dragomán György, Kaszás György és Krusovszky Dénes fogadtak el meghívást.

Mindemellett még rengeteg kimagasló szerző érkezik a Várkert Bazárba október 10–13. között, akik előadását kár lenne kihagyni! Időrendileg pontos program a cikk végén, a Margó honlapján olvasható, mindegyik részletes leírással.

A Margó Irodalmi Fesztivál köré pedig mintegy összetartó burokként épül a Margó Könyvvásár, ahol közel 40 standon lehet majd válogatni a kiadók újdonságaiból.

Forrás: KönyvesBlog

OKTÓBER 10. CSÜTÖRTÖK

16:00  Világirodalmi színpad – Várkert Bazár – Margó-díj-átadó

17:00  Nagyszínpad – Várkert Bazár – Jorge Luis Borges: Tangó

  • Kutasy Mercédesszel és Scholz László szerkesztővel Kepes András beszélget

17:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Vágvölgyi B. András: 1989, és Dévényi István: Hádujudú

  • A szerzőkkel Fehér Renátó beszélget, moderátor: Vörös András, a Cser Kiadó vezetője

17:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – UMAMI vol1. – Apokalipszis, most?

  • A Canon és a Margó közös, UMAMI néven induló kiadványának bemutatója. Az első, 100 oldalas tematikus szám címe: Apokalipszis, most? és a klímaváltozás témáját járja körbe.

18:00  Világirodalmi színpad – Várkert Bazár – Margó Extra: Vitáris Iván

  • Moderátor: Ott Anna

18:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – 24.hu-dolgozószoba – Szilasi László

  • A szerzővel Jankovics Márton beszélget

18:30  Nagyszínpad – Várkert Bazár – Bartis Attila: Az eltűnt idő nyoma

  • A szerzővel és Petrányi Zsolt művészettörténésszel Juhász Anna beszélget

18:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Pfliegel Dóra: Tindertojás

  • A szerzővel és Orvos-Tóth Noémival Veiszer Alinda beszélget

19:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Szántó T. Gábor: Európa szimfónia

  • A szerzővel Wirth Imre beszélget

19:30  Világirodalmi színpad – Várkert Bazár – Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol-trilógia

  • A szerzővel Tompa Andrea beszélget

19:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Malala Yousafzai: Nincs más út

  • Közreműködik: Földes András és Simon Ernő

20:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Esther Perel: AFFÉR – avagy gondoljuk újra a hűtlenséget

  • Orvos-Tóth Noémivel és Bali Edina Zsannával és Dr. Csermely Gyulával Háver-Varga Mariann beszélget

20:30  Nagyszínpad – Várkert Bazár – Ivan & The Parazol: Alsó polc

  • Vendég: Törőcsik Franciska és Thuróczy Szabolcs

OKTÓBER 11. PÉNTEK

16:00  Világirodalmi színpad – Várkert Bazár – Kreatív Európa Program – irodalmi projektek

  • Kerekasztal-beszélgetés

16:00  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Tessék színt vallani – Osvát Ernő szerkesztői levelezése I–II.

  • Nemeskéri Erika és Kosztolánczy Tibor szerkesztőkkel Fráter Zoltán beszélget

16:30  Nagyszínpad – Várkert Bazár – Gárdos Péter: Királyi játék

  • A szerzővel Valuska László beszélget

16:30  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Magukra maradt bútorok

  • Frazon Zsófia muzeológussal és Zeke Zsuzsanna szerkesztővel Kalla Zsuzsa, a PIM gyűjteményi igazgatója beszélget

17:00  Világirodalmi színpad – Várkert Bazár – Margó Extra: Lilu

  • Moderátor: Ott Anna

17:00  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Albert Camus: előadások, beszédek – Üzenet a száműzött magyar íróknak

  • Vargyas Zoltán fordítóval Dunajcsik Mátyás beszélget, közreműködik: Frédéric Rauser

17:30  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Sigríður Hagalín Björnsdóttir: A sziget

  • A szerzővel Veress Dávid, az Észak folyóirat főszerkesztője beszélget

18:00  Nagyszínpad – Várkert Bazár – Nagy Magyar Versek: Trubadúrok

  • Közreműködik: Ugron Zsolna, Csuja Imre, Czutor Zoltán, Hernádi Judit és Vecsei H. Miklós

18:00  Világirodalmi színpad – Várkert Bazár – Darvasi László: Magyar sellő

  • A szerzővel Gács Anna beszélget.

18:00  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Szörényi László: Eretnekek és próféták

  • A szerzővel Gróh Gáspár beszélget

18:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – 24.hu-dolgozószoba – Dragomán György

  • A szerzővel Bodnár Judit Lola beszélget

19:00  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Babarczy Eszter: A mérgezett nő

  • A szerzővel Forgách András beszélget

19:30  Világirodalmi színpad – Várkert Bazár – André Aciman: Találj rám!

  • A szerzővel Balázsy Panna beszélget

19:30  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Barnás Ferenc: Életünk végéig

  • A szerzővel Rostás Eni és Mészáros Sándor beszélget

20:00  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Molnár T. Eszter: Teréz, vagy a test emlékezete

  • A szerzővel Péterfy Gergely beszélget

20:30  Nagyszínpad – Várkert Bazár – Rossz versek és 14 el nem beszélt történet

  • A VAN Filmzenekar felolvasószínházzal egybekötött koncertje

20:30  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Finy Petra: Marlenka

  • A szerzővel és dr. Angster Máriával Ruff Orsolya beszélget

21:00  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Világok Találkozása: a kortárs kínai science fiction

  • Kerekasztal-beszélgetés: Molnár Berta, Salát Gergely, Takács Gábor és Gaborják Ádám

OKTÓBER 12. SZOMBAT

10:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Bíró Zsófia: A macska mondja meg! Mit egyél és mit ne

  • A szerzővel Szabados Ágnes beszélget

10:00  Nagyszínpad – Várkert Bazár – Félnap a holnapért – Gondold újra! – eljövendő szokásaink

  • NLC különkiadás a Margó Fesztiválon

10:00  Világirodalmi színpad – Várkert Bazár – Félnap a holnapért! – Csináld máshogy! – eljövendő mindennapok

  • NLC különkiadás a Margó Fesztiválon

11:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Tóth Krisztina: Malac és liba

  • Közreműködik: Tóth Krisztina, Hajba László, Csapody Kinga

11:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Bali Edina Zsanna: AZANŐ – élet második feleségként

  • A szerzővel Kling Rita beszélget

12:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Inotai G. András: Kakukli

  • Igor Lazin illusztrátorral és Inotai G. András szerzővel Oláh Andrea beszélget

12:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Katty Kay és Claire Shipman: Az önbizalom kódja lányoknak

  • Közreműködik: Bencze Blanka, Maróy Krisztina és Krajnyik Cintia

13:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Lohonyai Dóra: Karmaváltás

  • A szerzővel Oláh Andrea beszélget

13:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Zágoni Balázs: Odaát – Fekete fény 2.

  • Közreműködik Zágoni Balázs, Lovász Andrea és Pacskovszky Zsolt

14:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Titkos átjáró – múzeumi mesekönyv

  • Közreműködik: Kádár Anna és Jeney Zoltán

14:00  Szívünk rajta gyereksarok – Várkert Bazár – Budapest meséi

  • A gyerekprogramot Kis-Várday Júlia drámapedagógus tartja.

14:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Magyariné szeretője (Ördögromán)

  • A szerzőkkel Karafiáth Orsolya beszélget

15:00  Nagyszínpad – Várkert Bazár – Kövi Pál: Erdélyi lakoma újratöltve

  • Közreműködik: Ugron Zsolna, Nyáry Krisztián és Cserna-Szabó András, moderátor: Szederkényi Olga

15:00  Világirodalmi színpad – Várkert Bazár – Afonso Cruz: Festő a mosogató alatt

  • A szerzővel Bánki Éva író, irodalomtörténész és Urbán Bálint, a kötet szerkesztője beszélget

15:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – „Akármikor jössz, otthon van az Isten” – A hagyomány és a jövő (ki)hívásai

  • Közreműködik: Nemes Orsolya, Baán Izsák, Nényei Pál és Meszleny Zita

15:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Mucha Dorka: Puncs

  • A szerzővel Valuska László beszélget

16:00  Nagyszínpad – Várkert Bazár – Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

  • Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19–20. század fordulóján
  • A szerzővel és Dr. Pop Andrea nőgyógyásszal Veiszer Alinda beszélget

16:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb

  • A szerzővel Turi Tímea beszélget. Közreműködik: Huzella Júlia

16:00  Szívünk rajta gyereksarok – Várkert Bazár – Az égbolt titkai

  • A gyerekprogramot Kis-Várday Júlia drámapedagógus tartja.

16:30  Világirodalmi színpad – Várkert Bazár – Margó Extra: Mautner Zsófi

  • Moderátor: Ott Anna

16:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Mi leszek, ha nagy leszek? – Verses ábécé

  • Közreműködik: Foltin Fruzsina és Lackfi János

17:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Rubin Eszter: Árnyékkert – Kortárs regény, családregény

  • A szerzővel Gács Anna beszélget

17:30  Nagyszínpad – Várkert Bazár – Nádas Péter: Leni sír – Összegyűjtött esszék I.

  • A szerzővel Csehy Zoltán beszélget

17:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Petőcz András: A denevér vére

  • A szerzővel Juhász Anna beszélget

18:00  Világirodalmi színpad – Várkert Bazár – Kim Leine: A szellemidéző és a tiszteletes

  • A szerzővel Karafiáth Orsolya beszélget

18:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – 24.hu-dolgozószoba – Kaszás György

  • A szerzővel Szigeti Péter beszélget

18:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Tanács Eszter: Nők gyermek nélkül

  • A szerzővel Szörnyi Krisztina, a HVG Extra Pszichológia magazin főszerkesztője beszélget.

19:00  Nagyszínpad – Várkert Bazár – Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak

  • A szerzővel Winkler Nóra beszélget, közreműködik: Thuróczy Szabolcs

19:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Kuncz Aladár: Kritikák, portrék, tanulmányok I–II.

  • A kötet szerkesztőivel, Juhász Andreával és Filep Tamás Gusztávval, valamint a sorozatszerkesztő Boka Lászlóval Vincze Ferenc beszélget. A megjelenteket H. Szabó Gyula, a kolozsvári Kriterion Kiadó vezetője köszönti.

19:30  Világirodalmi színpad – Várkert Bazár – Elisabeth Åsbrink: 1947 – Újrakezdés a háború után

  • A szerzővel Mesterházy Lili beszélget

19:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Sántha Attila: Hogyan menjünk radinába a lërhëz?

  • Közreműködik: Izer Janka, Juhász Kristóf, Kertész Dávid és Mádi Laura Alexandra

20:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Győrfi Kata: Te alszol mélyebben, és Nemes Z. Márió: Barokk femina

  • A szerzőkkel Károlyi Csaba beszélget

20:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Tóth Edu: Kutatás az ébrenlétben

  • A szerzővel Kövér András beszélget

20:30  Nagyszínpad – Várkert Bazár – Krasznahorkai László: Mindig Homérosznak

  • Közreműködik Haumann Péter és Miklós Szilveszter

OKTÓBER 13. VASÁRNAP

10:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Nattán-Angeli Nóra: Spicc és Pipa (Két Cica Könyvek 1.)

  • A mesét felolvassa: Valcz Péter színművész

10:30  Szívünk rajta gyereksarok – Várkert Bazár – Hogyan működik a világ?

  • A gyerekprogramot Kis-Várday Júlia drámapedagógus tartja.

11:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Papírszínház: A Csimota Kiadó varázslatos doboza

  • A mesélő: Zsigmond Tamara

11:30  Világirodalmi színpad – Várkert Bazár – BOOKR Mesedélelőtt Hámori Gabival

  • Gyere el mesedélelőttünkre és ismerkedj meg a BOOKR Kids csodálatos világával!

11:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Jakub Plachý: A nagy pisikönyv

  • Jakub Plachý illusztrátorral és Peťovská Flóra műfordítóval Papp Éva punkénekes beszélget

12:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Szuna Noémi: TEA – könyvbemutató és teakóstoló

12:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Patak Márta: Mindig péntek

  • A szerzővel Kemény István beszélget

13:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Léder László: Csendes apaforradalom

  • A szerzővel a kiadó munkatársai beszélgetnek

13:30  Nagyszínpad – Várkert Bazár – Petneki Katalin–Petrich Kató: Gyermekvonat Angliába – Egy budai kislány levelei (1920–1921)

  • A szerzővel Szécsi Noémi és dr. Réthelyi Orsolya beszélget

13:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Halmai Róbert: Nagyapám, Novics János: Hózentróger

  • A szerzőkkel Veiszer Alinda beszélget

13:30  Szívünk rajta gyereksarok – Várkert Bazár – Így mennek nálunk a dolgok

  • A gyerekprogramot Kis-Várday Júlia drámapedagógus tartja.

14:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Nógrádi Csilla: Álomnapló

  • A szerzővel Szörnyi Krisztina, a HVG Extra Pszichológia magazin főszerkesztője beszélget.

14:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – 48 másképp – Ifjúsági novellák 1848-ról

  • Közreműködik: Dávid Ádám, Dóka Péter és Pacskovszky Zsolt

14:30  Világirodalmi színpad – Várkert Bazár – Sissel-Jo Gazan: A dinoszaurusz tolla

  • A szerzővel Kadarkai Endre beszélget

15:00  Nagyszínpad – Várkert Bazár – Háy János: Kik vagytok ti?

  • A szerzővel Bíró-Balogh Tamás és Horváth Csaba beszélget. Csellón közreműködik: Rozs Tamás.

15:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Nyáry Luca: Vigyázat, törékeny!

  • A szerzővel D. Tóth Kriszta beszélget

15:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Kele Fodor Ákos: A szív vége – Cigány Újmesék

  • A szerzővel a cigányok meséiről és a mesék cigányairól beszélget: Ayhan Gökhan költő, Orsós János Róbert, ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a 19. századi irodalmi roma reprezentáció és önreprezentáció

16:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Légrádi Gergely: Napfénytető

  • A szerzővel Ott Anna beszélget

16:30  Nagyszínpad – Várkert Bazár – Láng Zsolt: Bolyai

  • A szerzővel Valuska László beszélget, a regényből Keresztes Tamás olvas fel

16:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Csabai László: A vidék lelke

  • A szerzővel Szegő János beszélget. Közreműködik: Friedenthal Zoltán

17:00 Szelle Ákos: Sebek a falon

  • A szerzővel és Kal Pintér Mihállyal Oláh Andrea beszélget

17:30  Világirodalmi színpad – Várkert Bazár – Margó Extra: Lovasi András

  • Moderátor: Ott Anna

17:30  Kazamata színpad – Várkert Bazár – Kiss Judit Ágnes: Bűbájoskönyv

  • A szerzővel Vámos Miklós beszélget

18:00  Nagyszínpad – Várkert Bazár – Karafiáth Orsolya: Amikor a mama lelegelte a papa haját

  • A szerzővel Valuska László beszélget, közreműködik: Palkovits Nóra és Boncsér Sára Luca

18:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – 24.hu-dolgozószoba – Krusovszky Dénes

  • A szerzővel Jankovics Márton beszélget

19:00  Világirodalmi színpad – Várkert Bazár – Ők is boldogan éltek? A férfi változat

  • Közreműködik: Garaczi László, Maros András, Totth Benedek, Zoltán Gábor és Szederkényi Olga szerkesztő

19:00  Vásárszínpad – Várkert Bazár – Kukorelly Endre: Cé cé cé pé, avagy lassúdad haladás a kommunizmus felé

  • A szerzővel Mészáros Sándor beszélget

20:00  Nagyszínpad – Várkert Bazár Lovasi András: Tűzijáték

Kiemelt kép: kulturkombinat.hu

Kovács Boglárka verse

Szerző:
f21.hu
-

A pályakezdők és a rendszeresen publikáló szerzők részére az f21.hu elindította Kortárs rovatát. A cél megjelenési lehetőség biztosítása, ahol kizárólag a szövegek értékére helyezzük a hangsúlyt, erőteljes nemet mondva ezzel az ismertség alapján történő publikációkra.

Ezúttal Kovács Boglárka versét olvashatjátok.

 

bőr alatt marad, betokozódik



felboncolták őket és sorbarendezték
a nemiszerveket. a levágott haj
takaróvá fonva. más nem marad,
a templomkertben hideg van.
ez most fontos,
figyelj, kérlek,
ez fontos.
a bőrfelületek nehezítik a távozást,
húslé folyik az arcodon,
üres szemekbe bámulsz. túl sokat
harangoznak
mindenszentekkor és túl keveset
nőnapon. ahogy a sírgödröket,
a traumákat is
méret és kor szerint illik körbejárni.
ez fontos.

Kovács Boglárka 2001-ben született Székesfehérváron. Jelenleg Budapesten gimnazista.
Versei eddig a Hévízben, a Műút portálon és a Szöveges Kontenten jelentek meg.

Kiemelt kép: https://www.instagram.com/avant.arte

Nyolcrésznyi gyötrelem – Eufória kritika

Szerző:
Káldy Márton
-

Az HBO fogta magát és készített egy nem megszokott, könnyed „tinisorozatot”, hiszen az Eufória nem éppen a boldogság teljes élményét hagyja maga után, inkább a döbbenet szorítja össze a szívünket. Valóban ez az, ami zajlik manapság?

Amikor tavasszal befejeződött a Trónok harca, sokan aggódtak, hogy milyen sorozattal pótolják a hiányt. Erre az észszerű válasz, hogy nem kell szomorkodni, hiszen csak az HBO is számos meghatározó szériát tudhat magáénak. Kiemelve néhányat: Westworld, True Detective, Éles tárgyak, Terápia, Elit alakulat és a nagy közönségsikert arató alkotás, a Csernobil sem maradhat ki. Aztán a nyár elején megérkezett az HBO-nak egy újabb sorozata, történetesen az első tinidrámája, amelyben kendőzetlenül és a mértéktelenség jegyében nyúlnak a jelenkor amerikai tinédzsereinek sötétebb oldalához – bár amerikai fiatalokról szól, az amerikai kultúrán keresztül bemutatva a történetet, bátran lehet a jelenkor fiataljai tekintetében is, egyetemesebben vizsgálni az eseményeket. Sam Levinson, a sorozat alkotója egy már meglévő izraeli darab alapján készítette el az Eufóriát, amelyben jócskán merített a saját tinédzserkori drogproblémáiból. Sokat elárul a sorozatról, hogy a műsor kezdete előtt kiírják: „A következő műsorszám megtekintése kiskorúak és gyermekek számára kifejezetten nem ajánlott.”

A történet főszereplője Rue (Zendaya), egy 17 éves lány, aki éppen az elvonóról érkezik haza, hiszen komolyan belekeveredett a tudatmódosító szerek, különösen a kemény drogok világába. Rue a cselekmény jelentős részét narrálja, ami az egész sorozatot végigkíséri a kezdetektől. Elsősorban saját gondolatait fűzi össze egy-egy esemény kapcsán, vagy éppen magyarázatával segít megérteni azt. A túladagolás és az elvonó után meglepődtek Rue ismerősei, hogy a lány egyáltalán még életben van. Nem véletlenül kell ismerősöket mondani, mivel igaz és valódi barátja nem igazán van jelen az életében, talán egyedül a drogdílere, Fezco (Angus Cloud), akit természetesen az elvonó után rögtön meglátogat. Az édesanyján kívül ő az a karakter, aki megpróbálja megóvni egy újabb tragédiától, attól függetlenül, hogy abszurdnak hat a szituáció Fezco munkája miatt. Aztán megérkezik Jules (Hunter Schafer), – a történet másik kulcsszereplője – aki a vakmerőségével azonnal meggyőzi Rue-t, és hirtelen szoros kapcsolat alakul ki közöttük, amivel a múlt tragédiája által hagyott űr eltűnhet.

Forrás: wired.com

A drogok mellett a szerelem gyötrelme is állandó szereplő a sorozatban. Meglehetősen élettelen és az őszinteséghez közel sem álló románcok kerülnek elő más-más módon. Cassie (Sydney Sweeney) és McKay (Algee Smith) párosa főként a naiv szerelmes és képmutató karaktereket testesítik meg. Maddy (Alexa Demie) és Nate (Jacob Elordi) a „se veled-se nélküled” szófordulattal jellemezhetők, akiknek a kapcsolata meglehetősen abszurd eseményeken megy keresztül. Nate esetében egyébként érdemes figyelni, amit felépít adott emberek védelme érdekében és azt, hogy meddig megy el ebben a játszmában. Kat (Barbie Ferreira) az a lány, aki a legnagyobb karakterfejlődésen megy keresztül, lényegében teljesen felfordul az élete a sorozatban. A reflektorfényben egyértelműen a fiatalok állnak, ám fontos megemlíteni Cal-t (Eric Dane), aki tulajdonképpen a tinik édesapja is lehetne, és számos súlyos titka van.

Tehát adottak – többek között – ezek a karakterek egy olyan szériához, ami a mai tinédzserek mindennapjaiba enged betekintést. A történet alakulása és a lelkünkön hagyott fojtogató súly minden rész megtekintése után azért félelemkeltő, mert érezzük, hogy a látottakban kevés a fikció és roppantul valóságszagúak. A konfliktusok fő forrásai olyan jelenkori problémákhoz köthetők, mint az online ismerkedés veszélyei, az eltúlzott megfelelési kényszer és romlott önképek, a cyberbullying (internetes zaklatás), abortusz, esetleg a már emlegetett kábítószerek mértéktelensége.

A nyolc epizódos sorozat megtekintése után elmondható, hogy a szeretlek szó rengetegszer elhangzik, de értéket és őszinteséget szinte egyetlen alkalommal sem hordoz magában. Emellett elszomorító, ahogyan szembesülünk a felszínes emberi kapcsolatokkal, amelyek olykor „legjobb baráti” titulussal jelennek meg. 

A sorozat egyik zsenialitása mindenképpen a karakterek bemutatása. Először visszataszító és sötét oldalukat látjuk, ám minden rész első néhány percében a történet egy-egy fontos karakterének múltját meséli el nekünk Rue, és ekkor értjük meg igazán, hogy az összes szereplő mögött ott egy komoly személyes dráma, ami rányomta a bélyegét az életükre.

Forrás: sorozatjunkie.hu

A széria hangulatának megteremtésében elengedhetetlen fontosságú a zene. Többnyire rap műfajra hajazó dallamok hangoznak el, amelyek egy drámai jelenethez vagy egy esetleges házibulihoz is figyelmesen lettek kiválasztva. A zene jelentőségét az is mutatja, hogy a Pilot című első részt kivéve az összes epizód egy rap dal címe után lett elnevezve. Természetesen a daloknál nem hagyhatjuk ki az All for us című darabot, amely szinte minden részben visszatérő és különlegessége, hogy maga Zendaya is részt vett az elkészítésében. Ennek a számnak a kiteljesedése egyértelműen a sorozat lezáró pár percében történik meg.

A kreatív megoldások többsége viszont a vizuális és technikai megoldásokban mutatkozik meg. Mivel a drogok használata egy központi elem, ezért roppant nagy hangsúlyt fektettek a különböző „trippek” megjelenítésére. Ezek mind elvarázsolják a nézőt, főként a jelenetek világosítása miatt, hiszen a fények egyszerűen magával ragadják a befogadót, és ő is kap egy adagot a hatásból. Ezek mellett a sorozat egészére jellemző a dinamikus és egyedülálló operatőri munka, ami az erőt és a pörgést abszolút visszaadja az elképesztő gyorsaságú kamerahasználattal. Büszkék lehetünk, hiszen a sorozatból az első négy részt a magyar Rév Marcell fényképezte, amelyek rendkívül megalapozták a széria képi világát. Például ő fényképezte a komikusan őrületes, noir beütésű jelenetet, amikor Rue arról tart egy osztályteremben előadást, hogy mit lehet leszűrni egy péniszről készült képből és milyen a tökéletes fotó. A kendőzetlen jelző egyébként a szexualitásra is vonatkozik, hiszen a színészek közül nem szégyenlős senki a vadabb szexjeleneteket hitelesebbé tenni. Szerencsére a színészi játékokkal nincsen gond, kihozták a maximumot magukból és sikerült mindenkinek hitelesen felépíteni és eljátszani a karaktert. Továbbá rendkívül jó lehetőséget biztosít ez a sikeres sorozat a fiatal tehetségeknek a karrierépítésben. Öröm nézni az egykor még a Disney csatornán szereplő Zendaya játékát egy ilyen drámai történetben vagy a színészi oldalát zseniálisan megvillantó Hunter Schafer-t, akinek ez az első komoly szerepe, mivel elsősorban modellként tevékenykedik. 

Forrás: popsugar.co.uk

A történet egyik emlékezetes jelenete, amikor Jules egy angyalszárnnyal a hátán lubickol egy medencében nem éppen józan állapotban egy házibuliban és Rue-nak egy Shakespeare-idézetet mond el. Mosolyt csal ez annak a nézőnek az arcára, aki esetleg ismeri Baz Luhrmann Rómeó és Júliáját, hiszen a monológ ebből a drámából való, és Luhrmann szinte ugyanígy jelenítette meg Júliát a filmjében, ami az angyalszárnyakat illeti, pont egy mulatság estéjén. Különben a szélsőséges ruházat kicsit sem meglepő, hiszen mondhatni védjegye ez a sorozatnak. Az öltözékek és a sminkek, elsősorban a női karaktereknél elképesztően radikálisak és nem megszokottak, de egyáltalán nem érezzük kirívónak, hiszen a hangulathoz egyértelműen illenek ezek a viseletek és vadító megoldások.

Érdekes, hogy az utolsó részt az összevisszaság uralja, mert merőben eltért az előzőek tempójától és picit lezáratlannak is érződik, amit a már említett utolsó lehengerlő jelenet összeránt. Persze ez lehetséges, hogy a második évad miatt volt, hiszen lesz folytatás is. 

Természetesen számos klisés jelenet látható a nyolc epizód alatt, ami a gimis folyosós, fémszekrények előtt beszélgetős szituációkat illeti, de szerencsére ez a sorozat tudott ennél sokkal több és mélyebb lenni. Főként annak tekintetében, hogy valóban bemutatja a Z-generáció sötét oldalát. Mit jelenthet a „barátság”, mennyire természetes, hogy meztelen képek jelentik a szerelmet, az erkölcs már egy holt jelentéssel bír, a szerelmi kapcsolat mondhatni csak a testiség, és mennyire gáz lehet, ha valaki 16-17 évesen még szűz. Ahogyan említettem, szomorúság és a félelem tölt el minket, amihez egy jó nagy üresség is társul. Hiszen szeretnénk azt hinni, hogy ennek csak a fele igaz a való életben, és ez csak egy elrettentő példa akar lenni. Vajon így van ez?

Kiemelt kép: standard.co.uk

Ahány képpont, annyi példány – Population by Pixel

Szerző:
Vincze Bence
-

JJSmooth44 néven fut Redditen és Imgur-on az az anonim programozó, aki a WWF Japan által 2008-ban elindított Population by Pixel nevet viselő, és az egész világban népszerűvé váló projektet újragondolta. Az eredeti ötlet és a most létrejött képek készítésének is az a lényege, hogy kihalófélben lévő állatokról készítenek olyan fotókat, amik pontosan annyi képpontból állnak, ahány egyed él az adott fajból.

2008-ban hatalmasat menetelt a világsajtóban a Japán World Wildlife Fund for Nature által elindított Population by Pixel projekt. A WWF-től már megszokhattuk, hogy elképesztően kreatív és sokszor hátborzongatóan erős reklámfotókkal és kampányképekkel hívják fel a figyelmet az állat- és természetvédelemre. A 11 évvel ezelőtt bemutatott japán projekt viszont a lassan 60 éve működő szervezet egyik legsikeresebb felhívásává vált. Ezt bizonyítja az is, hogy hatalmas hatása mellett, aminek köszönhetően több, a projektben szereplő fajt is sikerült a teljes kihalástól megmenteni (legalább is egy ideig), elnyerte a 2008-as The One Show arany tollát, ami a legrangosabb díj a kreatív reklám és formatervezés terén.

Az eredeti, 2008-as projekt egyik transzparense (Forrás: www.oneclub.org)

Mivel az elmúlt 11 évben sem javult a helyzet, sőt, egyre égetőbb kérdéssé válik a természetvédelem helyzete, egy Reddit és Imgur nevű felhasználó úgy döntött, aktualizálja a projektet a 2019-es adatokhoz, ezzel kívánta újra elérni azt a hatást, amit a 2008-as japán projekt kiváltott. Az eredeti ötletben pusztán néhány, népszerűbb állatfajt jelentettek meg ilyen kreatív plakátokon – amik persze bejárták a világot utcai transzparensek és az internet segítségével -, de JJSmooth44 újragondolásában ezúttal már 22 ilyen képet tekinthetünk meg, köztük egészen hátborzongató módon nem egy olyat is, ami kivehetetlenül pixeles. Remélhetőleg a későbbiekben egyre több ilyen alkotással találkozhatunk majd a közösségi oldalakon, amik segítenek felhívni a figyelmet világunk legnagyobb problémáira.

Afrikai vadkutya – Becslések szerint 3000 és 5500 közötti példányszám

Amuri leopárd – Körülbelül 60

Szibériai tigris – Körülbelül 450

Ázsiai elefánt – 40000 és 50000 között

Bengáli tigris – Körülbelül 2500

Feketelábú görény- Körülbelül 300

Keskenyszájú orrszarvú – 5000

Kék bálna – 10000 és 25000 között

Bonobó – 10000 és 50000 között

Borneói orangután – 45000 és 69000 között

Borneói törpeelefánt – Körülbelül 1500

Csimpánz – 172700 és 299700 között

Keleti síkvidéki gorilla – Körülbelül 17000

Közönséges barázdásbálna – 50000 és 90000 között

Galápagosi pingvin – Körülbelül 2000

Óriáspanda – 1864 példány

Hector-delfin – Körülbelül 7000

Indiai elefánt – 20000 és 25000 között

Indokínai tigris – 600 és 650 között

Indusi folyamidelfin – Körülbelül 1100

Jávai orrszarvú – Körülbelül 60

Mit csinál egy magyar lány Kínában? – Interjú Vizer Rita színésznővel

Szerző:
Iszak Martin
-

A Peking TV-n és Kína legnagyobb online streaming platformján, az iQiyi-n vetített egyik legújabb sorozatban egy magyar lány alakítja a főszereplő jó barátját, Natasát. A sorozat első jelenete, ahol Natasa barátját cukkolja, nagy visszhangot váltott ki a közönségből. Az ő könnyed színészi játéka és az anyanyelvi szintet megközelítő kínai nyelvtudása nyűgözte le a kínai nézőket legjobban, akik nem szalasztották el az alkalmat, hogy ezt rajongó kommentekben kifejezzék, ahányszor feltűnik a képernyőn. Ismerjétek meg Vizer Ritát.

Rita az ELTE kínai szakán végzett és hét évvel ezelőtt utazott Kínába azzal a céllal, hogy kiemelkedő tolmáccsá váljon. Érkezése után néhány hónappal egy színész-ügynökség felfedezettje lett, ami elindította a filmes pályán. A kezdeti sikerei után jelentkezett a nagy hírnévnek örvendő pekingi Központi Színművészeti Akadémiára, ahol második diplomáját színművészetből szerezte. Azóta folyamatosan feltűnik sorozatokban és filmekben A-kategóriás kínai színészek mellett, és a TV-műsorok gyakori vendége lett. Vele beszélgettünk.

 

Miért kezdtél el kínaiul tanulni? Mennyiben eltérő a hétköznapi életben használt kínai nyelv az itthon tanultakhoz képest?

Az volt az álmom, hogy tolmács legyek, amihez eléggé adta magát a legendásan nehéz kínai nyelv. A tankönyv, amiből az ELTE-n tanultunk, fantasztikusan van összeállítva, ami a nyelvtant illeti, de a szókincse és a leckék témája nagyon távol áll a mai Kínától. Bizonyos kifejezéseket, ha használtam, ki is nevettek miatta, illetve a mai napig nem találkoztam szembe azzal a ,,banánízű almával”, amit az egyik szereplő a bevásárlás leckében vett és a szakon már szállóigévé vált.

Az első, Kínában töltött félévben kifejlesztettem egy bólogatási módszert, amivel elhitettem a beszélővel, hogy értem, amit mond, abból a célból, hogy folytassa a mondanivalóját, hátha valamit ki tudok szűrni a továbbiakból. Édesapámnak van egy nagyon jó kínai barátja Magyarországon, aki ha jön Pekingbe, mindig elvisz valamilyen érdekes helyre. A mai napig nem tudja, hogy az első évben a felét se értettem annak, amit mondott, és azért ,,nem értem rá” találkozni vele, mert meg voltam rémülve, hogy beszélgetni fogunk.

Miért döntöttél úgy, hogy Pekingben, a Központi Színművészeti Akadémián fogsz továbbtanulni? Egy veled készült korábbi interjúdban említetted, hogy nagy szerepet játszott a Pekingben megrendezésre kerülő Kínai Nyelvi Híd verseny döntője és az az követő megkeresések. Mesélnél ezekről?

Az volt az első platform, ahol megjelentem, de utólag visszagondolva nem túl sokat segített. Akkor még alig beszéltem kínaiul, és most is hősként tekintek vissza az akkori magamra, hogy azt a versenyt túléltem, sőt, még az első harminc közé is bejutottam. A szerencsének köszönhető, vagy mondhatjuk, hogy a gondviselésnek, hogy Pekingben összefutottam egy ügynökkel, aki elvitt forgatásokra. Onnan magától jött a többi. A Színművészeti pedig Kína legtekintélyesebb művészeti iskolája, az is egyértelmű választás volt. Sokan színészkedtek akkor kontárként itt Kínában, én nem akartam közéjük tartozni, ezért jelentkeztem a színművész alapszakra.

A Színművészetin nyugati színjátszást tanulsz, de ha minden igaz, belekóstoltatok a kínai színjátszásba és a pekingi operába is. Miben különböznek ezek egymástól?

A Színműn természetesen játszottam igazi kínai szerző által írt színdarabban, ami ráadásul a feudális Kína női sorsairól szól. Olyan karakterekkel, ami a színésznők álma. Ennek nehézsége nem csupán az élethelyzet megtapasztalása volt, hanem a kínai nyelv tömörítettsége és kifejezésmódja is. Amikor egyetlen szótagban kell kifejezni rezzenéstelen arccal az összetett érzelmek egész skáláját, akkor az egy picit összezavarja a külföldit. Amikor megpróbáltam azt, a mi ízlésünk szerint őszintén előadni, teljes döbbenet volt a reakció, mert a kínai viselkedés sokkal visszahúzódóbb.

Most pedig épp egy kínai nyelvű, de amerikai színdarabra készülök, ami egyenesen a Broadwayről érkezett ide.

De mindeközben sorozatokban is játszol. Mi volt a legutolsó alkotás, amiben szerepeltél?

Épp most jelent meg a 神探柯晨 (Detective Kechen), aminek a forgatását azért élveztem, mert a rendező maga is egy híres színész, aki szimplán saját művészi víziójának megvalósítására összehívta a kínai színészek krémjét, és az egész forgatás olyan volt, mint egy nagy elit baráti összejövetele. Izgalmas volt ezektől az emberektől tanulni. Ezt a sorozatot ajánlom a nézőknek, annak ellenére, hogy egy ötfilléres speciális effekttel kezdődik (ami szintén szállóige Kínában), a történet igényes, az operatőri munka, a díszlet és a kosztümök is mind meghaladják a kínai átlagot.

Ezelőtt egy másik sorozatban jelentem meg (风再起时, Entering a new era), ahol a WTO amerikai képviselőjét játszom. Vicces, hogy a szereplő végig kínaiul beszél. Ezt a forgatást nagyon élveztem, mert végre időben megkaptam a forgatókönyvet, így volt időm felkészülni. Egyik kedvenc szerepem volt ennek a diplomatának a megtestesítése. Egy komoly, szigorú szerep. Mindig mondják, hogy milyen bájos babaarcom van, és nem tudnak elképzelni komoly szerepben. Pedig pont azokat a szerepeket játszom sokkal könnyebben.

A 英雄戟之影子战士 (Shadow Warrior) sorozatban pedig egy orosz kémet kellett eljátszanod, de filmekben is hasonló szerepeket kaptál. Mennyire szűkíti be a lehetőségeidet, hogy „A külföldi” szerepét tudod többségében magadra vállalni?

Mindig hittem benne, hogy a külföldiségből előnyt is lehet kovácsolni. A hátrány nyilvánvaló, a kínai művekben a külföldi az mindig csak egy mellékszereplő, aminek egyértelmű oka az, hogy egy kínai forgatókönyvíró nem mer nyugati szerepet írni. Nincs hozzá mintaalanya. Ezért keresek én forgatókönyvírót, akivel közösen megírhatunk egy külföldi témájú filmet. Így kaphatok főszerepet. Onnantól pedig nincs, aki meg ne jegyezné a ,,külföldi színésznőt”.

Itt nyugaton azért megfigyelhető az, hogy az ázsiai népeket keverni szokták. Ennek a fordítottjával már találkoztál, akár pozitív, akár negatív értelemben Kínában?

Van, hogy random emberek rám köszönnek az utcán, hogy ,,Welcome to Beijing.” Így hét év után ez elég vicces. Egy kislány odajött hozzám, és megkérdezte, hogy amerikai vagyok-e. Teljesen összezavarodott, amikor mondtam, hogy én Európából származom. Magyarországgal meg se próbálkoztam. Kétségbeesetten próbálta megfejteni, hogyha nem vagyok amerikai, akkor hogy-hogy fehér a bőröm.  Ennek ellenére sok taxisofőr és főleg az idősebb korosztály rögtön anekdotákba kezd Magyarországról, amikor megismernek. Például egy híres kínai humorista születésekor az édesapja éppen Budapesten járt, és annyira tetszett neki a város, hogy ezért a fiukat Csen Pestnek, öccsét pedig Csen Budának nevezték el.

Orosznak és angolnak tippelnek legtöbbször. Azt ismerik. Viszont az igaz, hogy ez is mind egykutya. Aki külföldi, az biztos, hogy mind jól tud angolul, tehát sokszor rögtön angolul beszélnek hozzám, még akkor is, ha én folyékony kínaival kérdezem őket.

Van valamilyen sajátossága a kínai film- vagy sorozatgyártásnak, amely nagyban eltér a nyugati példától?

A legnagyobb különbség, hogyha megkezdődik a forgatás, akkor megállás nélkül pörgetik egészen addig, amíg a végére nem érnek. Nincs se vasárnap, se szombat. Illetve a sorozatok ötven epizódból állnak, ami általában 3-4 hónap forgatást jelent. A második hónap vége felé van a krízispont, amikor mindenki totál kimerül. Ekkor talán beiktatnak egy pihenőnapot.
A másik, hogy a sztárok iszonyatos nagy gázsit kapnak a többi színészhez képest, ezért mindent az ő idejükhöz igazítanak. Gyakran előfordul, hogy egy tíznapos szerepért szabadon kell hagyni három hónapot, mert sose lehet tudni, hogy mikor hívnak a forgatásra.

High Expectations 远大前程
[王德顺-nal (Wu Gang), aki idős korában lett híres és szenzáció az aktivitása miatt, de hivatásos színészként egész életében játszott színházban és sorozatokban]

Több A-listás kínai színésszel is dolgoztál már együtt, mint Fan Bingbing vagy Huangxuan. Volt olyan, akivel különösen élvezted a közös munkát? Valamint van, akit nagyon nagyra tartasz?

Bármelyik ,,nagy” színésszel találkoztam, mind lenyűgözött a szerénységével és közvetlenségével. Akinek már 2 millió, vagy akár 10 millió (mint Huangxuan) rajongója van, annak nincs szüksége sztárallűrökre vagy modorosságra, hogy bizonygassa magát. Nagyon nagyra tartom Wu Gangot, aki évtizedeken keresztül főleg színházi színészként játszott. Most, ötvenen felül lett hirtelen népszerű. Nagyon megérdemelte. Ezek után, ha színházi alakítását szeretnénk látni, akkor 24 órával a jegyárusítás megkezdése előtt sorba kell állni a jegyirodáknál.
A másik Huangxuan, aki pedig elmesélte nekem, hogy miután hatalmas hírnévre tett szert, és tényleg mindene megvan, mégis sokszor álmatlan, meditálni kezdett, és ez az ami élteti. A sikert is tudni kell elviselni.

Hogyan képzeled el a jövődet? Látsz arra lehetőséget, hogy valamikor hazatérj és itthon építsd tovább a színészi karriered?

Mindenütt jó, de legjobb otthon. Mindenképp szeretnék a közeljövőben hazatérni. Most a színészet után a producer szakma felé kacsingatok. Furán hangzik, de színészként nagyon passzív az ember. Még a leghíresebb színészekben is felmerül az a félelem, hogy vajon mikor írnak legközelebb rá szerepet. Várni a lehetőségre, az nem az én stílusom. Persze, nem utasítom el, ha akad.

***

Rita bárkivel is dolgozik együtt, legyen az híres filmsztár, rendező, celeb vagy színházi színész, büszkén mesél hazánkról, és lelkesedéssel invitálja kínai kollégáit egy budapesti látogatásra. Szívügyének tartja, hogy megismertesse Magyarországot a kínai filmesekkel, hogy ezzel elősegítse a kínai-magyar koprodukciók készítését. Tesz is azért, hogy a céljait elérje, Rita most a pekingi filmakadémián ismerkedik a producer szakmával, ahol saját forgatókönyvét írja.

Kiemelt kép: Vizer Rita egy reklámfilmben

Képek forrása: Vizer Rita

 

Ha nem vagy online, nem is létezel? – FOMO – Megosztod és uralkodsz filmajánló

Szerző:
Fűtő Zsófi
-

Tapsvihar követte Hartung Attila FOMO című filmjének első vetítését a Toldi Mozi nagytermében. Mindenki tudta, hogy itt valami teljesen újat láttunk, mint amit magyar filmtől eddig megszokhattunk. Hartung Attila ugyanis olyan hiteles filmet készített a Z-generációról, amihez kortól függetlenül mindenkinek lesz egy-két szava. És senki sem akar kimaradni abból a beszélgetésből.

A film címe, FOMO, egy angol mozaikszó (Fear Of Missing Out), ami magyarul annyit tesz „félelem attól, hogy lemaradunk vagy kimaradunk”. Ezzel pedig tökéletesen leírja magát a filmet és az üzenetet, hogy feltegyük magunknak is a kérdést: tényleg kimaradnánk? A Z-generáció egyik jellegzetessége ugyanis a közösségi média megjelenése miatt, hogy „kötelezővé” vált a posztolás és a jelenlét, hiszen, ha manapság valamit nem dokumentálunk, az tulajdonképpen meg sem történt.

A film elején megismerjük a Falkát, ami egy négy fős végzős gimnazista fiúkból álló társaság. Gergő (Yorgos Goletsas), Patrik (Bouquet Gergely), Bandi (Pokorni Ábel) és Ábris (Sipőcz András) egy sikeres és merész YouTube-csatornát működtetnek. Különböző „kihívás-videókat” töltenek fel, legyen szó ismeretlen lányok fenekének csapkodásáról vagy tetőn való mászkálásról. A határok elmosódnak, ők pedig mindenből kihívást csinálnak, mindent bevállalnak és mindent felvesznek. Már ezek a képkockák megadják a film hangulatát és felkészítik kicsit a nézőt: jobb, ha megkapaszkodunk a székünkben, mert gyorsan magával fog ragadni.

A fiúk bemutatása után egy házibuliban találjuk magunkat, ahol, ha bevalljuk, ha nem, mind jártunk már. Ismerjük a helyszínt és tudjuk, hogy bármi megtörténhet. Az pedig csak ráadás, hogy minden megtalálható, ami nekik is fontos: alkohol, drog és csajok. Több szereplővel is ekkor ismerkedünk meg, többek között a buli házigazdájával, Zitával (Songoro Laura), a 11-es Lillával (László Panna) és barátnőjével, Vivivel (Murányi Panka). Nem kevés ivás és ismerkedés után azonban elmosódnak a határok, a lányok pedig a banda prédájává válnak – ezzel pedig kezdetét veszi az éjszaka, amit egyikük sem fog elfelejteni.

A problémát viszont csak akkor érzékelik, amikor a buli után Lilla eltűnik, az ügy pedig az iskoláig jut, ahol Gergőt teszik első körben felelőssé és kirúgják. Hogy ezt helyrehozzák, a Falka beleveti magát a budapesti éjszakába és elhatározzák, megtalálják a lányt, hogy tisztázzák barátjukat.

Hartung Attila, a film rendezője és Kerékgyártó Yvonne mellett a forgatókönyv írója a velejénél ragadta meg a Z-generációt és nem eresztette, amíg rá nem jött a titkára és az életére. És milyen szerencse, hogy meg is fejtette, hiszen ettől sodorja magával a FOMO a nézőt és ébreszti fel, mi is zajlik a világban, amiben élünk. A kamaszkor egy veszélyes időszakáról készült a film, amikor a megfelelési kényszer és a bizonyítási vágy kéz a kézben járnak. Egy pont, ahol már nem vagyunk elég gyerekek, hogy minden mozdulatunkat figyeljék, de elhisszük, hogy elég felnőttek vagyunk ahhoz, hogy a szabályok már másképp vonatkozzanak ránk.

A főszereplő, Yorgos Goletsas Gergőként megzavarja az elménket és igazi hullámvasút a néző számára, ahogy a történet kibontakozik a fiatal fiú szemszögéből. A Deep Glaze zenekarból ismert énekesnek ez volt az első színészi munkája (amit ha nem tudnánk, nehezen hinnénk), de egyszerre rabolt el és kegyetlen módon tört össze szíveket a vásznon. Tökéletes párost alkottak László Pannával, aki Lillaként nem kis feladatot kapott, de ha akarnánk, se tudnánk mást elképzelni helyette. Bármennyire is szeretnénk, nem tudunk mindenkit kiemelni, pedig megérdemelnék: az egész színészgárda hű volt önmagához és a karakterekhez, ez pedig tökéletesen megelevenedett a vásznon, legyen szó fiatal vagy már ismert, sikeres színészről (Stohl András, Sipőcz András).

Külön dicséretet érdemelnek a készítők a budapesti éjszakai élet bemutatásáért. Nem mellőzték az alkoholt, a sarki gyrosost, ahogy a Kálvin tér vagy a Vittula sem volt ismeretlen számukra, ahogy a mai fővárosi tinédzsereknek sem. Nem féltek elérni, hogy összeszoruljon a gyomrunk vagy rosszul érezzük magunkat néha, ettől válik olyan fontossá ez a film.

Nem mehetünk el szó nélkül még a remekül összeállított soundtrack mellett sem. A film főcímdalát a Fran Palermo frontembere, Henri Gonzo írta, míg a többi eredeti számot a Csaknekedkislány tagja, Kosinczky Dávid szerezte. De felcsendülnek még sok más mellett olyan előadók dalai is, mint a Deep Glaze, Mary PopKids, Mörk vagy a Hősök.

Az első Z-generációról szóló magyar film tehát felülmúlta a várakozásunkat. Kilencvenegy percen keresztül szegezi a székhez a nézőt, de utána is sokáig velünk marad még. Hartung Attila filmje tényleg olyan lett, amit nem érdemes kihagyni és tényként is kezelhetjük: rég láttunk ilyen jó magyar alkotást. Nem is bizonyítja ezt jobban, hogy megmaradt a popcornom, félúton ugyanis elfelejtettem enni.

Bemutató dátuma: 2019. október 10.

Képek forrása: mozinet.hu

Hétvégi albumajánló: Zayn – Icarus Falls

Szerző:
Székács Linda
-

A One Direction egykori pakisztáni fenegyereke 2015 óta egészen más hajóban evez, mint egykori zenésztársai. A 2018-ban megjelent, 27 dalt számláló, másfél órás Icarus Falls sokkal izgalmasabb album, mint a 2016-os debütáló lemeze, a Mind Of Mine.

Ikarosz legendájával mindannyian találkozhattunk már, neve összeforr a lázadással és a kíváncsisággal, és a görög mitológiával. Apja, Daidalosz viasszal összeragasztott tollakból szárnyakat készített kettejük számára, hogy együtt elmeneküljenek Krétáról, ahol Minósz király fogva tartotta őket. Az engedetlen fiú apja többszöri figyelmeztetése és tanácsai ellenére is kíváncsiságból túl közel repült a Naphoz, mely így megolvasztotta a viaszt, és a fiú a tengerben lelte halálát.

Története már több zenészt is megragadott. A balladákat, és egyéb irodalmi műveket előszeretettel feldolgozó Iron Maiden a Flight of Icarus című dalában dolgozta fel az engedetlen fiú történetét, a Bastille pedig a Bad Blood című lemezük Icarus című szerzeményében idézi meg Ikaroszt.

Zayn egy egész lemezt épített Ikarosz mítosza köré, melyben saját maga veszi át Ikarosz szerepét.

Az egész egy kicsit melankolikus, szexualitással átitatott. Zayn az éveken keresztüli tetovált jófiú imidzsét levetkőzve az önálló albumain meglepően szókimondó és kendőzetlen, mégis valamivel burkoltabb formában, mint mondjuk a 2016-os Pillowtalk című debütáló slágerében, vagy a Mind Of Mine bármelyik dalában. Az Icarus Falls sokkal finomabban és tisztelettudóbban nyúl hozzá ehhez a témához, és minden máshoz is.

A 27 dalt számláló album tulajdonképpen nem egy, hanem kettő. Olyan, mint a régi bakelitlemezek vagy kazetták, melyek A és B oldallal rendelkeztek, csak ma már nincs értelme megfordítani a CD lemezünket, és a Spotify sem jelzi semmilyen módon, hogy az Icarus Interlude után éles váltás következik, nem is annyira a dalok stílusában, inkább azok jelentésében.

Az első 12 dal valamilyen módon mind a szerelemhez, vagy szerelemről szól egyetlen személynek címezve. Az Icarus Interlude után, mely tömören összefoglalja Ikarosz történetét, sokkal inkább megismerjük az előadót és a démonokat amikkel kénytelen megküzdeni. Bár ez a lemez sötétebb oldala, mégis több igazán R&B stílusú dal (All That, Rainberry) szerepel rajta, melyeket könnyebb hallgatni, mint a lemez első felét.

Forrás: theguardian.com

Az Icarus Falls egy egészen sajátos közeget teremt, kifejezetten melankolikus és sokszor nyomasztó, kísérteties dalok is szerepelnek rajta (Insomnia, Scripted), melyek között üdítő az olyanok jelenléte, mint az album egyik első kislemezei, az Entertainer és a Let Me, vagy a There You Are, ami az egyik legtisztább szerelmi vallomás, amit egy zenész megfogalmazhat.

Az utolsók közt szereplő, Nicki Minaj közreműködésével készült No Candle No Light, és a Timbalanddal közös Too Much, bár külön mindkettő nagyon is élvezhető, sajnos megtörik az album gondosan megteremtett, különös közegét, ezektől eltekintve azonban, bár nagyon hosszúnak tűnik a másfél óra és a 27 dal, az Icarus Falls így van egyben, és ahhoz hogy értsük, muszáj végighallgatnunk az egészet.

Remek társaság, ha szeretnénk kicsit magunkba fordulni, elvonulni a világ elől, ha úgy érezzük, senki nem ért meg minket, vagy csak ha kíváncsiak vagyunk egy korábban beskatulyázott zenész kibontakozására, mert Zayn Ikarosza nem elbukik, hanem nagyon is felemelkedik.

Kiemelt kép: pitchfork.com

Képeken a Margaret Island születésnapi koncertje a Budapest Parkban

Szerző:
Horváth Dániel
-

Szeptember 27-én, a Kapuzárási Piknik Fesztivál második napjának nagy fellépője az ötödik születésnapját ünneplő Margaret Island volt. Az estét fél hétkor a Chainbridge Pop kezdte, majd az est főszereplői előtt a színpadot a Mörk zenekar készítette elő negyed nyolckor.

Már a kapunyitáskor rögtön elfoglalták a lelkes rajongók az első sorokat, hogy biztosan mindent jól láthassanak és közel legyenek a nem mindennapi élményhez. A tömeg szépen gyarapodott az előzenekarok alatt, akik hozták a tőlük elvárható hangulatteremtést. Az este fő fellépői új számukat is bemutatták, és rendkívüli nyitottsággal kerültek közel a hallgatósághoz, talán ez az őszinteség lehet a sikerük egyik legfontosabb eleme. Az este alatt több vendégzenész is színpadra lépett, ezzel még színesebbé téve az előadást.

Horváth Dániel galériája

Épül, pusztul – a PLACCC Fesztivál idei programjából

Szerző:
Elefánti Emma
-

2011 óta rendezik meg Budapesten a PLACCC Fesztivált, ahol a térspecifikus projektek állnak a középpontban. Az idén többek között Apokalipszis tréningen vehettek részt az érdeklődők, megnézhették, milyen lesz egy állat- és növénymúzeum az ökokatasztrófa után, vagy átélhettek egy rituális vacsorát. A programok közül szigorúan ráérési alapon választottam kettőt.

Somló Dávid Drift című performansza a Széll Kálmán téren játszódott, ha lehet ezt a kifejezést használni rá. Tulajdonképpen a hagyományos értelemben vett cselekvés pusztán annyi, hogy körülbelül egy tucat előadó övtáskákban hoz-visz a téren minihangfalakat. Egyenletes, meleg jellegű búgás szól belőlük.

A performansz működésének lényege már a kezdés előtt megmutatkozik. Az a térre való megérkezéskor egyértelművé válik, hogy nem egy látványos beintéssel fog indulni (senki nincsen még a helyszínen, csak egy kamerás, akinek jelenléte viszont megerősíti, hogy jó helyen és időben járunk). A felismerés után pedig, ösztönös kíváncsiságunkból adódóan, elkezdünk arra fókuszálni, vajon ki és hol kezdi majd a performanszot. És ebben a figyelemben az egész tér, amit nézünk, máshogy mutatkozik meg. Hirtelen minden jelentésessé válik, a mozgólépcsőtől elkezdve, a szökőkút ritmusán át, egészen a téren közlekedők zajaiig. Mintha kiélesedtek volna az érzékeink vagy keletkezett volna egy új, amin keresztül a tér és az emberek viszonyát vennénk.

Ez az alaptapasztalat a kezdés után folyamatosan új és új rétegekkel gazdagodik. A hangfalakból szóló hang, amelyet leginkább valamilyen elektro-meditatív zeneként lehetne leírni, még jobban segíti az ellazulást és a fókuszt. De nemcsak felhívja a figyelmet a városi térre, hanem finoman kapcsolatba is lép vele. Impulzív pillanatokat tud okozni, ahogy a szökőkút vagy a hangos dubstepet játszó „civil” hangfal egy adott pillanatban egybevág valamelyik előadó mozgásával.

A forma azt a kérdést is felveti a közönségben, hogy vajon milyen módon kell ezt a performanszot nézni. Nagyon sokat mond az általános berögződéseinkről, hogy azok a nézők, akik eleve azért jöttek, hogy ezt megnézzék, nagyon gyorsan felmérik a legsűrűbben bejárt térrész (nagyjából a metrólejáró és a négyeshatos ütközője között) határait, és beállnak oda egy körbe. Várják, hogy odajöjjenek hozzájuk, még a határok mentén sem nagyon mozdulnak el. Majdnem kizárólag csak azok lépnek be a térbe, akik nem tudják, mi is zajlik pontosan. Pedig erős impulzust hagynak ki: átsétálni ezen a téren azt jelenti, hogy az embernek ez a teljesen mindennapi tevékenysége gesztusértéket kap. (Külön szöveget érne meg, hogy milyen arányban függ ez össze a nézve levéssel, illetve a nézőközösség kollektív-konvencionális tiltásával.) Végső soron ahhoz a tapasztalathoz vezet ez, hogy az ember mint olyan, pusztán a jelenlétével is rengeteg dolgot képvisel: egy újabb dolog, amire érdemes a mindennapokban jobban odafigyelni.

A nézéssel szemben a hallásnak, hallgatásnak megvan az az előnye, hogy minden irányból be tudjuk fogadni. A hang az említett fókuszsegítés mellett olyan egyszerű, de nagyon régen elfelejtett tapasztalatokra hívja fel a figyelmünket, mint hogy a hátunk mögött is vannak dolgok (értve ezt minden lehetséges síkon). Vagy hogy ha elég ideig figyel az ember, előbb-utóbb meghall néhány harmóniát. Ahogy pedig egy adott ponton megváltozik a jellege, egyre inkább hasonlítani kezd – persze még mindig nagyon absztrakt módon – mentőre, villamosra, a belső-globális problémákról finoman átirányítja a figyelmünket eggyel konkrétabb, a testhatárainkon kívül eső témákra. Ilyen például a centrális és perifériális helyek problémája. A performansz nagy részét a metró-villamos tengely által meghatározott központi téren adják elő. Ennek nyilván vannak praktikus okai, de felvet egy kérdést a periférfiára való fókuszálásunkról.

Ahogy az előadók mozgásának kezdeti mozog-akadály-megáll-elfordul-elindul mozgása gyorsulással, futással, lassulással variálódik (párhuzamosan a hangba beszűrődő városi zajokkal), lassan kialakul a tipikus városi mozgás egy absztrahált modellje. Ugyanazok az elemek, ugyanaz a véletlenfaktor. Azzal viszont, hogy ezt a modellt a modellezett városi létezés terébe állítják be, ez a kettő primer tapasztalati módon összehasonlíthatóvá válik. Tulajdonképpen értékeket cserélnek: a performansz megkapja a létezés biztonságos érzetét, a létezés pedig a performansz mozgásainak a szépségét. A rendezettség, a különböző tempók, a véletlen által kezelt csomópontok és találkozások mind a maga mindennapiságukban válnak esztétikussá, hogy aztán a két sík fizikálisan is összeolvadjon, és performerek és nézők egy nagy spontán kupaccá alakuljanak az egyik kis csenevész, mutatóba kirakott facsemete körül.

Ehhez a hosszan tartó, pulzáló, közösségen alapuló katarzisélményhez képest egy egészen másmilyet hoz Törley-Havas Sára városiséta-projektje, amelyet Tasnádi Bence tart a Magyar Szentföld Templom névre keresztelt hűvösvölgyi épületben. (Ez egyébként véletlenül sem templom, a Molnár Farkas tervezte létesítmény több gyakorlati funkciót látott el az évek során.) A projektvezető egyetemi feladatként készítette el a sétát, az instrukció helyspecifikus előadás létrehozása volt. (A szövegben mostantól kezdve kisebb-nagyobb spoilerek hangzanak el, így akinek esetleg módjában áll még megnézni az előadást, hagyja abba az olvasást.) A projekttel kapcsolatos problémám éppen ezzel a műfajjal hozható összefüggésbe. Véleményem szerint ugyanis a helyspecifikus előadásnak nem lenne szabad kimerülnie abban, hogy egy előadás hagyományosan nem színházi térben játszódik: kapcsolatot is kell tartania a tér jellegzetességeivel.

Ahogyan Tasnádi Bence vezet minket végig az épületen, inkább a szöveg vezeti a sétát, mint a séta a szöveget: egy-egy részlet meghallgatásához olyan pontokon állunk meg, amelyeknek semmilyen módon nincs viszonya az elmondottakhoz (például a tervezőmérnök életútjához). Ráadásul a tradicionális színésztechnikák ütik egymást a városi séta vezetőjének elvben civil szerepével. Így körülbelül a második mondatnál észrevehető, hogy Tasnádi karakterben van, ami sokat vesz el a későbbi történések meglepetésértékéből.

Forrás: Ferenczi András / ORGIO

A projekt előnye viszont a helyszín nagy bevonó ereje: a sötét, szűk és visszhangos folyosók, egyre mélyebbre vezető pincesorok tökéletesek az érzelmi hatás felkeltésére. A tanult befogadói módszereink pedig, amelyeket hozzászoktattunk bizonyos aspektusok figyelmen kívül hagyásához, elfelejtetik a mesterségességet.

Számomra az előadás katarzispontja egyértelműen az ajtónyitást követő kilépés pillanata volt: akkor meg is szűntek a téma és tér viszonyára vonatkozó problémáim. A kör alakú aréna (melyet a gyűrű alakú főfolyosó belső tere ad) a fáklyákkal és a betonkarzaton éneklő kórussal egyszerre hozza az apokaliptikus újrakezdés absztrakt (földöntúli hangok) és konkrét képi (küzdőtér, nyitott kapuk) képzeteit. És ez az apokalipszis valamilyen síkon valóban meg is történik, hiszen teljesen más lelkiállapotban jövünk ki a templomból, mint ahogyan bementünk: le-és újjáépül a rendszerünk.

Mivel elég kicsi a merítés, messzemenő következtetésekbe nem bocsátkoznék, de annyi biztos, hogy a tér innovatív használata képes új irányokat megnyitni a kortárs színházi szcénában. Olyan elemről beszélünk ugyanis, amely mindennapi életünk nagy részében megjelenik valamilyen módon, és így könnyen és látványosan gyakorol hatást. Érdemes odafigyelni a PLACCC-ra, mert váratlan élményekkel képes megbombázni a nézőt.

Kiemelt kép: shapers-projekt.com

Merre halad „a szubpop szekere”? – Klip a TEJ Himnuszához

Szerző:
Horváth Máté
-

„A TEJ videója arról, hogy miért érdemes állva hallgatni életről és halálról szóló zenét.”

Szubpop. Az mi? „Nagy boldogság ez nekünk, mert sokaknak fogalmuk sincs, miről is szól a Tej, talán ezzel tudjuk érzékeltetni azt az energiát és odaadást, ami belerakódik a ti és a mi oldalunkról is, és amitől ez az egész élőben nagyon működik.” – olvasható a frissen megjelent Himnusz videokliphez fűzött zenekari Facebook-bejegyzésben.

Élőben valóban nagyon működik – ezért készült az új klip a banda tavaszi turnéjából összevágott anyagokból. A lassan egy éves NEMEGYENLŐ című album egészen új oldalát mutatta meg a Tejnek: előző korongjuknál jóval riffközpontúbb, rockosabb hangulattal bír, így a zenekar koncertjein egyaránt megjelenő diszkós-popos és grungeos-metálos feeling teljesen egyedi élmény.

A fentebb hivatkozott Facebook-bejegyzésből az is kiderül, hogy a jövőben új felállással folytatja a zenekar, valamint szó esik a már készülő harmadik albumról is.

Kiemelt kép: TEJ Facebook-oldala

1...213214215...368214. oldal a 368-ból

LEGUTÓBBI CIKKEK

f21.hu - a fiatalság százada
Facebook Instagram Twitter Youtube
0RajongóTetszik
© f21.hu 2017 Minden jog fenntartva