A budapesti Cervantes Intézet a MADI művészeteknek szentelt kiállítást. A MADI a latin-amerikai művészet egyik avantgárd irányzata, és az ilyen irányzatokhoz szokatlan módon igen hosszú időt élt meg, éppen idén lett 77 éves. A nemrég megnyitott tárlat nagyszabású megnyitóján a kurátorok mellett az argentin nagykövet is beszédet mondott, a látogatók kötetlen hangulatú tárlatvezetésen vehettek részt, ahol a MADI teoretikai és gyakorlati aspektusaival is megismerkedhettek, az est végén pedig portugál vörösbort is kóstolhattak.
Az esemény főterme előtt felállított fogason már nehéz volt szabad vállfát találni. Fél órával az esemény előtt már sok látogató megérkezett, az operatőrök felállították a statívjaikat, és vágóképeket rögzítettek, amíg a riporterek körbejárták a termeket. Nagy volt a nyüzsgés, spanyol, néha angol és magyar beszéd foszlányait lehetett kihallani a zsongásból. Amíg a vendégek egymással, a tárlat rendezőivel, kurátoraival, vagy az intézet igazgatójával beszélgettek, kényelmesen bejártam a kiállítás termeit.
A kiállítási térbe belépve rögtön látszódott, hogy a színes, absztrakt formaiságot mutató installációk valamely avantgárd irány képviselői. A keretezés nélküli alkotások a festészet és a térbeli plasztikák határán mozognak. Merész színek, dinamikus, konvex formák, és nagy amplitúdójú, változatos anyagokból összeállított installációkat lehetett látni mindenütt. A kiállított művészeti anyag meglepő változatosságot mutatott, az éles, szögletes formák, és a lekerekített, elliptikus vonalakból építkező alkotások, úgy tűnt, jól megférnek egymás mellett. A színes képeken kívül a fekete és fehér színekre redukált alkotások sem vesztek el, a kiállítótér egyenlő arányban hangsúlyozza a legváltozatosabb munkákat.
A terem hamar megtelt, az ülőhelyek elfogytak. A széksorok mögött az elnyúló teremben már többen az installációknak háttal, a színpad felé fordulva várakoztak. Az egyik posztamens mellett találtam szabad helyet, éppen a pulpitussal szemben. A kiállítás megnyitójának első felszólalója Dárdai Zsuzsa, a tárlat egyik kurátora volt, aki köszönetet mondott a tárlat művészeinek, illetve az intézetnek, amiért otthont adott a kiállításnak.
Beszédében röviden szólt a MADI művészeti mozgalomról, elmondta, hogy a MADI némelyek szerint a mozgás (movimiento), absztrakció (abstracción), dimenzió (dimensión) és invenció (invención) szavakból alkotott betűszó, mások úgy vélik, az irányzat egyik alapítója, az uruguayi Carmelo Arden Quin nevének betűiből ered, ám a széles körben elfogadott vélekedés mégis az előbbi megfejtést fogadja el.
A kurátor a pulpitusra hívta Javier Valdivielso Odriozolát, a budapesti Cervantes Intézet igazgatóját, akinek felszólalását tolmács fordította magyarra. Kötetlen hangvételű beszédében elmondta, hogy a MADI egy olyan művészeti nyelv, ami Amerika és Európa között jött létre a két kontinens közötti összekapcsolódás révén. Ebben pedig Magyarország is fontos szerepet tölt be, hiszen már a művészeti irányzat indulásakor is számos magyar művész csatlakozott hozzá, de a kilencvenes években még több követője akadt itthon. Hazánkban olyan művészek képviselték a MADI irányzatát, mint Fajó János, Haász István, Harasztÿ István, vagy a kiállítás kurátoraként közreműködő Saxon-Szász János.
A MADI életének meghatározó aspektusa a nemzetköziség. Ezt emelte ki az argentin nagykövet, Hernan María Patino Mayer, hozzátéve, hogy bár a MADI Buenos Airesből indult, mégis az tette naggyá, hogy az irányzatot képviselő művészek eljutottak Amerikába és Európába is, hiszen ezzel kezdődhetett el az a nemzetközi párbeszéd, ami számos alkotót beemelt az akkor még fiatal irányzatba, és aminek hála a MADI ma is él. A nagykövet köszönetet mondott a kiállítás szervezőinek, kurátorainak, művészeinek, és az intézet vezetőinek.
A beszéd után a kurátor konferálta fel azt a kisfilmet, amelyben Carmelo Arden Quin, a művészeti mozgalom egyik alapítója, teoretikusa szólalt meg. A művész a MADI jelentőségét abban látta, hogy meg merte lépni azt, amit a festőművészet sokáig nem mert, vagyis kilépett a négyzetes keretekből. A MADI a festményeket ugyanilyen gesztussal mozdította ki a síkból, és térbeliséget adott neki.
A művész szerint még ennél is hangsúlyosabb terület lehet ennek az irányzatnak a mozgás, amely Hérakleitosztól kezdve Galilein át Newtonon keresztül egészen Einstein relativitáselméletéig átszőtte a tudományos és művészi gondolkodást. A MADI legfontosabb alapértékei is a Panta Rhei (minden folyik) elvből következnek, amely a hérakleitoszi filozófiából ered. A művészetben ezek az értékek a poligonitás, a mobilitás, vagyis az élő, a négy sarokból kimozdított geometria újraalkotott szabályai. Ahogy a művész fogalmazott, ebben lehet meglátni azt a folytonosságot, ami a művészetet képes évezredeken keresztül aktuális, progresszív állandóvá tenni, egyben ez az, ami megóvja attól, hogy avíttassá váljon.
Ezek a gondolatok a rövidfilmet követő tárlatvezetésen már a gyakorlatban is megmutatkoztak. A kiállítás másik kurátora, Saxon-Szász János vezette végig a közönséget – az idő szűke miatt csak a legfontosabb alkotásokat érintve – a tárlaton. A legtöbb kiállított tárgyról csak most lett világos, hogy többet rejtenek magukban, mint azt elsőre gondolnánk. A MADI ugyanis a mobilitást gyakran úgy alkalmazza, hogy a nézőt is bevonja az alkotásba. Számos kiállított installáció kivehető, felcserélhető, variálható elemekből áll, néhány műtárgy négy vagy öt cserélhető és forgatható elemből készült, de egyes alkotások szabadon körbeforgatható felépítménnyel bírnak, így szinte végtelen számú variációjuk lehet.
A konstrukció, a dada, a szubjektív stílusirányzatok értékeit hordozó művészet legjobban talán akkor érthető meg, ha megismerjük annak történeti hátterét is. Ha ismerjük a konkrét célokat, amelyeket egy adott művészeti produktum be kíván tölteni, sokkal jobban tudjuk megítélni, mennyire sikerült ez a művelet. Ehhez a mostani rendezvény remek alkalmat adott, s ez talán legfőképp annak tudható be, hogy a kiállításmegnyitó – éppen a MADI szellemiségével szinkronban – egy kötetlen, a művészetet középpontba állító esemény volt. Ezt bizonyítja, hogy azoknak a vendégeknek, akik az est végéig maradtak, még arra is lehetőségük nyílt, hogy a Cervantes Intézet fő erkélyén kortyoljanak el egy kiváló portugál vörösbort.
Még számos program várja azokat, akik szeretnék megismerni a MADI-t. A mostani programhoz kapcsolódva változatos programokkal várják az érdeklődőket, melyek az argentin nagykövetség, a budapesti Cervantes Intézet, a spanyol nagykövetség, a MADI Mobil Múzeum, a Poly-Universe, a Saxon Art Galéria, a Szlovák Intézet és az ELTE szervezésében valósulnak meg. A programsorozat kiemelt eseménye továbbá a IV. miniMADImax – A MADI hatása a geometrikus művészetre című nemzetközi kiállítás. Ez a tárlat március 2. és április 30. között tekinthető meg a Saxon Art Galériában. Ezenkívül más, a MADI-hoz kapcsolódó esemény, például a MADI és az irodalom viszonyát vizsgáló előadást is tartanak majd. A mostani kiállítás, ami a budapesti Cervantes Intézetben tekinthető meg, február 24-től április 14-ig várja az érdeklődőket.
