Az ukrán háborús helyzetben nem csak ártatlan civilek, de a kultúra is áldozatul esik. A képzőművészet sem kivétel ez alól. Múzeumok és galériák zárnak be, jobb esetben új rendeltetésük lesz: óvóhelyekké válnak, a legrosszabb esetben elpusztulnak. Az intézmények gyűjteménye odaveszhet, ahogy már korábban is történt. Művészek és alkotások a robbanások között.
A bombázások miatt több művész a Kijev belvárosában található Voloshyn művészeti galériában talált menedéket, ami korábban a hely eredeti rendeltetése is volt. Az ismét bunkerré vált galéria, a város olyan részén található, ahol még nem voltak célzott bombázások. Ezt Julia Voloshyn mondta pár napja az NPR tudósítójának.
A galéria tulajdonosa férjével, Max Voloshynnal öt hónapja érkezett Miami városában, de az elmúlt hetek eseményei után nem tértek vissza Ukrajnába. Ennek ellenére a házaspár továbbra is tartja a kapcsolatot több művésszel, akik a galériájukat most óvóhelyként használják.
Kitartani Kijevben
Nikita Kadan – az egyik menedéket lelt alkotó – egy március 5-én adott videóinterjúban többek között arról beszélt, hogy a lakása környékén törtét bombázások miatt kellett a galériába költöznie, ahol nemrég pár művésszel egy kisebb showt is tartottak azoknak, akik még nem menekültek el. Az adott körülmények közepette – ahogy az interjúban szóba került – Kadan kifejezett felelőséget érez az ukrán kulturális örökség megőrzéséért. Kijevben kíván maradni, amíg úgy érzi, valahogy segíteni tud.
Kadan alkotásaiban az első nyilvános megjelenéseitől kezdve nagy hangsúlyt kap a politika. 2004 óta tagja a R.E.P. (Revolutionary Experimental Space) nevű művészcsoportnak, ami az akkori Narancs forradalom néven elhíresült tüntetéssorozat után alakult meg. A csoport első akciói, az Intervenciók arra reflektáltak, hogyan politizálódnak nyilvános terek az ún. „poszt-narancs” Ukrajnában.
A kijevi születésű Nikita Kadan az évek során több médiumban is kipróbálta magát. Készített installációt, festményt, grafikát, posztert és muráliákat. Dolgozott közösen építészekkel, emberjogi aktivistákkal és szociológusokkal is. Művészetében az aktuálpolitika mellet kiemelt szerep jut a történelem társadalmi és személyes aspektusainak is, egyfajta féldokumentarista jelleget adva ezzel az alkotásoknak.
Egyik ilyen installációja a 2015-ben készült Óvóhely (The shelter/Укриття) a donetski Helytörténeti Múzeum esetét örökíti meg. 2014-ben az épületet tizenöt alkalommal találták el tankelhárító rakétákkal, ami a 150 ezer darabos gyűjtemény közel egyharmadának elpusztulásával járt.
A méretében is jelentős installáció egy bombabiztos bunker metszete, ami a rakéták által megtépázott múzeumot kívánja megjeleníteni. Két posztapokaliptikus szoba látható: az alsóban emeletes vaságyak a falmentén, rajtuk nem matrac, hanem föld és palánták, amik növekednek a hideg fény alatt; a felső szobában a beszakadt plafonon át bejutott természet kerül az előtérbe: növényzet, őzek meg egy ragadozó, míg a háttérben óriási üvegszilánkok és abroncskából épült kordon helyezkedik el.
A félelmem most sem alaptalan
Ártatlan életek mellett ukrán műtárgyak és műkincsek is ugyanúgy a harcok martalékává válhatnak. Ez történt február 25-én is, mikor orosz támadás következtében lángokba borult az ivankivi Helytörténeti Múzeum. A Kijevtől 80 kilométerré lévő intézmény gyűjteményének pótolhatatlan darabjai vesztek oda a tűzben, köztük Marija Primacsenko ukrán népi festőművész 25 alkotása. Egyelőre nem tudni, hogy a múzeum volt-e a támadás célpontja.
⚡️Russian forces burn museum with paintings of Maria Prymachenko.
A history museum in Ivankiv town, Kyiv Oblast, was destroyed by a Russian attack, according to Ustyna Stefanchuk, an art collector. The museum had about 25 works by famous Ukrainian artist Prymachenkoю
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) February 28, 2022
Marija Primacsenko paraszti származású autodidakta művész volt, akinek alkotásait áthatja az ukrán és poléziai népművészet, mítoszok és mesék világa. Primacsenkot 1936-ban fedezte fel egy festő Kijevben, és már korai alakotásaival igen népszerűvé vált. Ezek a művek főként a hagyományos ukrán népművészet ornamentikái ihlették, amihez párosult az alkotó későbbi védjegyévé váló élénk színvilág.
Primacsenko a második világháború alatt elvesztette testvérét és vőlegényét is, egyedüli anyaként pedig fel kellett hagynia művészetével. Az 1940-es évek végén tért vissza az alkotáshoz, ekkor műveiben új témák jelentek meg: a béke, függetlenség és ellenállás.
1970-ben elnyerte az Ukrán Nép Művésze elismerést, alkotásait gyakran használták bélyegeken. Munkainak értékét még Picasso is elismerte, aki egy párizsi Primacsenko-kiállítás után a következőket mondta:
„Leborulok ezen brilliáns ukrán művészi csodája előtt.”
Az 1997-ben, 88 évesen elhunyt Marija Primacsenko élete nagy részét egy Ivankiv közelében fekvő kis faluban töltötte. Virágai és mágikus lényei máig a 20. századi ukrán művészet kiemelt alkotásainak számítanak. Kijevben utcát is neveztek el róla, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) pedig 2009-et hivatalosan Primacsenko évének kiáltotta ki.
Hátra hagyott alkotások, átalakuló művészeti központ
A múzeumot bezárták és elbarikádozták, mikor a támadás megindult — nyilatkozta Belgiumból Bjorn Geldhof, a Pinchuk Art Center művészeti igazgatója a Vanity Fairnek. A intézményen belül, olyan több millió dollár értékű műtárgyakat hagytak hátra, mint a Jeff Koons által készintett Függő szív (kb. 23 millió dollár), vagy Andreas Gursky 99 Cent II Diptichon című fotója (kb, 3,3 millió dollár). A Vanity Fair riportja arról is beszámol, hogy egyesek, akik eddig a kijevi művészeti életben részt vettek mint kurátor vagy más, most Molotov-koktélokat gyártanak és maguk is harcba szállnak.
Odesszában Szépművészeti Múzeumot szögesdróttal kerítették körbe, a műtárgyakat pedig a pincében helyezték biztonságba. Eközben Lviv város művészeti központja menekültszálóvá vált azok számára, akiknek épségben sikerült kijutonia a harcok által feldúlt övezetekből, emellett pszichológiai és egészségügyi segítséget is nyújtanak számukra.
A történések óta 2 millió ember menekült el Ukrajnából. A harcoknak eddig nagyjából 516 halálos áldozata van.
