Kimerevített jelenetek a vírusidőszakból Farkas Roland kiállításán. Szimbolikus tárgyak a nagy arkánum lapjaival párhuzamba állítva Bánkúti Gergő Tarot sorozatában. Mindkét tárlat virtuális látócsövön át tekinthető meg más-más kivitelezésben.
A pandémiás helyzetben újra előtérbe került társadalmi problémák kapcsán What is next? néven online kiállítássorozatába kezdett még nyár végén a Koreai Kulturális Központ. Idén az utolsó Farkas Roland A győzelem ünnepe a gonosz erők felett címet viselő kiállítása, amiben digitális utómunkával készült gipszszoborok és szoborcsoportok jelenítik meg a világjárvány teremtette új mindennapok pillanatait.
Temetés vagy avató, választ nem ad a bejárat előtti VÍRUS KOSZORÚ, csak zárójelben jelzi: már semmi sem lesz olyan, mint volt. A Google Térkép utcaképeit idéző tárlat 12 pontra osztott, ezekből egyes pozíciók, olyan érzést kelthetnek a megtekintőben, mintha egy lenne gipsztömegből. Bármelyik részlethez lépve kattintva: (fél)körbe véve tüntetők által, sorban a mintavételre várakozókkal, vagy a telefonba koncentrált tagok között, minden egy globális, új-Popmpeii maradványait idézi. Mégis, ez a jelen: üres táblák, szabályszerű maszkviselés. Fehérség és sematikus formák – közös formák. A mikrofonokkal övezett, szónokolásba fagyott gipszpolitikus (mögötte ezüst betűkkel: THE NEXT WORLD), a védőöltözetben mintavételt végző egészségügyi dolgozók, vagy a kordonoszlopokkal körbezárt sajtó és a drónt kezelő rendőr egyaránt, együtt színtelenek. Csak a kordonszalag sárgája, ami kitűnik, de nem kiemel – elválaszt. Ennek a ’világnak’ a végén egy talált tárgy áll, egyfajta gyógyszertári cégérként, ami kiéghetett – nincs a zöld fény. Minden áll.
Farkas Roland már a kiállítás leírása szerint is a társadalmi válság kérdéseit feszegeti. Kifejezetten a neoliberális rend kritikája hangsúlyos, amiben a polgári aktivitás elenyészik a fogyasztás javára. Minden fehér gipszalak alkatrész a működésben, milliomodik végtag, de a haladásban? Talán egy post-orwelli ’világ’, amit az alkotó sejt, a jövőre tekintettel.
(A társadalmi vízión kívül még három videómunka látáható, amik nagyrészben a dél-koreai residency program keretében készültek. A videókban három motívumgyűjtés, zenei kíséretben, ha érdekes pszichedelikus jelleggel is bírnak, ezek az összeállítások kilógnak a tárlat fő koncepciójából, bár annak egységét nem törik meg.)
Társadalmi kérdések helyett a személyesre kerül a hangsúly Bánkúti Gergő sorozatában. A 3D-s virtuális tárlaton belül szabadon mozoghat a látogató, azonban nincs kialakított útvonal, a képek sorban követik egymást.
Huszonkét lapból áll a nagy arkánum, a festményeken mindegyikhez párosul egy növényi rész, (szár virág levél) egy tárgyi elem (hétköznapi vagy sem) és egy ceruzával írt angol mondat. A fehér alapon álló asszociációs lánc szemei megtévesztő valósághűséggel lettek megfestve. Úgy tűnhet, mintha lapra ragasztott lenne az összes elem, melléjük pedig csak a ceruzáv írt kommentár a kézi munka nyoma. Az online megnyitóban Gaál József rövid személyes üzenetekről beszél, miután képköltészetnek nevezi a Tarot-sorozat darabjait. Szerinte az összefüggő rendszert alkotó szimbólumokat nem lehet teljesen megfejteni.
Maga a Tarot is többféleképp értelmezhető. Az ezoterikus jóslás igáslova, vagy egyszerű kártyajáték, de lelki állapotok, archetípusok jelképei is lehetnek (Carl Jung felvetése szerint). Különböző tarott paklik készültek a történelem során, leghíresebb a Marseille Tarot. Bánkúti Gergő festményein azonban lapok szempontjából sincs egység, mindegyik más pakliból való.
Ha úgy nézzük, hogy egy-egy lap valamilyen belső kép kivetülése, ezt a fejtegetést akkor is tovább bonyolítják az intim részletességgel megrajzolt tárgyak és növényi részek, mint más dimenziók páros elemei a rejtélynek, amit az angol nyelvi adalék csak tovább sző. Akármelyik elem is a belépési pont, mindenhogy útvesztő, de legalább frappáns, személyes jelképei a lelkitereknek.
Farkas Roland kiállítása még 2020. december 31-ig elérhető, a sorozat pedig jövőévtől négy koreai fotós munkájával folytatódik. Bánkúti Gergő művei 2021. január 15-ig tekinthetők meg, a korlátozások feloldása estén akár élőben is az Óbudai Kulturális Központban.
Kiemelt kép: Digitális Képműhely és az Óbudai Kultúrális Központ
