A misztikus történetek mindig vonzották az embereket, s nincs ez másként a művészekkel sem. Négy magyar kortárs művész alkotásaikkal a korában hatalmas botrányt kavaró Joseph Haydn elveszett koponyája előtt róják le tiszteletüket az EREKLYE: HAYDNKOPF kiállítás keretén belül.
Az életében és halálban is misztikus „Haydnkopf”
Franz Joseph Haydn (1732–1809) korának egyik legnagyobb zenei zsenijének számított, aki közel 1200 darabból álló zenei örökségével az egyik legtermékenyebb szerzőként van számon tartva a zenetörténetben. Világi népszerűségét annak köszönhette, hogy alkotásaival minden társadalmi csoportot meg tudott szólítani, mindemellett megalkotta és tökélyre fejlesztette a szonett- és vonósnégyes formációkat.
Nyitott személyiségével a bécsi társaság középpontjában volt, azonban búskomor oldaláról csak későbbi leveleiből szereztek tudomást. Magányossága legfőképpen abból adódott, hogy miközben a kor legbefolyásosabb mecénás családjának, az Esterházyaknak dolgozott udvari karmesterként, kevesebb ideje jutott komponálni, emellett visszavágyott Bécs pezsgő életű városába.
Kiemelkedő tehetségével nem csak a zenekedvelők csoportját, hanem a kor népszerű áltudomány-kutatóit, a frenológusok érdeklődését is felkeltette. 1809. május 31-én bekövetkezett halálakor Napóleon seregei már Bécsnél jártak, így Esterházy Miklós úgy döntött, később ad méltó tiszteletet udvari karnagyának, akinek így földi maradványait egy bécsi temetőben helyezték nyugalomra. A helyzetet kihasználva a család két alkalmazottja, Joseph Carl Rosenbaum és Johann Nepomuk Peter kiásták, és elrabolták Haydn koponyáját, hogy vizsgálatokon keresztül kimutassák a „zenei agyi dudor” jelenlétét, mely a zeneszerzőt szerintük naggyá tette. Botrányos cselekedetük csak 20 évvel később került a nyilvánosság elé, amikor Esterházy exhumálni akarta a testet, és nem találta a zeneszerző hiányzó fejét. Ám annak ellenére, hogy hamar fény derült az igazságra, Haydn koponyája kalandos úton, kézről kézre járva, több mint 100 évvel később, 1954-ben térhetett örök nyugalomra a főúri család kismartoni birtokán.
Klasszikus zenével ünnepelni kortárs alkotásokat
A kiállítás megnyitására jobb időpontot keresve sem lehetett volna találni, mint a zene világnapját, október 1-jét. A kiállítást egy izgalmas bábjátékkal fűszerezett zenei perfomansz nyitotta meg, melynek során Haydn Flötenuhrstücke, Hob. XIX. 1–32 darabjának részletei hangzottak fel.
Az előadás tökéletesen egyesítette mindazt, amit a művészet önmagába foglal; egy olyan sokszínűséget jelenített meg, ahol különböző műfajok egyként forrnak össze, és ez a fajta művészeti eklektika tökéletesen reflektált Haydn személyére, zenéjére. Emellett a klasszicista zene összekötése a kortárs alkotásokkal remek szimbóluma a múlt és jelen kapcsolódásának.
Rest in peace Haydnkopf!
A Haydn koponyáját körbelengő misztikum nem először ihleti meg a művészvilágot. Korábban a Kossuth- és József Attila-díjas író, Esterházy Péter Haydn koponyája (2009) színdarabjában dolgozta fel a történetet.
A The Rest In Peace kör öt tagjának – Keresztes Zsófia, Keresztesi Botond, Szinyova Gergő és Borsos Lőrinc páros – alkotásai a kortárs művészet különböző stílusaiban róják le tiszteletüket a zenetörténet nagy alakjának rejtélyes története előtt. A kiállítási darabok eredetileg Tihanyban, a Bencés Apátságban kerültek bemutatásra, azonban a Nádas Péter Budapestje programsorozat keretén belül az alkotások Budapestre érkeztek; nem véletlenül, hiszen magát az írót is erősen inspirálták a zenész kompozíciós megoldásai.
A kiállításon szereplő asszociációs megoldások változatossága jól illeszkedik a zenész sokszínű munkásságához. Szinyova Gergő legújabb sorozatának központi témája a fej-motívum, és ennek részét képzi a két kiállított akrilfestménye is (Untitled, Untitled, 2022).
Ezt ellensúlyozva Keresztes Zsófia The Wig (2022) nevű üvegmozaik modelljével a koponya hiányát próbálja hangsúlyozni.
A művészek Haydn életének különböző mozzanatait ragadják meg, és különböző módon kötik össze a Jelennel, ledöntve ezzel az idősíkok határait. A materiális megtestesüléssel pedig örökéletűvé teszik életének hagyatékát a jövő számára. Ezt a gondolatmenetet tökéletesen személyesítik meg Keresztesi Botond Utazás a koponyám körül 1-2 című festményei.
„Az én beszédemet az egész világ megérti” — Haydn idézeténél nem is lehetne jobban jellemezni a kiállítást, hiszen a változatos alkotásokon keresztül a látogatók többfajta kortárs perspektívából ismerhetik meg a klasszicizmus egyik nagy újítójának történetét.
Haydn kompozíciós technikáját a komolyság és humor kettősége jellemzi, amit a kiállított darabok egyértelműen visszatükröznek. A Boros Lőrinc néven futó páros tagjainak A test kalandjai (Lőrinc Lilla, 2022) alkotása rámutat az eset groteszk oldalára, míg az ezzel járó feszültséget, a sarokban elrejtett „zsenidudor” (Borsos János, 2022) oldja fel. Összeségében elmondható, hogy ezek a kortárs alkotások olyan hidat képeznek a klasszicista zeneszerző és a jelen között, amivel megkönnyítik megértését.
A kiállított darabok október 29-ig tekinthetők meg a Q Contemporary Galériában.
A kiemelt képet Klinga Flóra készítette.
