A koronavírus okozta rendkívüli helyzethez gyorsan alkalmazkodva a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karán működő Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet tananyagfejlesztéssel segíti mind a tanárokat, mind pedig a tanulókat. Az ötletgazdák és a koordinátorok Parapatics Andrea és Vígh-Szabó Melinda, az Intézet oktatói.
A veszélyhelyzet kihirdetése óta már eltelt jó néhány hét, nézzük, hogyan sikerült eddig a kezdeményezés!
Hogyan fogjátok össze a tananyagfejlesztéshez a hallgatókat? Kifejezetten olyan anyagot kértetek tőlük, ami segítség lehet másoknak?
Vígh-Szabó Melinda: Márciusban a Pannon Egyetemen elrajtolt egy új kezdeményezés Módszertani Labor néven, amely elsősorban a tanárszakos, pedagógusjelölt hallgatóknak nyújtott segítséget abban, hogy már az egyetemi tanulmányaik alatt megismerkedjenek a tanári pályán rájuk váró kihívásokkal, és halljanak a módszertani megújulás lehetőségeiről. A labor teljes programpalettát kínált tavaszra (portfólióértelmezések, a NAT-tal kapcsolatos kerekasztal-beszélgetések, óratervkészítés, szakmódszertani diskurzusok, az elektronikus napló használata). A koronavírus-járvány miatt a programsorozat azonban félbeszakadt és a tevékenységünk új fordulatot vett: megláttuk a lehetőséget abban, hogy miképpen tudjuk a jelenlegi helyzetben a közoktatásban tanítók munkáját segíteni. A laborban tevékenykedő hallgatók és rajtuk kívül sok egyetemista diák csatlakozott a tananyagfejlesztéshez, amely a magyar nyelv tantárgy tanításához járul hozzá.
Parapatics Andrea: Megnéztük, hogy melyek azok az anyanyelvi témakörök a különböző évfolyamokon, amelyek a kerettanterv szerint még hátra lehetnek a tanévből (ez természetesen a valóságban sokféle lehet), és mindenki választhatott magának közülük. Így a hallgatók feldolgozták, illetve feldolgozzák a tömegkommunikáció, a jelek és jelrendszerek, a helyesírás, a stilisztika, a retorika és az újabb közlési formák témakörét. Egy témakörhöz több anyag is készül. Ezeket Annus Gábor kollégánk folyamatosan feltölti a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar honlapjára, ahol bárki számára elérhetők.
A hallgatók tudták más területen is hasznosítani a munkájukat?
VSZM: Az első jelentkezőket a segítségnyújtás motiválta. Később társulni szerettek volna olyan tanár szakos hallgatók is, akik a Közösségi pedagógiai gyakorlat elnevezésű kurzusuk elfogadtatásához szerettek volna a tananyagfejlesztésben részt venni. Őket nem tudtuk fogadni, mivel minden téma foglalt volt már. A Pannon Egyetem azon hallgatóknak, akik segítik a köznevelésben a „tantermen kívüli, digitális munkarend” lebonyolítását, szabadon választható 3 kreditet ír jóvá. Volt olyan hallgató, aki élt ezzel a lehetőséggel, és ajánlásunkra munkájával 3 kreditet szerzett. Az idei szemeszterben a tananyagfejlesztésben munkálkodó hallgatók közül tanítok néhányat. Ők könnyítést kaptak egy-egy kurzusuk teljesítésében, illetve a Nyelvtantanítás módszertana tárgyat ezzel a munkával le is lehetett zárni.
PA: Olyan is előfordult, amikor egy tanár szakos hallgató olyan ügyesen teljesítette egy feladatát egy másik nyelvészeti kurzusom követelményeként, hogy megkértük, dolgozza át erre a célra is. Ahogyan sorban kapjuk az újabb és újabb anyagokat, jól látható a fejlődés is: az első anyagoknál sok észrevételt, javaslatot fogalmaztunk meg, a sokadiknál pedig már szinte csak apróságokat kell javítaniuk. Így ez a rutin, amit most az önkéntes tevékenységükkel megszereznek, egyértelmű haszonnal jár a hallgatók számára a tanítási gyakorlatuk és a későbbi munkájuk során is.
Pontosan milyen segédletekről van szó?
VSZM: A hallgatók egy egységes arculatú, a Pannon Egyetemet képviselő PowerPoint-sablonban készítették el a prezentációkat.
PA: A kész anyagok pdf-formátumban kerülnek fel a honlapra, hogy tanárok, diákok (és szülők) készülékén is ugyanúgy jelenjenek meg. Néhány prezentációhoz felhőben elérhető, szintén a hallgatók által szerkesztett feladatlap is található, illetve minden ppt-ben van sok és sokféle feladat, illetve azokhoz vezető link, megoldásokkal együtt.
Mit gondoltok, mennyire jelentett nagy problémát az átállás a közoktatásban?
VSZM: Több visszajelzést is kapunk a közoktatás felől. Egyrészt vannak végzős tanárszakos hallgatók, akik most végzik a csoportos vagy az egyéni tanítási gyakorlatukat. Kezdetben nagy dilemmát okozott az, hogy miképpen tudják ők a követelményeket teljesíteni. Szerencsére a fogadó intézmények ebben a helyzetben is biztosítani tudták a mentortanárokat, és a mentortanár pedagógusok be tudták vonni az online oktatásba ezeket a hallgatókat.
A közoktatásban dolgozó tanárok másrészt mintha két tábort alkotnának: az egyik táborhoz tartozó pedagógusok a járvány előtt csak elvétve használtak IKT-eszközöket – emiatt a jelenlegi helyzetben kapkodnak, nem tudják, mekkora az a tananyagmennyiség, amelyet egy otthon tanuló diák be tud fogadni. Sokszor válogatás, szűrés nélkül, különböző felületeken „öntik” az ismeretet a tanulókra. A másik tábor tanárai, akik gyakorlottabb eszközhasználók voltak az átállás előtt, jobban tudják párosítani a tananyag tartalmát a megfelelő platformmal vagy programmal. Természetesen mindkét tábor ügyesen eleget tesz a követelményeknek, annak ellenére, hogy a tanárok digitális képzéséről nem igazán beszélhetünk általában véve. Egy észtországi nyelvtanár mondatát idézném (ahol évekkel ezelőtt a közoktatásban valóban volt digitális képzés): online tanítani csak lustán lehet, vagyis soha ne kapkodjunk a határidőkkel, ne adjunk fel túl sokat, és ne úgy kérjük számon a tananyagot, ahogy eddig tettük.
Előfordult már olyan, hogy felkérésre készítettek anyagot, vagy kellett valamiféle felmérést csinálni, hogy pontosan milyen segítségre van szükség?
VSZM: Felmérés nem készült, mivel a tankönyvek és tematikus tervek alapján igyekeztük azokat a témákat előtérbe helyezni, amelyek az általános és középiskolai oktatásban ebben az időszakban kerülnek elő, így biztosítva a felhasználhatóságot. Mivel a tananyagok a magyar nyelv tantárgy szerves részei, a prezentációk a jövőben is felhasználhatók.
PA: Nem akartuk igényfelméréssel zavarni a pedagógusokat a hirtelen támadt helyzetben, és fontosnak tartottuk azt is, hogy azonnal nekiálljunk a munkának. Ezért fordultunk a hivatalos dokumentumokhoz azzal a céllal, hogy megtudjuk, mely anyanyelvi témakörök fordulhatnak elő az elkövetkező hónapokban. Visszakerestem a levelezésünket: ezzel a gyorsasággal már március 17-én fel tudtunk tölteni néhány „bemelegítő” feladatot, április első napjaiban pedig az első hallgatói prezentációk is felkerültek.
Hol lehet ezeket az anyagokat megtalálni?
PA: A kari honlapon az első napokban megjelent egy hír Segédletek a köznevelés digitális átállásához címmel, és azóta is ide töltjük fel az anyagokat; a mi részünket a Magyar nyelv alcím alá.
Pontosan kik tartják egyben ezt a kezdeményezést?
VSZM: A tananyagkészítés tervét mi, Parapatics Andrea és Vígh-Szabó Melinda, a Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet oktatói koordináltuk. Az önkéntes feladatban részt vállaló nappalis és levelezős hallgatókat egy Messenger-csoport fogta össze mindaddig, amíg a témák gazdára találtak. Ezt követően a hallgatók elkészítették a PowerPoint-prezentációkat, amelyeket többször is lektoráltunk, javíttattunk. Igyekeztünk mind szakmailag, mind technikailag jót, ízléseset alkotni, oktatókként pedig célunk volt a hallgatók fejlődése is, ezért a prezentációk egyfajta folyamatorientált alkotások.
Lassan közeledünk az év végéhez. Milyen visszajelzések vannak és voltak eddig?
PA: Az első visszajelzések általában így szóltak: „Mindennek örülünk”. Azok a kollégák, akik kevésbé tapasztaltak az online világban, nagyon hálásak voltak a gyors segítségért. Rájuk is gondolva döntöttünk a ppt-alap mellett, ami az ő számukra is ismerős, a ppt-formátum mellett, ami könnyen kezelhető, és a gyerekek világához igazodva töltötték meg ezt a hallgatók további kattintható linkekkel, illusztrációkkal.
VSZM: A tananyagokra érkeztek már pozitív visszajelzések vidéki általános és középiskolákból. Az idő még kevés volt ahhoz, hogy minden prezentáció végleges változata megszülessen, és azt széles körben népszerűsíteni tudjuk. Bízunk abban, hogy a sok befektetett energia a jövőben megtérül, ezért igyekszünk életben tartani a bármelyik tanévben felhasználható, színvonalas anyagokat.
