A húsz éves múltra visszatekintő Prae Kiadó munkásságát idén magasabb szinten folytatja, így az Ünnepi Könyvhéten öt új irodalmi kötettel, és egy angol nyelvű szakácskönyvvel képviseli magát. A könyvek közt találhatók versek, tanulmányok, valamint a Prae Kiadó friss sorozatának, a KRIMI MA-nak két tagja. A kiadó pultja a korzón elhelyezett színpad mellett lesz megtalálható, a könyveken túl pedig Prae vászontáskákat, a Prae folyóirat példányait, valamint Apokrif-számokat is lehet majd kapni.
Cserháti Éva: A Sellő titka. A K.É.Z. első esete
Szerkesztette: Péczely Dóra
Sorozatcím: KRIMI MA
Prae Kiadó
3500 Ft
2015. július. Egy forró éjszakán fegyver dördül Budapest Belvárosában, az áldozat ismert közgazdász. Az ügyben épphogy nyomozni kezd a kiemelt ügyekkel foglalkozó csoport, amikor újabb hasonló módon elkövetett gyilkosság történik. A nyomozást vezető Telki-Nagy Judit őrnagy egyébként sem unatkozik, mert új csapata ennél kisebb horderejű ügyek megoldására sem áll készen, a felső vezetés meg a saját pecsenyéjét sütögeti.
1948. április. A Keleti pályaudvarra több száz menekült gyerek érkezik Görögországból, köztük egy testvérpár, Lena és Mitre. A gyerekek akkor még nem tudják, hogy a hidegháború és következményei örökre Magyarországra kötik majd őket. De mi köze lehet a történelem sodrásának egy sorozatgyilkoshoz? A súlyos bűnök mögött meghúzódó titokra csak a Sellő tudja a választ.
Cserháti Éva, krimiíró és műfordító 1975-ben született. 2005 óta foglalkozik a magyar irodalom spanyol nyelvű terjesztésével. Évekig egy vitorlás hajón élt és dolgozott, a Földközi-tenger öbleiben olyan remek szerzőket fordított, mint Kaffka Margit, Polcz Alaine és Tóth Krisztina. A nők és a vitorlázás feszültséggel teli kapcsolata ihlette első regényét (Palackposta, 2016). Utazás közben fedezte fel Sue Grafton, Sarah Paretzky és P. D. James regényeit. Hatásukra gyilkos indulatait azóta krimiírásba öli, az alkotás feletti szorongását pedig futással oldja. A Sellő titka egy krimisorozat első kötete.
Események
2019. június 13., csütörtök, este 19 órától. A Prae Kiadó könyveinek bemutatóját a FUGA Építészeti Központban tartja, ahol A Sellő titkából részletek hangoznak el és Mészöly Ágnes (a Rókabérc, haláltúra című krimi szerzője) beszélget a szerzővel. Helyszín: FUGA, Budapest, V. kerület, Petőfi Sándor utca 5. Facebook-esemény
2019. június 14., péntek, 16 órától a Margó Feszten a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében mutatjuk be a regényt. Szederkényi Olga beszélget a szerzővel, Pethő Andrea egyetemi tanárral és Péczely Dóra szerkesztővel. Az esemény Facebook-oldala.
Dedikálás a 90. Ünnepi Könyvhéten: 2019. június 15., 15 óra a Prae Kiadó standjánál a Duna-korzón
A szerző Facebook-oldala és honlapja:
www.facebook.com/cserhatievairo/
P. Horváth Tamás: A Zsolnay. Egy dinasztia eredete
Szerkesztette: Péczely Dóra
Prae Kiadó + Palimpszeszt
3800 Ft
Nyáry Krisztián ajánlója: P. Horváth Tamás megírta a pécsi Zsolnay család történetének harmadik részét, pontosabban a legelsőt. Ezúttal a varázslatos tudású dinasztiát megalapító Zsolnay Vilmos életregényét veheti kezébe az olvasó. Az Amerikaihoz címzett vegyeskereskedésből induló, alkimista hírében álló ifjúból a szemünk előtt válik kockázatot vállaló, sikeres üzletember, s mindeközben a középkorias kisvárosból megszületik a Dunántúl gyorsan fejlődő ipari és kulturális központja. Lampionos csónakokban udvaroló szerelmes mesterlegények, a porcelán titkát őrző itáliai mesterek, skót úrilányok, baranyai vincellérek, szigorú szerzetesek és fess honvédtisztek sorsából fonódik össze a meseszerű, mégis igaz történet a Zsolnayak felemelkedéséről. Kultúrhistóriai és gasztronómiai utazás gőzhajóval és postakocsival, kadarkával és stifolderrel az elemózsiás kosárban. A trilógiává bővült családregény lapjai közül egy szerelem története is kisejlik: a szerző nem múló rajongásáé szülővárosa iránt.
Események
2019. június 7., péntek, 18 órától
Nemhiába Pécsett van a legnépesebb rajongótábora a Zsolnay-trilógiának. Először oda visszük el a könyvet, mégpedig a Trafikban, a Perczel u. 22. szám alatt. A szerzővel és Péczely Dóra szerkesztővel Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője beszélget. Az esemény Facebook-oldala.
2019. június 13., csütörtök, este 19 órától. A Prae Kiadó könyveinek bemutatóját a FUGA Építészeti Központban tartja, ahol A Zsolnayból részletek hangoznak el és Pintér Tibor esztéta beszélget a szerzővel. Helyszín: FUGA, Budapest, V. kerület, Petőfi Sándor utca 5. Facebook-esemény
2019. június 14., péntek, 15 órától a Margó Feszten a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében mutatjuk be a regényt. Szederkényi Olga beszélget a szerzővel, Péczely Dóra szerkesztővel és Pintér Tibor esztétával. Az esemény Facebook-oldala.
Dedikálás a 90. Ünnepi Könyvhéten: 2019. június 15., 15 óra a Prae Kiadó standjánál a Duna-korzón
A regények Facebook-oldala:
Lesi Zoltán: Magasugrás
versek
Szerkesztette: Péczely Dóra
Prae Kiadó
2890 Ft
A verses levélformát újra megtalálva fedeztem fel Dora Ratjen és Gretel Bergmann közös történetét. Dora Ratjen német magasugró áll a verseim középpontjában, aki csak azért vehetett részt 1936-ban az olimpián, mert Gretel Bergmannt zsidó származása miatt eltiltották a versenyzéstől. Viszont Doráról később kiderült, hogy biológiailag nem lehet egyértelműen sem nőként, sem férfiként beazonosítani. Később a náci rendőrség Dorát férfinak nyilvánította, és mint a női mezőnyben indult sportolótól a rekordokat és az érmeket elvették. Dora Ratjen ezután eltűnt a nyilvánosság elől. A történet médiareprezentációja nagyon izgalmas: rengeteg egymásnak ellentmondó információ került napvilágra, de számomra minden nézőpont és történet megállja a helyét. (Lesi Zoltán)
Események
2019. június 13., csütörtök, este 19 órától. A Prae Kiadó könyveinek bemutatóját a FUGA Építészeti Központban tartja, ahol a Magasugrásból részletek hangoznak el, és Molnár T. Eszter (a Szabadesés című bűnregény szerzője a Prae Kiadónál) beszélget a szerzővel. Helyszín: FUGA, Budapest, V. kerület, Petőfi Sándor utca 5. Facebook-esemény
Június 14. 17-20 óra között kiállításmegnyitó és könyvbemutató a Feri galériában (Budapest, Német utca 6.). 18:00-kor, 19:00-kor és 20:00-kor felolvasó performance. A 19:00-kor kezdődő performance-ba becsatlakozva Csehy Zoltán beszél a Magasugrásról.
Június 15. 17 órától Szegeden Lesi Zoltán Balaskó Ákossal és Gáspár-Singer Annával beszélget a könyveikben megjelenő identitásproblémákról a JATE Klub teraszán (Szeged, Dugonics tér 13.).
Június 16. 16 órától Debrecenben a FISZ könyvheti standján beszélgetés a Magasugrásról és a Lesi Zoltán Xaver Bayer-fordításáról.
Dedikálás a 90. Ünnepi Könyvhéten: 2019. június 16., 11 óra a Prae Kiadó standjánál a Duna-korzón
A szerző oldala a Wikipédián.
Horváth Márk – Lovász Ádám – Nemes Z. Márió: A poszthumanizmus változatai. Ember, embertelen és ember utáni
Szerkesztette: L. Varga Péter
Prae Kiadó
3990 Ft
Az emberről szóló legkülönbözőbb tudományos diskurzusok – a természettudományoktól az antropológián át a filozófiáig és más bölcseleti diszciplínákig – régóta arra törekednek, hogy megragadják azt a lényegiséget, amely fajunkat eltéveszthetetlenül egyedivé teszi bolygónkon, és kiemeli az állatvilágból. Az intelligens ember, a Homo sapiens vagy az animal rationale ebben a kikülönülésben vált a Föld kizárólagos, olykor isteni eredetűként tételezett uralkodójává.
De mi történik, ha a mindenható Embert kimozdítjuk eladdig stabilnak hitt ontológiai helyzetéből, és úgy vizsgáljuk meg, mint a környezetében lévő többi létezőtől, a flóra és fauna burjánzó lényeinek sokaságától, sőt a szervetlen vagy gépi entitásoktól egyáltalában nem elütő organizmust? A poszthumanizmus változatai. Ember, embertelen és ember utáni című monografikus kötet szerzői arra kérdeznek rá, hogyan változik meg az Ember státusza a modernitás humanista gondolatkolosszusának kritikájával. Filozófiai, antropológiai és esztétikai faggatózás révén, mindenekelőtt Agamben, Bataille, Deleuze, Derrida, Foucault, Heidegger és Nietzsche nyomvonalán dekonstruálják az ember hagyományos, esszencialista elgondolásait és tudományos, művészi képződményeit, hogy az animal studies, a kibernetika vagy az ökokritika egyes eredményeit számba véve eljussanak az embertelen, valamint az ember utáni állapotok olykor rémisztő, hús- és zsigerorientált, esetenként posztapokaliptikus, vagy egyszerűen csak entrópiába forduló vízióihoz.
A kritikai értelemben vett poszthumanista perspektíva szubverzív ereje azonban nem az ember lebontásában vagy kiiktatásában rejlik. Sokkal inkább annak a gyanúnak a megalapozásában, hogy mi van, ha valójában sohasem voltunk emberek a magunk humanista-esszencialista módján? A morális és etikai dilemmákat nagy nyomatékkal felvető kérdésre provokatív feleletek érkeznek Horváth Márk, Lovász Ádám és Nemes Z. Márió könyvében, amely magyar nyelven elsőként mutatja be összefoglaló igénnyel a poszthumanizmust és annak különböző irányzatait a kritikai poszthumanizmustól a transzhumanizmuson és a spekulatív poszthumanizmuson át egészen a nonhumán, valamint a posztumusz poszthumanizmusig.
A Prae Kiadó könyveinek bemutatóját a FUGA Építészeti Központban tartja, ahol A poszthumanizmus változatai szerzőivel, Horváth Márkkal, Lovász Ádámmal és Nemes Z. Márióval L. Varga Péter szerkesztő beszélget. Helyszín: FUGA, Budapest, V. kerület, Petőfi Sándor utca 5. Ide kattintva elérhető a Facebook-esemény
Dedikálás a 90. Ünnepi Könyvhéten: 2019. június 14., 18 óra a Prae Kiadó standjánál a Duna-korzón.
„örök véget és örök kezdetet” – Tanulmányok Szabó Lőrincről
Szerkesztette: Kabdebó Lóránt, Kulcsár-Szabó Zoltán, L. Varga Péter, Palkó Gábor
PIM + Petőfi Irodalmi Múzeum + Prae Kiadó
Ára: 2500 Ft
Az „örök véget és örök kezdetet” – Tanulmányok Szabó Lőrincről című kötet az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéke és a Petőfi Irodalmi Múzeum 2017. október 5-én és 6-án, Szabó Lőrinc halálának 60. évfordulója alkalmából rendezett konferencia előadásainak tanulmánnyá formált változatait adja közre.
A könyv kettős feladatot tűz ki maga elé. Egyfelől azt, hogy a lehetőségekhez mérten széles spektrumban összegezze a Szabó Lőrinc-kutatás legújabb (filológiai, irodalomtörténeti és poétikai) eredményeit. Az életmű újraértékelésének feladata az 1990-es évek elején a 20. századi magyar irodalomtörténeti kutatások egyik legsürgetőbb kihívását jelentette, amelynek természetét nemcsak filológiai problémák, illetve a politikai-ideológiai és eszmetörténeti kontextusok felülvizsgálatának lehetősége határozta meg, hanem a Szabó Lőrinc-költészet kanonikus rangjának megerősödése a korszak periodizációjának újragondolására tett javaslatok némelyikében.
A Szabó Lőrinc-recepció új fázisa komoly hatást gyakorolt a 20. század első fele klasszikus költői életműveinek periodizációs kérdéseket ugyancsak érintő poétikai újraértelmezésére is: aligha véletlen, hogy a miskolci Újraolvasó konferencia- és könyvsorozat éppen a Szabó Lőrinc-kutatás helyzetét bemutatni hivatott, reader-jellegű válogatással indult útjára 1997-ben. 2000-ben az MTA-n rendezett centenáriumi ülésszak kínálta a következő alkalmat a Szabó Lőrinc-kutatás újabb eredményeinek áttekintésére, 2007-ben pedig az akkori Kodolányi János Főiskolán került sor egy újabb szimpóziumra A Szabó Lőrinc-életműkutatás jelene címmel.
A tíz évvel később rendezett konferencia számára nemcsak az apropójául szolgáló évforduló jelezte, hogy eljött az ideje egy következő, hasonló, de talán tágabb körű számvetésnek, hanem – talán mindenekelőtt – az életmű kritikai kiadása körüli, Kabdebó Lóránt irányításával zajló munkálatok előrehaladása, illetve a kiadást előkészítő kutatások mellett az elmúlt szűk évtizedben elkészült mértékadó tanulmányok, doktori értekezések, monográfiák is, amelyek Szabó Lőrinc költészetének több, korábban kevésbé vizsgált aspektusát állították előtérbe, és esetenként módszertani értelemben is új kezdeményezéseket tettek közzé. Ez utóbbiak határozták meg a szóban forgó ülésszak és jelen kötet másik célkitűzését. Azt nevezetesen, hogy körüljárja a Szabó Lőrinc-életmű elsősorban az újabb, részint kultúratudományi jellegű megközelítések megmutatkozó összefüggéseit. Az ilyen típusú kezdeményezések – a teljesség igénye nélkül például a Szabó Lőrinc-költészet testfelfogásával, mediális kultúrtechnikáival, politikai és politikaelméleti vonatkozásaival foglalkozó tanulmányok – az elmúlt években azt jelezték ugyanis, hogy a kutatás a szorosan vett poétikai és filológiai közelítésmódok mellett gyakran a kultúratudományok által inspirált vagy formált kérdésirányok felől igyekszik felülvizsgálni vagy éppen eddig háttérben maradt kontextusokba ágyazni a korábbi eredményeket.
A tanulmánygyűjtemény mindemellett nagy hangsúlyt kívánt fektetni az életmű komparatisztikai beágyazhatóságának kérdéseire, beleértve a költő műfordítói munkásságának értékelését is, amely az utóbbi időkben a Szabó Lőrinc-szakirodalom leggyakrabban felvetett kérdései közé tartozik. Ezeket a Szabó Lőrinc-filológia, illetve az életrajzi kutatás újabb eredményei egészítik ki.
A kötet szerzői: Balogh Gergő, Barna László Buda Attila, Felszeghi Sára, Gorove Eszter, Horváth Kornélia, Kabdebó Lóránt, Kemény Aranka, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Mezei Gábor, Nagy Csilla, Pataky Adrienn, Smid Róbert, Szávai Dorottya, Szávai János, Szele Bálint, Váradi-Szitha Ábel
A Prae Kiadó könyveinek bemutatóját a FUGA Építészeti Központban tartja, ahol a tanulmánykötetet bemutatja a kötet egyik szerkesztője, L. Varga Péter. Helyszín: FUGA, Budapest, V. kerület, Petőfi Sándor utca 5. Ide kattintva elérhető a Facebook-esemény
Dedikálás a 90. Ünnepi Könyvhéten: 2019. június 15., 16 óra a Prae Kiadó standjánál a Duna-korzón.
