Kezdőlap IRODALOM Mizsur Dániel verse az Apokrif irodalmi folyóirat legújabb számában

Mizsur Dániel verse az Apokrif irodalmi folyóirat legújabb számában

Szerző:

2020. márc. 20.

Az Apokrif irodalmi folyóirat 13. évfolyamának első számát Mizsur Dániel Boldog exklávé című versével ajánljuk. A koronavírus kapcsán kialakult helyzetre való tekintettel a folyóirat és kiadója, a Palimpszeszt Kulturális Alapítvány úgy döntött, hogy a napokban megjelenő, idei első számnak a kinyomtatását elhalasztja, megjelenését azonban nem.

A döntés értelmében az Apokrif 2020/1. számát a szerkesztőség minden olvasó számára ingyenesen elérhetővé teszi online. Az Apokrif ezzel is csatlakozni kíván mindazon kulturális szereplőkhöz és platformokhoz, akik és amelyek, közösséget vállalva az otthon tartózkodókkal, az utóbbi napokban nyilvánosan elérhetővé tették tartalmaikat, hozzájárulva ahhoz, hogy a kulturális élet minél inkább hasonlítson eddigi önmagára, egyben kellemes elfoglaltságot is kínálva a kultúrát jelenleg csak otthonukból elérni tudó, potenciális olvasóiknak és mindazoknak, akik munkájuk miatt továbbra is elhagyni kényszerülnek lakóhelyüket.

Mizsur Dániel – Boldog exklávé

A túlpartról gyanútlan lehet,
Boldog exklávé a város.
Közben birodalmi évtizedek
Martaléka, öble eszerint valódi:
Nyílt és naiv. Partizánokat fogad
Tudta kívül, majd csodálkozik, ha
Az évfordulóra üres a magtár,
Hogy éjszakába nyúlik a napszám,
Pedig senki nem parancsolt munkára.
Senki nem győzött meg senkit.
A hittérítők már vert földre érkeznek.

Nyilván hallotta a száműzés hírét, aki
Egymagában ült itt, pergetve éveit.
Utolsók között is az utolsó: köti még
Helyismeret, valuta, némi bizalom.
Úgy hihette, oka volt rá, nem is kevés,
Hogy majd ugyanabban a világban… –
Távozása, mint egy állatfaj
Kihalása, ezért egyszerű lesz.

Egy korszak készül leköszönni,
És gondosabb terv igazgat.
Csak a szél iránya
Változott, a hal nem a tengeré,
Az oltár nem oltár, hiába nézik.
Fülelni tévút, hova. Kint más világ.
A dagály harcokba kezd,
És a közeli kolostorokból győzelmét remélik.

Korzózik, merül, fullad, ki pihenni jött –
Ezüst, kuna, font cserél gazdát
Csörgő kagylókért, tengermélyi kacatokért;
Cápafogak talizmánként
Csüngenek a nyakban, roston sült
Halféléket szolgálnak este, vörösbort tarka
Lampionsorok alatt. Verkli szól-recseg,
Takarék-múlt sanzonjait játszanák
Lelkifurdalás helyett, de kik:
Épp műszakot váltanak.

Hosszú a korzó, a bazársor,
Örömei, fényei ugyanazok,
Mint beljebb, az elfoglalt területeken akárhol.
Látszik, hosszabb éjszakákra készülnek.
Komp indul: az utolsó – harangot vernek,
Mintha nem lenne holnap.

Az Apokrif idei első száma az alábbi linken érhető el: https://issuu.com/home/published/47_tavasz_archiv

A szerkesztők egyszersmind ezúton üzenik a lap eddigi és jövőbeli szerzőinek, hogy az Apokrif szerkesztősége (korlátozott lehetőségeihez mérten, betartva az egymás biztonságát szem előtt tartó, fontos egészségügyi előírásokat) a karantén idején otthonról dolgozva továbbra is üzemel. A szerkesztőség továbbra is elérhető az apokriflap@gmail.com címen, egyben a volt és jövőbeli szerzők írásait is ide várják.

Mint közleményükben olvasható: „Kívánjuk mindenkinek, hogy biztonságban, egészségesen, egyben mások egészségét is óvva vészeljük át ezt a nehéz időszakot, s ahogy mindenki más, úgy mi is megteszünk mindent, ami tőlünk telik, a helyzet elviselhetőségéért, illetve hogy mielőbb újra ott lehessen minden példányunk nyomtatott formában is olvasóink kezében és könyvespolcain.”