„Mintha Tarantinot is megerőszakolnák” – Cserna-Szabó András új kötete a Margón

Kovács Boglárka 2020. jún. 10. 0 0

Az idei Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár a jelenlegi körülmények miatt az online térbe szorult, így Cserna-Szabó András hamarosan megjelenő kötetének, az Extra Dry-nak (2020, Helikon Kiadó) a bemutatója is egyelőre csak virtuálisan tudott megvalósulni. A szerzővel Valuska László beszélgetett.

A regény Valuska jellemzése szerint olyan, „mintha Tarantinot is megerőszakolnák”, ami talán túlzásnak hangzik, de a könyv rövid összefoglalóját olvasva mégsem tűnik elvetendő gondolatnak.

„A boldog békeidők utolsó pillanatai 2019 őszén. Egy kínai denevérben élő halálos vírus unalmában már azon tűnődik, mi lenne, ha elköltözne. Mondjuk, egy emberbe. Mindeközben Budapesten Aladár és Erika válnak. Lányuknak, Lizának van egy képzeletbeli barátja: Bingó, a vérnyúl. A Mikulásnak nyoma vész… Kuli, a temetőcsősz úgy tesz, mintha kettőig se tudna számolni, de mindez csak álca! A vadász megmenti Piroskát és a nagymamát a farkastól, de később szíven döfik. Emánuel egy durva szexuális együttlét során elveszti a fejét. De szó szerint. És közben Ignác papa (Erika apja, Aladár apósa), a nyugalmazott gimnáziumi igazgatóhelyettes már hegyezi a… és nem a fülét! Két hét Magyarországon (+ Székelyföld, Nápoly és Párizs). Cserna-Szabó András új regényében, fekete komédiájában a múlt is fel-felbukkan: nyilasterror és Kádár-korszak, az ötvenes évek csengőfrásza és középkori török kínzási módszerek. Vidáman folyik a pezsgő, az ondó és a vér!” (Helikon)

Forrás: Helikon

A könyv fő szála Aladár és Erika, a 40-es éveiben járó házaspár válsága. Aladár tudja magáról, hogy átlagos és unalmas figura, és ezzel tulajdonképpen nincs is semmi gondja, amíg rá nem jön, hogy a világ nem ilyen és nem lehet így leélni egy életet. Pszichológus felesége pedig kapuzárási pánikja mentén újra felfedezi a szexualitását és vegán feminista aktivistának áll. És hirtelen minden katalizálódik és robban. Cserna-Szabó úgy fogalmazott, hogy éppen ez kezdte el érdekelni, ez a megőrülés, ahogy „az átlagos ember átlagos életében a hibernált őrültség felolvad”. Ennek az összeomlási pontnak a kereséséről szól ez a megőrüléstörténet, és arról, hogy mi történik, amikor 40-50 éves emberek ráébrednek, hogy még nem éltek, mindenki menekülni akar, önmegvalósítani és leszámolni a társadalmi elvárásokkal, a megfelelési kényszerrel.

Valuska szerint a Tarantino-hangulat a kötet elbeszélői szabadságában érhető tetten. Abban, hogy a szálakat kicsit hagyjuk elszabadulni, és a regény nem megoldani akarja a szereplői életét, hanem maga az őrület a megoldás.

Ez pedig valószínűleg részben Cserna-Szabó regényíró-technikájából is fakad. Saját bevallása szerint ő nem is regényíró, és nem tud hagyományos regényt írni. Korábbi kötetei közül egyedül a Sömmit említette, amit hagyományosabb értelemben vett kutatómunka és előkészítés előzött meg. Ezt azzal magyarázta, hogy tulajdonképpen nem regénytémákban vagy történetekben gondolkozik. Legtöbbször felkérésekre ír, novellákat, amikről néha kiderül, hogy összefonódnak, és ekkor kezd tudatosan az összedolgozásukkal és könyvvé alakításukkal foglalkozni. Néha regény lesz belőlük, néha novelláskötet, vagy valami egészen érdekes történetfűzés, mint előző kötete, Az abbé a fejével játszik.

Új könyvét ugyanakkor most egészen regényszerűnek tartja. Viszonylag kevés szereplő körül forognak történések, az egész két hét alatt játszódik és tudjuk a konkrét időt.

Forrás: Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár

Az időkezelésnek egy érdekes eleme, ami a beszélgetés során felolvasott részletből is kiderült, hogy belefonódik a történetbe a jelenünk, a kialakult járványhelyzet. Ezt természetesen a szerző már április környékén, a leadás előtti utolsó időszakban fűzte bele a történesekbe, hiszen a járvány a könyvpiacot is elég jelentősen felforgatta az utóbbi pár hónapban. Csúszott a kész könyv leadása, így a tulajdonképpen már befejezett kötet utolsó apróbb változtatásai közé besiklott egy új, aktuális szál.

A beszélgetés során felmerült kérdésként, hogy vajon egy szerzőnek és a saját, valós világának, érdeklődési köreinek mennyire szabad beszivárognia a szereplőibe és a regényvilágba. A kérdés apropója, hogy Valuska több olyan elemet fedezett fel a kötetben, amik nagyon erőteljesen Cserna-Szabóhoz köthető érdeklődési körök, például van olyan a regényben, aki Slayert hallgat. A szerző szerint ezek azért nem válnak erőszakosan szerzőközpontúvá, mert nem egy-egy szereplőt ruház fel a saját jellemvonásaival, szokásaival, hanem fel-felbukkannak elemei különböző karaktereken, ami tulajdonképpen természetes. Illetve még kiemelte, hogy az ő karakterformálásaiban mindig fontos szerepe van a gasztronómiának, a zenének, a kultúrafogyasztási szokásoknak, mert ezekkel legalább olyan jól lehet jellemezni valakit, mint mondjuk az öltözködésével vagy a kinézetével.

Ez a gondolatmenet vezetett el a beszélgetés lezáró kérdéséhez, a címadáshoz. Hiszen el lehet gondolkodni rajta, hogy milyenek az „extra dry-os” emberek, vagy milyen az a regény, amit a (majdnem) legszárazabb pezsgőfajtával lehet jellemezni. Cserna-Szabó szerint fanyar, savanykás és száraz, valakinek talán túlságosan is.

Kiemelt kép: Könyves magazin

Tags: beszélgetés, Cserna-Szabó András, Extra Dry, Helikon, Helikon Kiadó, irodalom, Könyves Magazin, Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár, novella, próza, regény, Valuska László Categories: IRODALOM
Related Posts