December 5-én bemutatták Rozán Eszter nyolcadik regényét a Berzsenyi Dániel Könyvtárban. A szerzővel Tanai Ibolya, a Szombathelyi Televízió szerkesztő-műsorvezetője beszélgetett.
Rozán Eszter termékeny író, évente megjelenik egy kötete, ez már a nyolcadik a sorban – így kezdte a szerző bemutatását Farkas Csaba, a Szülőföld Kiadó elnöke, aki elmondta, hogy – az elsősorban helyi írók könyveit megjelentető – kiadó éppen 300. megjelent kötete a Mielőtt kiapad.
A regény címe elsődleges és másodlagos jelentéssel is bír: egyrészt felhívja a figyelmet a regényben is helyszínként megjelenő Balatonra, másrészt arra buzdít minket, hogy tegyünk meg minden olyasmit az életünkben, amit szeretnénk addig, amíg módunkban áll. Műfaját tekintve a regény „climate fiction (cli-fi)”, magyarul klímafikció, ami a sci-fi egy, a 2000-es évek óta jelen lévő vállfaja. Ebből adódóan végigvonul a könyvön a klímaváltozás kérdésköre, ugyanakkor kitalált történet ide vagy oda, nem a jövőben játszódik: Eszter alternatív jelent teremt a regényében, ahol a drámai következményekkel még nem, mindössze fenyegető jelekkel szembesülünk. Többek között azzal, hogy április közepén extrém módon meleg az idő, és a Balaton szintje is jócskán csökkent már. Linda és Rudi ennek ellenére tervezi, hogy egy hosszú hétvégét töltenek el a magyar tenger partján, ám a férfi váratlanul, munkára hivatkozva lemondja. A szociológiát végzett, de írással foglalkozó Linda a szállodában találkozik Késmárki Erhard matematikussal, arra viszont nem számítanak, hogy Rudi is váratlanul felbukkan majd a Balatonon. (Rudi egyébként biológus és egérkísérleteket végez. Az is felmerül a regényben, hogy ez vajon mennyire etikus.)
Linda és Erhard időtöltése során többször is finoman szóba kerül a klímaváltozás. A férfi szerint nem kell félni, ő ugyanis bízik az emberiség józan eszében, és abban, hogy nem fog csak úgy a vesztébe rohanni. Ebben az alternatív jelenben a kormányok már sokat tettek a globális felmelegedés elkerülése érdekében: egyebek mellett betiltották az egyszer használatos műanyagokat, elterjedtek az önvezető elektromos autók, orvos helyett alkalmazást használunk, és már a multinacionális cégek is megpróbálják visszaszorítani a károsanyag-kibocsátásukat.
A bemutató során a szerző elárulta, hogy eleinte felmerült benne, hogy nem nyúl-e elcsépelt témához, de úgy vélte, a klímaváltozás egyre égetőbb. Ahhoz, hogy minél hitelesebben tudjon írni erről a problémáról, nem kevés kutatómunkát végzett: rengeteg szakirodalmat olvasott, sőt, még előadásokat is hallgatott a YouTube-on. Rozán Eszter az írás mellett biblioterápiával is foglalkozik, ebből adódóan sok pszichológiai témájú könyvvel találkozott már, így nem meglepő, hogy a regénynek lélektani vonulata is van. Talán nem árulunk el nagy spoilert azzal, ha elmondjuk: Linda és Rudi között ki nem beszélt problémák vannak; ezért, illetve egy bizonyos félreértés miatt nem akar elmenni a Balatonra. Bár Rudinak is megvannak a maga titkai… Aztán ott van Linda anyja, a negyedik legfontosabb szereplő a regényben, aki mind a mai napig irányítani akarja a lányát, és nem tudjuk eldönteni, hogy beteg-e, vagy csupán velejéig gonosz, de annyi bizonyos, hogy természete magában hordozza a végzetét.
A regényben kibontakozik egy másik cselekményszál is, ami 1956-ban New Yorkban játszódik és Jackson Pollock amerikai absztrakt expresszionista festőhöz köthető. Pollock ebben az évben autóbalesetben veszítette életét, ám előtte még volt olyan tette, ami kihatással lesz a regényben szereplők életére. Persze ez a rész már nem igaz történet alapján íródott, hanem az írónő fantáziájának szüleménye.
Rozán Eszter eddig minden könyvében foglalkozott valamilyen módon társadalomkritikával és mindenkit érintő problémákkal, így nem véletlen, hogy a nyolcadik regényében is hangsúlyos szerepet kapnak az emberi kapcsolatok és a klímaváltozás. A legfőbb kérdés az, hogy élhetjük-e tovább a mindennapjainkat úgy, mintha mi sem történne körülöttünk, vagy pedig az lenne-e a dolgunk, hogy megtegyünk minden tőlünk telhetőt – mielőtt kiapad? Talán nem csak a Balaton, hanem az élet a Földön.
A beszélgetés előtt megszólaltatásra került a szerző által a regény alapján írt, Vihar nevet viselő minidráma. A hangjátékban Rozán Eszter (Linda) mellett közreműködött Kelemen Zoltán (Rudi) és Szabó Tibor (Erhard) színművész. A program fényét tovább emelte az írónő ukulelén kísért saját szerzeménye, valamint Horváth György szájharmonikán eljátszott ír népdala.
A kiemelt kép a Berzsenyi Dániel Könyvtár fotója
