Idén hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. A korábbi díjazottak: Totth Benedek, Milbacher Róbert, Szöllősi Mátyás, Mécs Anna, Fehér Boldizsár és Harag Anita. 2021 Margó-díjasának nevét októberben, az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon jelentik be.
Idén már hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amely nemcsak a pályakezdő írókat szeretné középpontba helyezni, de egyúttal a kortárs irodalmat és az olvasást is népszerűsíti. A nyertes a díjjal 500 ezer forintot, kereskedelmi és médiatámogatást, valamint próbafordítást is kap – írja a litera.hu. A Bookline idén 10 millió forint értékű médiatámogatással járul hozzá a nyertes könyv népszerűsítéséhez. A Margó-díj díjazottja egy éves tárcasorozatot indíthat a Könyves Magazinon.
Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utca gyalog, Magvető, 2020, 104 oldal
Amikor az ember Bakos Gyöngyi regényét olvassa, folyamatos mozgásban van: utcákat, tereket, városokat jár be, közben pedig az elbeszélővel együtt csodálkozik rá a világra. A Nyolcszáz utca gyalog olyan, mint egy impresszionista mű, a lényeg benne nem a történet, hanem a benyomások és az érzések. A főszereplő filmelméletet tanul az egyetemen, a szakdolgozatát pedig Bergmanból írja. És miközben a kamerával az ő mozgását követi az olvasó, a hétköznapi eseményekbe időnként férfiak, kapcsolatok és egy elvesztett apa képe úszik be.
Balássy Fanni: Hol is kezdjem, Pozsonyi Pagony, 2020, 188 oldal
Balássy Fanni hőse középiskolába megy, az új kezdet pedig tiszta lapot is jelent – legalábbis elméletben, hiszen az ember kamaszként képtelen kibújni a bőréből. Ráadásul ha még vonzzuk is a vicces/kínos/baljós helyzeteket, akkor a középiskola belépő időszaka mindenképpen emlékezetes lesz, amit csak humorral és egy igazán jó baráttal lehet átvészelni.
Böszörményi Márton: Meixner Józsefné apoteózisa, Napkút, 2020, 112 oldal
Hol van apa – így kezdődik Böszörményi Márton Meixner Józsefné apoteózisa című regénye, amelynek fülszövegére Nemes Z. Márió azt írta, hogy mindfuck. A regény nem kísérleti, de mégis nagyon bátor, története a panelből indulva jut el a weird műfajáig, naturalista elemek, álomjelenetek és abszurditás jellemzik a szöveget.
Gazda Albert: Leningrád, Cser Kiadó, 2021, 314 oldal
A Leningrád klasszikus felnövéstörténet, középpontjában egy fiatal fiúval, aki felfedezi, sőt kialakítja világát. Gazda Albert első novelláskötete személyes, mégis közösségi abban az értelemben, hogy bár saját története áll a középpontban, mégis elmeséli, egyébként milyen magyarnak lenni Kárpátalján a hetvenes és a nyolcvanas években. A Leningrád sokszorosan összetett válasz a legáltalánosabb kérdésre, ki vagyok.
Gurubi Ágnes: Szív utca, Pesti Kalligram, 2020, 191 oldal
„Az én történetemből hiányoznak a férfiak” – kezdi Anna, az elbeszélő Gurubi Ágnes regényében. A Szív utcában valóban a nők tapasztalatai állnak a középpontban, de nagyon is univerzális regény ez – ott vannak benne a generációk egymásra örökített traumái, a 20. század egyénileg és társadalmilag is máig feldolgozatlanul hagyott tragédiái: üldöztetések, háború, megszállások, forradalom, emigráció. És akik maradtak, ők rakosgatják össze Gurubi regényében a történetek és a megtört szívek darabkáit.
Halász Rita: Mély levegő, Jelenkor, 2021, 194 oldal
Tavaly ősszel mutatták be Halász Rita első regényét, a Mély levegőt a Margó Irodalmi Fesztiválon, év végén felkerült a toplistára, tavasszal bekerült a Libri irodalmi díj tízes listájára, pár napja pedig bejelentették, hogy sorozatot készítenek belőle. Halász az Összekötve című műsorban így foglalta össze a könyvét: egy nő azon gondolkodik, hogy váljon-e, majd nyomon követjük egy évét. Amilyen egyszerűnek tűnik egy mondatban a történet, annyira rétegzett és sűrű a szöveg, amiben a 80-as, 90-es évek politikai kontextusa is szerepet kap.
Angela Murinai: Mikor feltámad a szél, Libri, 2021, 213 oldal
Angela Murinai 2014 óta írja Gumiszoba című blogját, amin közéleti kérdésekkel, nőpolitikával, társadalomkritikával foglalkozik. 2016-ban egy családi máltai nyaraláson legnagyobb fia, mindössze 18 évesen, belefulladt a tengerbe. Évekkel később, Mikor feltámad a szél című első könyvében Murinai ezt a tragédiát írta meg könyörtelen őszinteséggel. A könyv több, mint önvizsgálat és emlékezés, mert szól családról, generációs örökségekről, és kutatja azt is, mihez kezdhetünk ekkora veszteséggel, és hogyan lehet azt túlélni.
Puskás Panni: A rezervátum visszafoglalása, Magvető, 2021, 112 oldal
Izgalmas, abszurd, sokszor pedig egészen sokkoló Puskás Panni debütáló novelláskötete, A rezervátum visszafoglalása. Már az első szöveg teljesen a földhöz vágja az olvasót, a Charles Bukowskival töltött bizarr randevú után pedig további vad történetek következnek. A kötet tele van meglepetéssel, a tét pedig nem kevesebb, mint az élet, a halál és a művészet. A novellák új hangon szólalnak meg, a lendületes, vakmerő, kíméletlen szövegeken egyszerre lehet sírni és nevetni.
Szarka Károly: Az én hibám, Noran Libro, 2021, 318 oldal
Az én hibám generációs regény, amelyben a harmincas évei elején járó főhős céltalan lebegése fokozatosan egyre fullasztóbbá válik. Fecske olyan fiatal felnőtt, akit teljesen bedarált a gépezet: egy call centerben dolgozik, ahol óránként tíz perc szünetet lehet tartani és egyre inkább maga alá gyűri a kilátástalanság. Semmittevés, rohanás, menekülés – nagyjából ezek a választási lehetőségei, a magányra pedig sokszor az alkohol a válasza. De Fecskétől nem idegen az álmodozás, és szerencsére a keserű önirónia sem.
Szűcs Péter: Dharma, Libri, 2021, 320 oldal
Családi történetekből szőtt egy korszakokon és kontinenseken átívelő regényt Szűcs Péter, amelyben felvillannak a sorsfordító ötvenes évek éppúgy, mint az ígéretekkel teli rendszerváltás napjai, és persze a jelen, amely Y-generációs hőse számára tele van kérdőjelekkel. A kötet bemutatója júniusban volt a Margón, ahol a szerző egyebek között azt mondta, nagyon izgatja, mihez kezdünk azokkal az élethazugságokkal, amelyekkel körülbástyázzuk magunkat, és azon a véleményen volt, hogy ezek egy idő után ledőlnek, nem lehet fenntartani őket. A teljes beszámolót ITT lehet elolvasni.
2020-ban Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb című novelláskötete kapta a díjat, aki a fesztivált megelőző nap, október 13-án önálló esttel jelentkezik a Müpában. A korábbi díjazottak között van Totth Benedek, aki Holtverseny című művéért az első Margó-díjat vihette haza. Ezt követően Milbacher Róbert Szűz Mária jegyese című könyvével, majd Szöllősi Mátyás Váltóáram című novelláskötetével, Mécs Anna 2018-ban a Gyerekzár című elbeszéléskötetével érdemelte ki az elismerést, 2019-ben pedig Fehér Boldizsár a Vak majom című regényét díjazták. Ahogy a korábbi években is, az őszi rendezvényen (október 14–17.) adják majd át a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat.
