Kovács András Ferenc kapta az Artisjus irodalmi nagydíját

f21.hu 2020. Már. 2. 0 0

Idén Kovács András Ferencet jutalmazták az Artisjus Irodalmi Nagydíjával, amit a Requiem Tzimbalomra című verskötetéért nyerhetett el. Mellette díjazottként helyet kapnak még Cselényi Béla, Kováts Judit, Szajbély Mihály és Mártonffy Marcell írók is. Az Artisjus-díjak 2020. március 2-án kerülnek ünnepélyes átadásra.


“Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek további alkotómunkájához. Az Artisjus Irodalmi Díj az egyik legjelentősebb hazai irodalmi elismerés, melynek presztízsértéke abban rejlik, hogy maguk a pályatársak szavazzák meg a nagydíjast és a négy alkategória díjazottjait. A korábbi években többek között olyan szerzők kapták meg, mint Takács Zsuzsa, Berkovits György, Nádasdy Ádám, Pintér Béla, Spiró György, Tandori Dezső, Háy János, Cserna-Szabó András vagy Závada Pál. Az elismeréseket ünnepélyes keretek között adják át 2020. március 2-án a Budapest Music Centerben.” – írja a litera.

2020 irodalmi díjazottjai:

Artisjus Irodalmi Nagydíj nagydíj – Kovács András Ferenc: Requiem Tzimbalomra
Artisjus Irodalmi Díj költészet – Cselényi Béla: Órajáték Bronzapával
Artisjus Irodalmi Díj próza – Kováts Judit: Hazátlanok
Artisjus Irodalmi Díj tanulmány – Szajbély Mihály: Csáth Géza élete és munkái
Artisjus Irodalmi Díj esszé – Mártonffy Marcell: Biblikus hagyomány és történelmi tapasztalat Pilinszky esszéiben

Kovács András Ferenc – Fotó: Dávid Botond

Kovács András Ferenc Szatmárnémetiben született, éppen hatvanéves, többek között József Attila-, Déry Tibor-, Kossuth- és Babérkoszorú-díjas költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő, dramaturg. A marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője. Tagja a Romániai Írók Szövetségének, a Szépírók Társaságának, a Digitális Irodalmi Akadémiának, tiszteletbeli tagja a Széchenyi Művészeti Akadémiának, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem díszdoktora. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től kezdett közölni. 43 kötet szerzője. Verseiből több nyelven, több változatban is készültek fordítások. „Költészetében ott működik a teljes irodalmi hagyomány, amelynek immár fontos része ő maga is. Tehetség, stílus, szabadság, szellem, pátosz: mind-mind részei annak a könnyedén nagyszabású játéknak, amely 1983-ban kezdődött a Tengerész Henrik intelmeivel, és amely nem ér véget a 2019-es Requiemmel” – írja laudációjában Bazsányi Sándor.

Cselényi Béla

Cselényi Béla (költő) az Órajáték Bronzapával című verseskötetéért részesül elismerésben. 1955-ben született Kolozsváron. 14 éves kora óta ír verseket, 1973 óta publikál folyóiratokban. 1975-től a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kör tagja, 1980-tól megszűnéséig vezetője, továbbá évekig tiszteletbeli szerkesztőségi tagja a párizsi Magyar Műhelynek. 1987-ben Budapestre költözött. Többek között a Magyar Rádiónál, a Magyar Távirati Irodánál (MTI) és a Magyar Írószövetség Könyvtárának munkatársaként dolgozott. Romániában három, Magyarországon hat verseskötete és egy rövidpróza-kötete jelent meg, valamint több verses antológia társszerzője. Báthori Csaba így méltatja a díjazottat: „Csak a makacs felfedezőknek mutatkozik meg, akik hajlandók felhágni verbális költői anyagának csúcsaira, különleges szótársításainak bozótosába, színesen-szokatlan szökkenő képzeletének színhelyeire. Minden könyve amolyan betakarítás és szeszélyes ihletvonulatokat villantó metszet, válogatás. Mintha folyton betömködné a múltban tátongó űrt, és verseiben átlátna a jövőbe. Mert derűje jövőt ígér, távlatot nyit, segít élni.”

Kováts Judit – Fotó: Csutkai Csaba

Kováts Judit a Hazátlanok című regényéért kapja az elismerést. Író, szerkesztő, eredeti foglalkozása történész-levéltáros. Számos tudományos munkája jelent meg a reformkorról. Elbeszéléseket, novellákat, tárcákat publikált a Vörös Postakocsi, Élet és Irodalom, Holmi, Jelenkor, Alföld folyóiratokban. Éveken át készített életút-interjúkat idős emberekkel, akik még élő szemtanúként számoltak be a háborúról, a kommunista diktatúráról, kitelepítésekről, munkatáborokról, a kisebbségek üldözéséről. Regényeiben a XX. század olyan kevéssé ismert történelmi traumáit dolgozza fel, mint a magyar nők sorsa a front és az orosz megszállás alatt (Megtagadva, 2012) vagy a kollektív bűnösséggel sújtott felvidéki magyar és német kisebbség háború utáni szenvedéstörténete (Elszakítva, 2015 és Hazátlanok, 2019). „Kováts Judit regénye a szlovákiai, késmárki németajkú kisebbség második világháború utáni szenvedéstörténetét dolgozza fel. A szerző a profi levéltáros képzettségével és a felelős író elszántságával évekig kutatott, sok tucat túlélőt szólaltatott meg. Egyetlen ponton sem csap át túlírásba, érzelmi vagy stilisztikai túlzásba. Ebből adódik a mű tárgyi és nyelvi ereje: a tagadhatatlan valóság drámáját idézi meg” – írja Szkárosi Endre a kötetről szóló méltatásában.

Szajbély Mihály – Fotó: Frank Yvette/Délmagyarország

Szajbély Mihályt Csáth Géza élete és munkái című tanulmányáért díjazzák. Egyetemi tanulmányait a szegedi egyetem (JATE) Jogtudományi és Bölcsésztudományi Karán végezte, majd megszerezte a doktori és kandidátusi címet, 2004-től az MTA doktora. 1977-től az egyetem oktatója, 1992-től több tanszék vezetője. 2014 és 2017 között a SZTE BTK dékánja. Vendégprofesszorként Bécsben és Berlinben is oktatott. Főbb kutatási területei: a 19. század és a 20. század elejének magyar irodalma (Csáth Géza), a jugoszláviai (vajdasági) magyar irodalom története, sajtó- és médiatörténet, az irodalom médiatörténete, valamint a hangjáték médiatörténete és műfaji problémái. „A Csáth Gézáról született műve olyan tudományos munka, amelyet hátborzongató életrajzi regényként is olvashatunk. Egyre nehezebb szívvel haladunk előre a Brenner Józsefként született orvos-író mind kilátástalanabb életében, közben viszont folyton azt érezzük, hogy a könyv az olvasókat is megajándékozza a gondolkodás és a megértés örömével” – foglalja össze laudációjában Szilágyi Zsófia.

Mártonffy Marcell – Fotó: Németh Dániel/Magyar Narancs

Mártonffy Marcellt a Biblikus hagyomány és történelmi tapasztalat Pilinszky esszéiben című kötetéért díjazzák. 1955-ben született Budapesten, tanulmányait a pannonhalmi Szent Gellért Főiskolán, az ELTE-n, a római Szent Anzelm Pápai egyetemen végezte. Magyar-német irodalom és nyelv szakos tanár, az irodalomtudomány doktora. Számos oktatási intézményben tanított az elmúlt közel negyven év alatt, jelenleg az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem docense. Szerkesztője volt a győri Műhely és a Pannonhalmi Szemle folyóiratnak, több mint 10 évig főszerkesztője a Mérleg című teológiai és társadalomtudományi szemlének. „Mártonffy Marcell érdeme, hogy Pilinszky katolikus teológián alapuló publicisztikája megkapja méltó helyét. Rendkívül mély és sokszor ezoterikus elemzéseihez olyan esszényelvet tudott megalkotni, amely a teológiában szakmailag nem jártas irodalmár olvasót is magával tudja ragadni.” – jellemzi laudációjában Margócsy István.


Az Artisjusról:

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.

Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.


Kiemelt kép: Fekete Zsolt

Tags: Artisjus, Artisjus Irodalmi Díj, Artisjus Irodalmi Nagydíj, Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, díj, díjátadó, irodalom, KAF, Kovács András Ferenc, Requiem Tzimbalomra Categories: IRODALOM
Related Posts