Kortárs, az f21.hu rovata pályakezdők és rendszeresen publikáló szerzők részére. Ezúttal Élő Csenge Enikő versét olvashatjátok.
Élő Csenge Enikő – Hétfőn írtam egy táviratot
Elmúltam harmincegy stop
Nincs könyvem, nincs gyerekem,
néha felhívom az exeimet,
szeretném tudni, jól vannak-e stop
Anyám kitanulta a morzézést stop
Anyám és én, mint két testvér stop
Anyámnak sincs könyve stop
Táncolni vágyom, énekelni,
gyakrabban menni a tengerhez,
összemosolyogni régi barátokkal stop
Magamba szívni az egyszerűséget,
mint föld az esőt, jobban szeretni az esőt,
kevesebbet vágyni stop
Álmomban mozgalmas életet élek,
küzdelmes, de eseménydús életet stop
Anyám nem kerget kósza álmokat stop
Én összekeverem az életem az álmaimmal,
túl sokat álmodom, sohasem álmodozom,
minden éjjel, egész éjjel álmodom stop
Senki nem emlékszik minden álmára stop
Túl sokat beszélek az álmokról stop
Egyáltalán nem akarom, hogy valóra váljanak,
mindjárt harminckettő leszek stop
Nem akarok könyvet, gyereket,
régi barátokkal akarok összemosolyogni,
hetente járni a tengerhez stop
Nincsenek igazán eredeti gondolataim,
ez kéne, hogy zavarjon,
de nem zavar stop
Ezt irigylik tőlem stop
Pedig semmim sem irigylésre méltó,
talán csak a hajam stop
Anyám fodrász,
jövőre kezdem a kozmetikus iskolát stop
Felszínes vagyok, valójában egyáltalán nem különleges,
nem baj stop
Az akarok lenni, aki nem lehetek,
ezzel más is így van stop
Néha leribancoznak és hozzám sem akarnak érni,
aztán mégis hozzámérnek,
belém szeretnek, kisajátítanak stop
Megcsalom őket,
hiszen egy ribanc vagyok stop
Szerintem nincs így,
de ez mindegy,
szerintem ezek megoldások,
és kellenek a megoldások stop
Anyám és én, mint két testvér,
anyámnak már nincs testvére stop
Azóta én is csak, mint nyári eső,
jövök, megyek,
sokat álmodom,
férfiakról és nőkről, anyámról és a testvéréről stop
Ezeket néha leírom stop
Summázok, vallomást teszek stop
Könyvekben tűnök fel,
gratulálnak és az én könyvem felől érdeklődnek,
engem ez miért nem érdekel stop
Engem az álmok érdekelnek,
nem az eredeti gondolatok stop
Anyám és én, mint két testvér,
az én arcom, a te arcod,
az én hajam, az ő haja,
túl sokat beszélek az álmaimról,
ahol mindenki él stop
***
Élő Csenge Enikő 1992-ben született Sopronban. Verset és prózát ír, szerkeszt, 2018 óta kreatív írást tanít. Jelenleg az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola harmadéves hallgatója. 2021-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjban, 2022-ben József Attila Irodalmi Támogatásban részesült. A FISZ JUNIOR program alapítója, a Felhajtóerő antológia egyik szerkesztője. Első kötetén dolgozik, de nem siet, ráér. Szabadidejében énekel, táncol, vagy a Kisprésházban ücsörög.
