Irodalmi rendezvények a hétre – Január 20-tól 26-ig

Vincze Bence 2020. jan. 17. 0 0

Szívlapát – Január 20. 10 óra

Helyszín: Csokonai Színház – Debrecen

A Szívlapát című versantológia 2017-ben jelent meg a Tilos az Á Könyvek kiadásában, Péczely Dóra szerkesztésében. A versgyűjteményben nyolcvanöt köztünk élő költő százötven verse olvasható. Vannak olyan szerzők, akik már évtizedek óta írnak, és vannak, akik meg sem születtek, amikor másoknak már verseskötete jelent meg.

“Van négy színész és egy táncos-koreográfus.
És van egy kötet, benne százötven mai magyar vers. És mindet elmondjuk.
Nem, csak vicceltem. De húszat tényleg. Aztán hazamegyünk.
És nem csak szó lesz, hanem kép és ritmus is.
De aztán tényleg hazamegyünk. Csak már máshogy, mint ahogy jöttünk.
Uhhh. Ez menő, nem?”

Előadják: Bakota Árpád, Katona Gábor, Mercs János, Mészáros Ibolya, Wessely Zsófia

Zene: Dargó Gergely

Videógrafika: Jóvér Csaba

Rendező: Mercs János

Az előadás időtartama: 60 perc szünet nélkül.

Petri Györgyről a megújult Alföldben – lapszámbemutató – Január 21. 17 óra

Helyszín: MODEM – Debrecen

Hosszú idő után megváltozott az Alföld külcsíne, s a megújult folyóiratot ezen alkalommal veheti először kézbe a közönség.

Az Alföld folyóirat bemutatja januári lapszámát, amelyben a 20 éve elhunyt Petri Györgyre emlékeznek: értelmezéseket, kritikákat közlünk az összegyűjtött versekről és az életműről, valamint Várady Szabolcs közreadásában kötetben eddig meg nem jelent, diákkori Petri-verseket is megjelentetnek. A szépirodalmi rovat Petri-hommage-okkal csatlakozik az összeállításhoz.

Petri György költészetéről szerzőikkel, Várady Szabolccsal, György Péterrel és Valastyán Tamással beszélget Lapis József szerkesztő a debreceni MODEM Zöld kilincs művészeti kávézójában. Petri verseiből Papp István, a Csokonai Színház színművésze ad elő.

A belépés ingyenes.

Várady Szabolcs, Petri György és Fodor Géza 1981-ben (Fotó: Lakatos Mária, forrás: PIM)

Société Könyvklub – Jack Kerouac: Úton – Vitáris Ivánnal – Január 21. 19 óra

Helyszín: Société Budapest

1957-ben jelent meg Jack Kerouac Úton című regénye, ami a beatnemzedék bibliája lett. Az Úton eredeti változatát egyetlen, a végtelen utat jelképező papírtekercsre írta: annak a történetét, ahogy Neal Cassadyvel többször is beutazták Amerikát – ahogy száguldoztak a “jajongó kontinensen” át, s közben mindent meg akartak tapasztalni, ami csak kifacsarható az életből.

Vitáris Iván, az Ivan and the Parazol frontembere visszahozta életünkbe a ’60-as, ’70-es évek zenéit, ha rá gondolunk, rögtön Jack Kerouac jut róla eszünkbe. Hogy valóban fontos olvasmánya volt-e az Úton, az kiderül a januári Société Könyvklubban.

Lázáry René Sándor estéje – Kovács András Ferenc előadásában – Január 21. 19:30

Helyszín: Tompa Miklós Társulat – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház

A magyar kultúra napja alkalmából: Kovács András Ferenc költői estje a Bookart Kiadónál megjelenő Lázáry René Sándor kötethez kapcsolódóan.

A Lázáry René Sándor: Néhány egykori költemény – válogatott versek, 1899-1919 – válogatta és közzéteszi: Kovács András Ferenc

A kötet ajánlója:

“POSZTUMUSZ MŰVET, POSZTUMUSZ olvasatokat tartanak kezükben még ismeretlen, de máris posztumusz olvasók. Most éppen Lázáry René Sándor legelső, és mégis posztumusz verseskötetét. Pontosabban: csak egy szűkre szabott, szerényebb, alkalmi versválogatást magából a posztumusz teljesből, annak is csak egy behatárolt darabkájából, de így is egy (majd később) eljövendő, megtervezett egészből, Lázáry összes költői munkáiból. Ezt a harmincöt verset a még fölfedezésre váró poétai életmű mintegy húsz évnyi periódusából, az 1899 és 1919 közti időszak kilencvenöt darabjából magam válogattam össze, méghozzá a Lázáry-hagyaték nagyon különböző helyeiről…

Erre a könyvre különben az adott elszalaszthatatlan alkalmat, hogy idén százhatvan éve született, és szintúgy idén kilencven éve halt meg az, aki ezeket az egykori költeményeket írta – s talán csak bennük, általuk él, bolyong még Lázáry René Sándor.” – Kovács András Ferenc

Az előadás után dedikálásra kerül sor.

Kovács András Ferenc költő, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Bookart Kiadó közös produkciója.

Kányádi Sándor: A néma hang, amit ki kell ejtenünk – Január 21. 19:30

Helyszín: Klebelsberg Kultúrkúria 

A magyar kultúra napja alkalmából a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésze, Laczkó Vass Róbert és Szép András előadóestje.

Miért éppen a költőktől várnátok barokkosan billegő és jóltáplált vigaszt, mikor a Miatyánk egy-két aszkéta igéjével is évekig elvagytok? – szegezi nekünk a kérdést Kányádi Sándor, miközben pontosan tudja, hogy a legbelül sarjadó-kapaszkodó szavak ugyanúgy gondozásra szorulnak, mint a mostoha sorsra jutott “örmény kert, zsidó sor, magyar telek” – és velük együtt a szokásból kiment énekek. A néma hangot, amely ott bujkál mindannyiunk lelkében, tiritarka transzilvanizmusunk és huszadik század végi félelmeink foglalják hasonlatokba, metaforákba, hexameterbe vagy ősi felező nyolcasokba: versbe, amit mondani – s miért ne: énekelni kell! Nyomra lel a szó, a dallam, kötése köt oldhatatlan – összegez a költő, s ezzel a csapásirányt is meghatározza, amelyet követnünk kell előadásunkban! Reméljük, legújabb szerzői- és előadóestünket ugyanazzal a szeretettel fogadja közönségünk, mint amilyennel mi visszük pódiumra a Kányádi-életmű keresztmetszetét.

Miért éppen a költőktől várnátok barokkosan billegő és jól táplált vigaszt, mikor a Miatyánk egy-két aszkéta igéjével is évekig elvagytok? – szegezi nekünk a kérdést Kányádi Sándor, miközben pontosan tudja, hogy a legbelül sarjadó-kapaszkodó szavak ugyanúgy gondozásra szorulnak, mint a mostoha sorsra jutott “örmény kert, zsidó sor, magyar telek” – és velük együtt a szokásból kiment énekek. A néma hangot, amely ott bujkál mindannyiunk lelkében, tiritarka transzilvanizmusunk és huszadik század végi félelmeink foglalják hasonlatokba, metaforákba, hexameterbe vagy ősi felező nyolcasokba: versbe, amit mondani – s miért ne: énekelni kell! Nyomra lel a szó, a dallam, kötése köt oldhatatlan – összegez a költő, s ezzel a csapásirányt is meghatározza, amelyet követnünk kell előadásunkban! Reméljük, legújabb szerzői- és előadóestünket ugyanazzal a szeretettel fogadja közönségünk, mint amilyennel mi visszük pódiumra a Kányádi-életmű keresztmetszetét.

PIM az A38 Hajón – Árnyjátékok: Ady Endre lázban, vérben – Január 21. 20 óra

Helyszín: A38 Hajó 

„Óh, nagyon csúnyán éltem” – olvassuk Az utolsó mosoly c. versben. Síró és nyugtalan halott ma is Ady Endre, akinek végtelenített szalagon pereg élete filmje és életműve. A Petőfi Irodalmi Múzeum és az A38 közös zenei-irodalmi sorozata ezúttal a tavaly 100 éve elhunyt költő emléke előtt adózik.

Ady Endre a halál démonával viaskodik szanatóriumi ágyán. A nagybeteg költő lázálmában sorra megjelennek élete meghatározó női szereplői: édesanyja, dajkája, a kis és nagy szerelmek. Felsejlenek a rokonok és pályatársak, s a kihunyó mélységből felszikráznak a legégetőbb szavak: „véres fejemet és szívemet senki se látja, most se látja”. A felrémlő alakok rávilágítanak az Ady-életművet alapvetően alakító motívumokra, a szerelem mellett a félelem, a bor, az írás és a politika vonatkozásaira.

Közreműködnek Zsigmond Emőke és Novkov Máté színművészek, előadásukban csendülnek fel az örök kedvencek: Elbocsátó, szép üzenet, Őrizem a szemed, Vér és arany, valamint kevésbé ismert költemények.

A szöveget válogatta és szerkesztette: Fráter Zoltán.

A látványelemekről Bogdándy Gábor, a zenei fel- és levezetésről az ATMO zenekar gondoskodik.

Az ATMO tagjai: Usztics Péter (gitár), Antal Gábor (billentyű), Gyarmati Gábor (basszusgitár), Fekecs Ákos (dobok)

Könyvbemutató – Az úton levő és kiútkereső Ady Endre – Január 22. 16:30

Helyszín: Országos Széchenyi Könyvtár

Résztvevők: Boka László, Rózsafalvi Zsuzsanna szerkesztők, Falusi Márton költő, Rockenbauer Zoltán művészettörténész, Pécsi Györgyi irodalomtörténész és E. Csorba Csilla művészettörténész.

A mi országunk. Mai magyar színdarabok Tar Sándor nyomán – Január 22. 17 óra

Helyszín: Írók Boltja

A mi országunk. Mai magyar színdarabok Tar Sándor nyomán című kiadvány bemutatója az Írók Boltjában.

A beszélgetés résztvevői: Keresztury Tibor, Mészáros Tibor, Mikó Csaba és Sándor L. István

Fülszöveg:

Tar Sándor sosem írt színdarabot – a színház mégis felfedezte magának a nagyszerű írót. Ebben vélhetően a hiány játszott szerepet: Tar olyan világot ábrázolt, olyan élethelyzeteket tett láthatóvá, amelyekről nem íródtak színdarabok, olyan embereket mutatott meg, akik nem, vagy csak elvétve jelennek meg a színpadokon. Tart a társadalom kiszolgáltatott rétegeinek, az alul lévőknek, az elesetteknek a sorsa izgatta, műveiben róluk, helyettük beszél.

Az Olvasópróba sorozat hatodik kötetében Tar Sándor szövegei nyomán született színdarabok olvashatók. A kötet szerzői – Mészáros Tibor, Keresztury Tibor, Mikó Csaba és Hajdu Szabolcs – Tar világát mélyen ismerve, nagy empátiával és tisztelettel, de mégis szuverén módon alkották újra A mi utcánk, A te országod, a Lassú teher, a Szürke galamb és más Tar-művek figuráit, helyzeteit, sorstörténeteit. A szövegekből izgalmas, eredeti formanyelvet használó, nagy sikerrel játszott előadások is születtek Debrecenben, a Forte Társulat előadásában és a Stúdió K Színházban Mészáros Tibor, illetve Horváth Csaba rendezésében.

A kötet utolsó darabja kivételesen nem színpadra készült, Hajdu Szabolcs a Csóka című Tar-novellából költői szépségű filmforgatókönyvet írt.

Mészáros Tibor: Istent a falra festeni
Keresztury Tibor: A te országod
Mikó Csaba: Szürke galamb
Hajdu Szabolcs: Csóka

LIJ 106. – A harminc éves Látó ünnepi lapszámbemutatója – Január 22. 18 óra

Helyszín: Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány – Marosvásárhely

Látó Irodalmi Játékok 106. – A harminc éves Látó ünnepi lapszámbemutatója

A Facebook-esemény leírása:

A Látó szerkesztősége szeretettel meghívja Önt ünnepi lapszámának bemutatójára. A magyar kultúra napjára időzített bemutatón a 30 éve létrejött Látó szépirodalmi folyóirat jelenlegi szerkesztői, valamint Gálfalvi György, a lap egykori főszerkesztője beszélget az eltelt három évtizedről, olvas fel a lap mindenkori munkatársaitól, idézi fel a Látó legszebb pillanatait, és/vagy legnehezebb időszakait. A Látó30 bemutatóját a Bernády Házban tartjuk, 2020. január 22-én, szerdán, 18 órától. Mindenkit szeretettel várunk!

A magyar kultúra napja – ingyenes kurátori tárlatvezetések – Január 22. 17 óra

HelyszínPetőfi Irodalmi Múzeum

1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját.

1823-ban ezt a dátumot írta Kölcsey Ferenc a Hymnus egy letisztázott kéziratára. Bár nem tudjuk, hogy a dátum a szöveg keletkezésének kezdetét vagy lezárást jelenti, január 22-e szimbolikussá vált az utókor számára.

Kölcsey imádságának megzenésítésére pályázatot írtak ki, amelyet 1844-ben Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg. A közönség 1844. július 2-án hallhatta először a megzenésített verset. Hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus huszadikán hangzott el a Himnusz, amelyet először a közmegegyezés tett nemzeti himnusszá. Hivatalosan csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.

A magyar kultúra napját ingyenes tárlatvezetésekkel ünneplik a múzeumban.

17 órától a CSÁTH*, a Bolyongó üstökös és a „Ki mondaná, hogy e hely csatatér?” című kiállításokban a kurátorok vezetik körbe a látogatókat.

Szintén 17 órától Gyapay László irodalomtörténész tart tárlatvezetést a Magukra maradt bútorok című kiállításban, ahol megtekinthetjük Kölcsey egyetlen ránk maradt bútorát, és ebből az alkalomból kiállítják a PIM Kézirattárában őrzött egyes kéziratait is.

Regisztráció nem szükséges.

Példaképeink est – Várkert Irodalom – Január 22. 19 óra

Helyszín: Várkert Bazár

A Facebook-esemény leírása:

A Várkert Irodalom sorozat 2020-as szezonkezdő estjén, január 22-én – reflektálva a tavaly januári estünkre – négy inspiráló, alkotó, tehetséges férfit mutatunk be. Vendégeink az irodalom, a sport, a színház és a zene területéről érkeznek és mesélnek sikeres és küzdelmes pályájukról, irodalmi kapcsolódásaikról és arról, egy-egy könyv mikor és miben segítette életüket. Négy kivételes férfi, akikre figyelünk – sporttól színpadon át az íróasztalig – először egy estén, csak a Várkert Irodalom nagyszínpadán!

Vendégeink: Kulka János színművész, Farkas Róbert zenész, a Budapest Bár alapítója, Kiss Gergely olimpiai bajnok vízilabdázó és, Grecsó Krisztián író

Háziasszony: Juhász Anna

A Várkert Irodalom sorozat három éve mutatja be azokat az alkotókat, akik írnak és azokat, akik olvasnak. A január 22-i estre négy különleges vendég érkezik, négy olvasó ember, aki kötődik az irodalomhoz, négy ALKOTÓ, aki a maga területén kiemelkedő, és az esten szívesen elmondja, mi motiválja, mi adja a mindennapokhoz az erőt, honnan indult és mit formált rajta az életének nagy sikere vagy épp nagy küzdelme. És mik a sorsfordító könyvei. A beszélgetésben központban említjük az irodalmi kötődést, irodalmi kapcsolódást, kedvenc regényt, verset, hiszen egy-egy könyv, vers mindenki életében kulcsfontosságú.

Műhely-estek a Zichy-palotában – Január 23. 17 óra

Helyszín: Zichy Palota – Győr – Győri Művészeti és Fesztiválközpont
(Zichy-palota – 9022 Győr, Liszt Ferenc u. 20.)

A Műhely folyóirat győri szerzőinek felolvasása 2019-ben megjelent műveikből.

Közreműködnek: Bodrogi Sára, Borbély János, Dalmai Rozi, Juhász Attila, Komálovics Zoltán, Kovács Katalin, Pátkai Tivadar, Péntek Rita, Szentirmai Mária

Bemutatkoznak a Műhely szerkesztői: dr. Horváth Nóra, Márjánovics Diána, Szarvas Melinda

Zenei közreműködők a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának hallgatói: Bégány Csenge (ének), Filó Dóra (gitár).

Műsorvezető: Pálfalvi-Pottyondy Nóra

Csoóri Szalon – Január 23. 18:30

Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum

Csoóri Sándor költőre, íróra, közéleti emberre emlékeznek barátai, így állítva emléket az embernek, egyik értője így fogalmazta meg írásai lényegét: „olykor szociográfiai pontosság, olykor festői víziók, olykor utánozhatatlan emberi-nemzeti aggódás” jellemzi.

Húsz beszélgetést rögzített filmre a PIM húsz kortárssal, akik Csoóri Sándorra emlékeznek, ki-ki a saját élményei alapján. A filmeket levetítik majd a filmben szereplők a saját életükről, élményeikről mesélnek, mintegy „párhuzamos életrajzon” keresztül mutatva be azt a korszakot, amelyben éltek.

Január 23-i vendég: Sipos Mihály prímás.

Az egyetemi éveit a szegedi egyetemen töltötte elméleti matematikusként, de egy 1972-es erdélyi útja átszabta az életét. Hegedülni ugyan kisgyermek korától tanult, de a népi hegedülés elsajátítása csak ezután következett. Bő négy évtized alatt az akkor elkezdett munka beérett. Nem tudni, van-e a világnak olyan sarka, ahová a Muzsikás Együttes ne vitte volna el magyar népzenét és Sipos Mihály ne mutatta volna meg az együttes szólistájaként, hogy milyen is az, ha a magyar lélek megszólal. Édesapja költő volt, így nem esett távol tőle Csoóri Sándor világa, aki nemcsak költőként ragadta meg, hanem a táncházmozgalom szószólójaként is. Akkor a „mozgalom” fiataljai együtt voltak, együtt gondolkodhattak a magyar irodalom, képzőművészet vagy film jeles alkotóival. S bizony ez a szellemi hatás máig él és hat ennek a nemzedéknek az életére.

A részvételi szándékot Kurucz Károlynénak kell jelezni a 06 20 368-0250-es telefonszámon, vagy a kuruczmarica@gmail.com e-mail címen.

FISZ líraműhely – Mezei Gábor és Szabó Marcell vezetésével – Január 23. 19 óra

HelyszínItt és Most Közösségi Tér

A Facebook-esemény leírásából:

Az új évben is folytatódik a FISZ Fiatal Írók Szövetsége líraműhelye Gábor Mezei és Szabó Marcell vezetésével. Mindenkit szeretettel várunk 2020. január 23-án 19 órakor az Itt és Most Közösségi Térben! Örülünk az előreküldött verseknek, itt: gmezeig@gmail.com; sabmarc@gmail.com, és hozzatok nyomtatott példányokat!

Design: Pálfi Detti

Térey János: Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba – kötetbemutató – Január 23. 19 óra

HelyszínGrand Café Szeged 

Fölolvasnak és zenélnek: Lanczkor Gábor –hang, Biba harmónium, szájharmonika, Lengyel Zoltán – hang, basszusgitár, Orcsik Roland – hang, citera

Térey János: A fiatal magyar popzenére
Lanczkor Gábornak, Orcsik Rolandnak és Poós Zoltánnak

Barátaim, e büszke beat-vitorlás
Csupán Szörényi-Bródytól bitorlás,
Elkötött, lomha, ódon illatú jacht…
Könyörgöm, hallhatnánk valami újat?
Értitek, lantosok? Valami újat!

Tags: A38 Hajó, Ady Endre, Alföld, Bakota Árpád, Budapest, Csokonai Színház, Csoóri Sándor, Debrecen, Fiatal Írók Szövetsége, FISZ, Grecsó Krisztián, Győr, Írók Boltja, Jack Kerouac, Kányádi Sándor, Katona Gábor, Keresztury Tibor, Klebelsberg Kultúrkúria, Kölcsey Ferenc, Kovács András Ferenc, Kulka János, Laczkó Vass Róbert, Lapis József, Látó folyóirat, Lázáry René Sándor, Marosvásárhely, Mercs János, Mészáros Ibolya, Mészáros Tibor, Mezei Gábor, Mikó Csaba, MODEM, Műhely folyóirat, Országos Széchényi Könyvtár, Péczely Dóra, Petőfi Irodalmi Múzeum, Petri György, PIM, Société Könyvklub, Szabó Marcell, Szép András, Szívlapát, Tar Sándor, Térey János, Várkert Bazár, Vitáris Iván, Wessely Zsófia, Zichy Palota Categories: IRODALOM
Related Posts