A francia szituacionista mozgalom egyik, 1968-as szlogenje, a falakra fújt „Sous les pavés, la plage!” (mely nagyjából annyit tesz: „A járda alatt, a plázs!”) elsőre nem tűnhet megfelelő párhuzamnak egy kortárs gyerekkönyv elemzéséhez (a „mesekönyv” kifejezést ez esetben akár el is hagyhatjuk). Mégis, a képiséget és egyéb művészeti-politikai irányzatok mellett leginkább a szürrealizmus kifejezőeszközeit favorizáló mozgalom mintha most egy 7–10 éves korosztálynak szóló regényben ébredne öntudatra: a Rátkai Kornél fekete-fehér rajzaival gazdagon illusztrált lapokon Kovács Attila, alias Holden Rose (aki e könyvet nagysikerű, Howard Matheu különös esetei címen futó gyerekkrimi-sorozatával ellentétben mégis Kovács Attilaként jelzi) Föld alatti kaland tigrissel és buszokkal című kötete egy vérbeli kertvárosi szürreál, vagy stílszerűen szub-reál felfedezésére invitálja olvasóit.
Az idén a Pagony kiadó Zseblámpás Könyvek sorozatában megjelent regény főhőse a tízéves (vagyis nyolc hónap, két hét és négy nap híján tizenegy éves) Halmi, azaz Halmos Máté. A fiú belső, saját maga által bátrabbnak és viccesebbnek gondolt énje egyébként szintén a Halmos Máté nevet viseli, olvasói szempontból azonban korántsem összekeverendő a két alak.
Halmi osztálytársa és egyben legjobb (mert talán egyetlen) barátja, Molnár Bence Előd, vagyis MBE igazi kocka srác, aki állandóan „kapucnisban” van, és YouTube-élőzéssel kívánja elérni a vágyott hírnevet. A történet elején Halmi bátyja, Levente telefonját elcsenve nézi MBE vlogját éjjel, a takaró fullasztó rejtekében. Fura zajoktól megrémülve azonban a fiú elhagyja a biztonságos családi házat, s felfedezi, hogy nemcsak az ő kertjükbe törtek be, hanem a környéken mindenhova, s a tolvajok magukkal vitték a kertvárosiak összes ásóját. Halmi „vlogger” barátját közös nyomozásra invitálja, melynek során kettejük, illetve a kocka-pároshoz csatlakozó „fura lány”, Zizi (iskolai gúnynevén, vagyis MBE kedves szorgalmazásával „nicknevén” Zizita) és a kislány háziállatként tartott tigrise (!) előtt feltárul a szuburbia aszfaltja alatti mindenség. A felszín alatt azonban se plázs, se – amint azt a gyerekek csalódottan konstatálják – atombunker.
A tigris feltűnésével már bomlásnak induló, megszokott világrend akkor adja át helyét a teljes zűrzavarnak, mikor a három gyerek és a kiskerti bengáli találkozik a föld alatti társadalom, a búkák néhány illusztris példányával. A vödörszerű fejfedőben masírozó katonákkal őrzött uralkodónő, Garmina, előzékeny kisfia, a tízéves, buszozni vágyó Csabula, valamint a nevében a Pettszon és Findusz-sorozatra emlékeztető Fidusz és társaik a megszólaláson túl viselkedésükben is embernek tetszenek.
Néhány fordulattal, fogsággal, álnoksággal, barátság-szövődéssel, hiedelem-oszlatással, „a Nagy Búkakőre” esküdözéssel, majdnem-blicceléssel, gyerekszerelem-kezdeménnyel, lemerült mobillal, városi kabócával és színes körmű szemüveges nénikével teli oldallal később azonban ráébredünk, a Föld alatti kaland… egyik lehetséges olvasataként a kötet egyszerre mutat rá az internet adta lehetőségekre, illetve azok korlátozottságára: a szuburbia aszfaltja alatt megélt kalandok sokkalta élőbbek MBE élőzésénél, a barátok pedig gyakorlatilag olyanok, mint az internetes követők, csak valóban ismernek minket.
Habár cliffhangeres fejezetzárásaival a gyerekregény szinte kötelezi kis és nagy olvasóját az oldalak habzsolására, a szituacionista párhuzamnál maradva szintén izgalmas a gyerekkönyv egységes urbanizmusában rejlő ellentmondásosság, melyben a világ békés, és gyermekek számára még éjszaka is biztonságos odakint kalandozni. A rövid regényben is megjelenik a szerző ál- és becenevek, valamint kitalált személyiségek iránti rajongása, ám ennek ellenére a mindennapok valósága, a fantázia, a kitalált, a képzeletbeli totális ellentéte, a valóság egy ponton sokkal érdekesebbé válik az online tér virtuálisan szürreális mítoszteremtésénél. Mindennek keretet adnak a finom szójátékok, az érezhetően felnőtt-szerzői magyarázatok, valamint jellegzetes, „nagyoktól” ellesett kifejezések, melyekért leginkább talán a szülők, Halmos Zoltán és Halmosné Nagy Márta „vonhatók felelősségre” a történet kontextusában.
Az összességében igen élvezetes regény nagytotáljában különlegesnek tűnő eseményfolyam mozzanatokra és karakterekre bontva azonban nem mondható kifejezetten újszerűnek (felnőtt-perspektívából legalábbis semmiképp). A tigrises kertbe beeső kocka-karakterekről eszünkbe juthat az Ahová lépek, ott fű nem terem című, 1974-es francia vígjáték, melyben a Jane Birkin alakította filmszínésznő házába csöppenő, bájosan esetlen középiskolai matektanárnak hirtelenjében egy gepárddal kell szembenéznie.
A föld alatti világ, az oda- és visszajutás portal fantasy-je újabb kultúr- és irodalomtörténeti utalásokkal állíthatja párhuzamba a gyerekkönyvet, mely emellett emlékeztet egy másik kortárs gyerekkönyvre is: Bendl Vera Matyi tigrissel álmodik című 2021-es kötetében a buszsofőrnek szintén morális akadályt jelent felengedni egy tigrist a buszra, ám a Bendl-regény minden „maiságával” is sokkal inkább tekinthető klasszikus gyerekkönyvnek (a kötet idén elnyerte a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum Év Gyerekkönyve díját, a 0–6 éveseknek szóló kategóriában).
A Föld alatti kaland tigrissel és buszokkal mindezeken túl meglepően életszagú, tipikusan mai értékrendbe illeszkedő soraival együtt is humorosan kedves agymenés, szituacionista módon abszurd és sok helyütt szándékosan önellentmondó. Kifejezetten sajnálatos azonban, hogy nem esik több szó a Gilisztáriumi szerzetesekről, ám a regény végén legalább szerepel a kitétel, hogy
a történetben szereplő bengáli tigris nem jó háziállatnak! Csak olyan állatot tarts, amit megfelelően el tudsz látni, hogy szívesen lakjon veled. Zizitának kizárólag azért volt tigrise a történetben, mert az író ezt viccesnek találta.”
Ugyanezen író egyébként irodalomnépszerűsítő előadásain túl saját YouTube-csatornáján „olvas azt, amit akar” (mivelhogy ez a neve a csatornának), nyolc előkészületben lévő, illetve egy kiadatlan regénye van nyomtatás előtt, legutóbbi munkája, A lapátos fickó, pedig nemrég jelent meg a Móra Kiadó gondozásában, melyet ezúton szintén ajánlunk olvasásra.
