Narkó, szex, mágia és halál. Volt rovarirtó, firkász, magándetektív, mielőtt író lett és kovakő a szikráknak, amik a punk mozgalmat beindították. William S. Burroughs alakját már életében egy mítosz vette körül, úgy fonódott össze a zenei világgal, mintha ő is csak rocksztár lenne, mégis néha azok se ismerik, aki az Úton vagy Üvöltés sorait betéve idézik. Sokoldalú és sokkoló zseni, ellensége volt minden kontrollnak, már életeben legendává nőtte ki magát.

Startvonal – St. Louis, 1914

Felső osztályú család, elitiskolák, Harvard, Európa: orvostudomány, melegbárok és zöldkártyás házasság egy náci rezsim elől menekülő nővel. II. világháború, szolgálat alól felmentés, majd New York: Kerouac és Ginsberg, hozzá csapva még egy igazi házasság, meg egy kitartó kapcsolat kezdete a heroinnal. Jött a függőség, egy gyerek, rendőrségi ügyek után egy kiruccanás a törvény elől. Mexikóvárosban, távol a józanságtól, Joan Vollmer fején a pohár, Burroughs kezében a fegyver, és egy dörrenéssel véget ért a házasságuk 1951-ben.

Kivágás egy korabeli cikkből ami az esetről tudósít (The Detroit Free Press, September 8, 1951; forrás: jaxpsychogeo.com)

Első 37 év. Innentől az írói karrier, innentől a száműzöttség, az űzött vad. Rút Szellemnek hívta az erőt, ami megszállta azon a napon, és ami ellen az írás lett a fegyvere. Első regénye – A narkós – után, 53-ban Amazonas egy yagé nevű rituális drogért, aztán Tangier Nemzetközi Övezet, Marokkó – végállomás. Opioidok és egyéb könnyen jött áruk közé rendezkedett be itt egy írógéppel – megőrült, ahogy Kerouac egy levélben írta, de a Szóhorda, amit a világra szabadít, mint egy várva várt próféta: trágár, homoszexuális, szuper-erőszakos őrület. Ez adott alapot későbbi regényeinek, és részeiből álltak össze a Meztelen Ebéd vénába fecskendezett látomásai is.

Burroughs, Ginsberg, Kerouac és Orlovsky; Tangier, 1957

Bill Meztelen ebédszalonja – Főműves ajánlat:

Nem egy lineáris történet, nem novellafüzér – rémálomok, szakrális és szatíra agresszív násza. Utóbbi műfajban Kerouac szerint Jonathan Swift óta a legnagyobb író. Bostonban és Los Angelesben mégis betiltott lett, egyesült királyságbeli kiadóját pedig megbírságolták, de 7 évvel a megjelenést követően, 66-ra az utolsó bíróság is emberi fogyasztásra alkalmasnak ítéli a Meztelen Ebéd kínálta fogások sorát. Regénye az ellenkultúránál is ellenkultúrább szerzővé avanzsálta.

(A könyvről készült ajánló itt olvasható.)

Nincs megállás – Párizs, London, New York

Marokkó után jött Párizs – Beat Hotel. Okkult kísérletek, tükörbe bámulás, transz, látás és telepátia. Tudatmódosítókkal táplált metamorf víziók, tudatteleportációk és a technika. Egy telegépelt oldal szétvágott darabjaiból véletlenszerű szöveget hozott létre. Ez volt a cut-up módszer. Teljes sci-fi trilógiát írt vele, ami magyarul máig nem jelent meg, de Iggy Pop Lust For Life című számból Johny Yen és a flesh machine, Burroughs agyszüleményei, így is eljutottak idáig.

Fotó: Brion Gysin (a cut-up módszer ihletője); Párizs, 1959

60-tól már a Londoni évek: sikertelen kísérletek tisztulásra, rövid látogatók az államokba, (fia rehabra vonul), helyi avantgárd körök, és még Paul McCartneyval is összeállt, de ebből semmi, csak a Stg. Peppers Lonely Heatrs Club Band borítója maradt. Alkalmi írásokból élt és függősége is erősödött. The Wild Boys című regényének apokaliptikus fiataljai ihlették David Bowie Ziggy Stardust imázsát. Mielőtt elhagyta volna Londont, 74-ben a Rolling Stones kérésére interjút is készített glam korszaka végén a popkaméleonnal.

Burroughs és Bowie – Fotó: Terry O’Neill; London, 1974

New York, a száműzetés vége, de a szállás egy földalatti bunker évekig. Itt látogatta Ginsberg, Warhol, Susan Sontag, Patti Smith, és Lou Reed. Itt tartotta fegyvereit: kések a fiókban, puska a párna alatt, vipera a raktárban, és még itt volt házi Orgon akkumulátora. Megfordult a kultikus CBGB punk klubban, és ekkor kezdte szertartás számba menő felolvasó estjeit. 78-ban Nova Convention címmel háromnapos rendezvény-sorozatot szenteltek neki, ahol fellépett Frank Zappa, és részt vett Timothy Leary az „LSD-pápa”. 81-ben megjelent utolsó trilógiájából először a A vörös éjszaka városai, de ugyanekkor elveszítette a szerek és szeszel szemben egyetlen fiát is. William S. Burroughs Jr., ezen a néven harmadik, az utolsó.

Lou Reed az íróval New York-i bunkerében – Fotó: Victor Bockris; New York, 1979

Kansas – mégsem csendes évek

Lawrence városában telepedett le. Ide zarándokoltak hívei, itt szerezte be személyi titkára a heroint, amire még 79-ben szokott vissza. Ezek mégse voltak remeteévek szeretett macskáival. Shotgun-festészet, automatikus kalligráfia, zenei téren: avant-garde, break, hip-hop, még Kurt Cobain is imprózott alá, és Tom Waits-sel közösen írt musicalt A bűvös vadász alapján. Narkós papot alakított a A gyógyszertári cowboy-ban és filmvászonra kerültek a Meztelen Ebéd körülményei David Cronnenberg rendezésében. Szerepelt Nike-reklámban, utoljára pedig a U2 Last Night on Earth videójában volt látható.

A Ministry metál együttes videoklipjében is szerepelt

Végösszeg, fizetség – SEMMI SEM IGAZ. MINDEN SZABAD.

William S. Burroughs 83 évesen szívrohamban hunyt el, utolsóként a három nagy beat közül. Kerouacnak tanárfigura, Ginsbreggel intim viszonyban is volt. Szellemalakja belehasított az ellenkultúrába, mérges magjai olyanokban csíráztak ki, mint Lou Reed, Iggy Pop és Patti Smith – punkapostolok, de Bob Dylan se menekülhetett. Az indusztriál úttörő Genesis Breyer P-Orridge, Bowie, Ian Curits (Joy Division), Tom Waits vagy a Sonic Youth, Cobain és a Rage Againts the Machine mind érezték magukon a fertőzése tüneteit. Bandanevekben: Steely Dan, Soft Machine (utóbbi műből jött a Heavy Metal kifejezés). Tűnyomai Francis Bacon, Jean-Michel Basquiat, még inkább Györffy László és Kis Róka Csaba munkáin tetten érhetők. Nyelvi vírusa tovább mutálódott William Gibson cyberpunkján Allen Moore képregényein át Bret Easton Ellis és Irvine Welsh regényein túl a hazai szerzők közt Nemes Z. Márió verseiben és Komor Zoltán „trash” (/bizarro) prózáiban.

Ellene volt mindennek, ami az individuumot gúzsba köthette. Imádta a fegyvereket, gyűlölte az erőszakot. Gyötörte saját szexualitása, míg művei sokaknak segítettek másságuk elfogadásában. Az ellentmondások embere volt, modoros lázadó. Felhasította a cicomák hártyáit, maga utána hagyva: csupasz zsigerek üvöltése az úton.


Fotó: A Man Within című dokumentumfilm

Reklamáció – nemhogy borravaló, a fizetség se elég…

A 20.század legvadabb művészi, popkulturális kinövései általa nyertek kaotikus táptalajt a kereteket szétfeszíteni, itthon mégis alig esik róla szó. William S. Burroughs nem gyenge gyomornak való, és sokaknak kitaszíthatja a szervezete. Talán ez az oka, hogy utolsó trilógiája is csonkán áll a magyar olvasók előtt, a harmadik rész nélkül már 12 éve. Apró öröm azonban, hogy megjelenésének 60. évfordulójára, 2019-ben a Meztelen Ebéd újra nyomtatásba került, a Jelenkor Kiadónak köszönhetően.

Kiemelt kép: Paul Natkin/WireImage