Az Alföld folyóirat friss lapszámát ezúttal Tőzsér Árpád Fák menekülése című versével ajánljuk.
Az Alföld folyóirat júliusi lapszámának középpontjában Esterházy Péter munkássága áll. Darvasi László verse és Forgách András novellája is a szerző előtt tiszteleg, Vincze Richárd tanulmánya, illetve Pataki Viktor recepcióáttekintő kritikája pedig Esterházy írásművészetével foglalkozik. Az irodalomban az állatok megjelenéséről Báder Petra Pedro Juan Gutiérrez Havanna királya c. regénye kapcsán értekezik, míg Bálint Péter azok népmesei szerepét vizsgálja.
A kiadvány Kilátó rovatában két interjút közölnek: Garaczi Lászlóval Vigh Levente, Kukorelly Endrével Pótor Barnabás beszélgetett. Versek Tőzsér Árpádtól, Babiczky Tibortól, Szijj Mártontól, Kiss Ottótól és Petőcz Andrástól, próza Szolcsányi Ákostól, Kiss Noémitől és Kávai Katalintól, dráma Márton Lászlótól olvasható a friss lapszámban.
A Szemle rovatban Visy Beatrix Kemény István válogatott verseskötetéről, Szabó Bernadett Kalapos Éva Veronika regényéről, Pintér Viktória Géczi János verseskönyvéről, Vojnics-Rogics Réka Grecsó Krisztián új elbeszéléseiről, Hocza-Szabó Marcell Győrffy Ákos verseiről, Timár Krisztina pedig Baráth Katalin Afázia című regényéről ír.
A lapszám képanyagát Damó István grafikái adják.
Tőzsér Árpád: Fák menekülése
Az ember ül ötcsillagos szimulákrumában,
s felváltva nézi computere ablakát s ablaka képernyőjét:
az egyiken a Föld kerek képe, az űrből fényképezve,
a másik mögött a Csallóközi sík, rajztábla, Faber-Castel.
Az ember számára mindkettő létezése hit-kérdés immár,
kezének, lábának egyikről sincsen emléke,
a rajztáblán vasúti sínek logarléce csúszkál,
a Föld képe fojtogatott ember kékülő arca.
Az ember trogloditaként ül elektronikus vadonjában,
előtte a computer tábortüze, háta mögött csempézett barlang,
s közönyösen nézi, ahogy egy pozitronnyaláb
a még fából való, menekülő fák törzsébe csapkod.
