2018 könyvekben mérve – A tavaly megjelent legsikeresebb könyvek

Kovács Viktória 2019. jan. 2. 0 8

Elmúlt az óév, itt az új. De mielőtt nagy hevesen belevetnénk magunkat 2019-be, nézzünk körül kicsit a kortárs irodalom háztáján! Mind hazánk méltán elismert írói és költői, mind a jelenkor világirodalmának alakjai bőven elláttak minket olvasnivalóval. Lássuk a legsikeresebbeket!

Kepes András: Istenek és emberek


“Az emberek saját előítéleteik rabjai, és a cellájukba nem szűrődik be más gondolat, csupán saját véleményük visszhangjának örvendeznek.”


A korábban újságíróként és televíziós műsorvezetőként befutott, és immáron sikeres íróvá is avanzsálódó Kepes András Istenek és emberek című, harmadik nagyregénye mintha csak elődei folytatása lenne. Hősei egy svájci luxusvillában rekedt három magyar házaspár. Kepes dialógusai és konfliktusai révén gondolkodik a mai emberről: természetéről, kapaszkodómentes világában való útkereséséről és önérvényesítő szándékairól. Palettára kerül a szerelem, a szexualitás, emberi viszonyok, hatalomvágy, gyanakvás és a párbeszéd lehetetlenségének problémája is.

Forrás: libri.hu

Simon Márton: Rókák esküvője


„Amikor állsz a buszon vagy villamoson, és megérzed,/ hogy az ablakokon csak verejték, a Nap megállt, hogy körülötted mindenki/ rég halott, és többé nem szabadulsz innen, az a rókák esküvője…”


Simon Márton harmadik kötete öt évet váratott magára, az olvasóközönség – úgy vélem – egyöntetű ovációja azonban arról árulkodik, hogy a hosszú munkafolyamat minden kiizzadt cseppje arany. Ez alkalommal a költő még szabadabban, bizonyos értelemben saját nyelvezetét megújítva versel hétköznapjaink mikrorezdüléseiről. Különös, álomszerű, mégis zsigerien nyers és egyenes költészete magába olvasztja az emberi beszéd, a természet és a technológia hangjait. Sorainak rendkívül színes érzelmi, hangulati és stílusbeli palettája könyörtelen őszinteséggel festi meg élet és halál egymásba mosódó vonalait.

Forrás: libri.hu

Szabó Magda: Csigaház


„Christa kettéharapta a percet, elgondolkozott.”


Igazi irodalmi szenzáció Szabó Magda posztumusz és egyben legelsőként megírt kisregénye, amelynek hagyatékából előkerült kézirata egyszerű kockás füzetek lapjain díszeleg. A Csigaházban egymásba fonódó szerelmi és politikai történetszálak minden bizonnyal az írónő Bécsben töltött fiatal éveinek prózai lenyomata. Sorait olvasva tanúi lehetünk a regényíró születésének: a különféle élményeket, érzéseket és hangulatokat sűrítő mű már megrajzolja a tőle megszokott kivételes éleslátás és ábrázolóképesség vonalait. Ugyanakkor tisztán érezhető kezdetlegessége, az olvasóközönség körében kiváltott népszerűsége valószínűleg későbbi munkáinak távlatából értelmezhető.

Forrás: libri.hu

Dragomán György: Rendszerújra


„… akkor se kellett volna elővenni a busz alá mágnesezett tokból a csőtáras sörétest, nem kellett volna csőre tölteni, nem kellett volna a fiára fognia, nem kellett volna úgy bánjon vele, mint egy egyszerű beszari menekülttel…”


Az idei év egyik nagy durranása Dragomán György tizenöt évének terméseiből összeállított novelláskötete, melynek címe nemcsak önmagáért beszél, de mintegy belső szervezőerőként össze is fűzi a különféle hatalmi rendszerek uralma alól kitörni próbáló karakterek történeteit. Az egységesen zárt terek korlátoltságának változatos manifesztációi (börtön, menekülttábor, technológiai vagy politikai határvonalak) zsigeri erővel, múlt, jelen és jövő viszonylatában tükrözik az ember örökös szabadulásvágyának viszontagságos harcait, amelyeket folyamatosan pusztuló és újraépülő rendszerek által körülhatárolt küzdőtéren kénytelen megvívni.

Forrás: libri.hu

Szabó T. Anna: Határ


“Azt, hogy bent lakik, érezni persze, ott van, mert átdübörög az ereken, égő bozóton állat, úgy rohan, nem gyönge láng, nem lidércfény, nem sápadt, levegőtestű kis nebántsvirág, nem: erőszakos, erős erdővadja nem áll meg az, csak biztos parancsra, csak istenszóra hallgat, ha megáll.”


Szabó T. Anna legújabb prózakötete olyan személyes hangvételű, költői nyelvezetű szövegek kaleidoszkópcsokra, amelyek emlékek, érzékelési ingerek mentén, térben és időben utazva, a felnövés fázisait mikroszkóp alá helyezve kérdeznek rá a személyiség határaira. Ebben az összeállításban a család, az egyén és a saját történetével, illetve a történelemmel szembesülő ember kerül középpontba. Öröm és szégyen, szabadság és korlátok, fikció és realitás hálójában forgolódik a makacs határfeszegetés, mely minden élethelyzetben oly nehezen behatárolható identitását keresi.

Forrás: libri.hu

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem


„Akik már nem leszünk sosem, épp annyira mi vagyunk, mint akiknek hisszük magunkat.”


Méltán ünnepelt költőnk első regénye számos idő- és térbeli síkon átívelő, mozaikszerű történetével zajos sikert aratott a hazai könyvpiacon. Öt fejezetének fantáziavonatán Budapestre, Bécsbe, az Amerikai Egyesült Államokba és egy Hajdúvágás nevű fiktív vidéki településre is elutazunk, miközben jelenkorunk mindennapi valóságából útnak indulva, s oda visszaérkezve cikázó időugrásokat végrehajtva bepillantást nyerünk az ’50-es, ’80-as, ’90-es, és 2000-es évek emlékezetébe. A történelmi múlt összeér a magánélettel, a társadalmi ügyekkel, mely zavaros helyzetben egy menekülésre kódolt generáció igyekszik felelős, szabad felnőtté válni, megtalálni helyét a világban és a maga életében.

Forrás: libri.hu

Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek


„Várunk mindig valamit, és amikor ott van, akkor nem tudunk vele mit kezdeni. Szentül hisszük, hogy akarjuk, de nem lesz jobb tőle az életünk. És közben végig a remény dolgozik bennünk a legerősebben. De a remény még soha nem tett jóvá semmit.”


A köztudottan szókimondó írónő második regénye a tőle várható módon arcul csapón nyers, húsba vágón őszinte stílussal és nyelvezettel tálalja egy fiatal nő kimondottan sivár, agyoncsócsált felnövés-történetét hétéves korától egészen harmincas éveiig. Tömény, némileg fullasztó sorai – társadalomkritikával és aktuálpolitikával bőségesen nyakon öntve – arra keresik a választ, vajon képes-e a szeretetre egy olyan személy, aki soha életében nem kapott hasonló élményanyagot, rátalál-e önmagára és boldogságára a legalapvetőbb emberi helyzetek idegenségében ténfergő, a saját valóságában elveszett lélek.

Forrás: libri.hu

Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra


„Lényegtelen információkkal elárasztott világunkban a tisztánlátás hatalom”


A jeruzsálemi egyetemi tanár napjaink egyik kiemelkedő és nagy népszerűségnek örvendő gondolkodója, aki az előző műveiben feltárt, az emberiség múltjával és távoli jövőjével foglalkozó elmélkedései után idei kötetében jelene és közvetlen jövője globális körülményeire helyezi a hangsúlyt. A technológia, politika, vallás és művészet témái mentén, társadalomtudományi alappilléreken egyensúlyozva vizsgálja meg világunk jövőjét valószínűleg legnagyobb mértékben befolyásoló erőket és az emberi természetet. Leckéi nem feltétlenül tanító jellegűek, inkább a további gondolkodásra késztetés motorja rezeg bennük.

Forrás: libri.hu

David Foster Wallace: Végtelen tréfa


„Pokolra nyíló, alamuszi kulcslyuk a nap.” / „Itt ülök egy irodában, körülöttem fejek és testek.”


A húsz éve íródott megosztó, mégis bombasikerként robbanó, kultuszteremtő regény idén magyar fordításban is megjelent. Az időközben öngyilkosságot elkövető amerikai író kötete az X-generáció technológiai valóságértelmezését és a sorozatos újítások társadalmi hatásait boncolgatva, ezeket alapul véve mintegy megjövendöli jelenünk valóságának jegyeit (okostelefon, Skype, Netflix). Széles körű gondolati hálója középpontjában a már-már függőségbe torkolló szórakoztatás, annak személyiségünkre, kapcsolatainkra, életminőségünkre gyakorolt hatásának kérdése áll. Mindenféle kronológiai szervezőelvet figyelmen kívül hagyó darabkái rettentően megnehezítik olvasását, de a százvalahányadik oldalon túljutva kirajzolódnak az összefüggések, és értelmet nyer a nagy egész.

Forrás: libri.hu

Christoph Ransmayr: Cox vagy az idő múlása


De érdeklődött-e valaha is az órák és automaták alkotója felől, amelyeket egy kereskedelmi útvonal megnyitásának, vámengedményeknek vagy más kiváltságoknak a kérésével nyújtottak át neki? A kínai császár érdeklődött.”


A széles körökben ünnepelt osztrák író regényében olyan látszólag ellentétes erők feszülnek egymásnak, mint kelet és nyugat, hagyomány és modernség, amelyeket a költőiség és brutalitás egyvelege köt furcsa csokorba. Történetének központi alakja egy angol órásmester, aki a birodalmát vaskézzel irányító kínai császár megbízásából, árgus szemekkel figyelő besúgó rendszerének felügyelete alatt olyan speciális órák megalkotásán fáradozik, amelyek képesek mérni az emberi élet különböző időszakainak változó időérzékelését, más szóval kivitelezik az örökkévalóság láthatóságát.

Forrás: libri.hu

Kiemelt kép: inc.com


Források:
www.bookline.hu
www.konyves.blog.hu

Tags: 21 lecke a 21. századra, Akik már nem leszünk sosem, Christoph Ransmayr, Cox vagy az idő múlása, Csigaház, David Foster Wallace, Dragomány György, Határ, irodalom, Istenek és emberek, Kepes András, könyv, Krusovszky Dénes, Pedig olyan szépen éltek, Rendszerúj, Rókák esküvője, Simon Márton, Szabó Magda, Szabó T. Anna, Szentesi Éva, Végtelen tréfa, Yuval Noah Harari Categories: IRODALOM
Related Posts