Idén ünnepli 180. születésnapját az Athenaeum Kiadó, mely Magyarország egyik legnagyobb könyvkiadója. 1841-es alapításától 1948-ig a kor legjelentősebb íróinak és költőinek műveit adta közre, és így meghatározó szerepet töltött be a magyar irodalomban, azonban 1948-tól 1998-ig kizárólag nyomdaként működött. Azóta limitált mértékben, de újra foglalkozik könyvkiadással is. A kerek évforduló tiszteletére ötkötetes díszkiadást jelentetettek meg, a Kiadó múltjáról és jövőjéről pedig az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon, október 16-án beszélgettek.
Tizenegy évnyi tapasztalatszerzés után 1841-ben Emich Gusztáv sziléziai gyökerekkel rendelkező könyvkereskedő üzletet nyitott Pesten. Nem sokkal később, 1842-ben már „nemzeti könyvkereskedését” látogathatták a Kígyó téren. Rövid idő alatt a magyar irodalmi élet egyik legnépszerűbb alakja, könyvkereskedése pedig a kor politikai és irodalmi vezéralakjainak találkozóhelye lett – mesélte Dian Viktória, az Athenaeum Kiadó igazgatója a Margó Irodalmi Fesztiválon.
Az induláshoz kapcsolódva a beszélgetés vendégei hangsúlyozták: Emich a kereskedői tevékenység mellett könyvkiadói vállalkozásba is fogott, sőt felismerve az erősödő nemzeti, hazafias érzésekből fakadó igényeket, rövidesen a magyar irodalom patrónusává lépett elő. Az akkor 19 éves Petőfi is kopogtatott a könyvkiadó ajtaján, azonban egészen 1844-ig kellett a későbbi költőóriásnak várnia: miután viszonylagos hírnevet szerzett, Emich megjelentette A helység kalapácsa című vígeposzát, később pedig verseit.
Nemcsak a híres szabadságharcost pártfogolta Emich: későbbi nyomdabirodalma nyomtatással, könyvkiadással, kereskedelemmel, folyóiratok és napilapok működtetésével szintén foglalkozott, így rengeteg neves irodalmár munkásságát közvetítette a köz felé. Többek között 1853-tól az övé volt Jókai Mór minden új regényének kiadási joga, emellett számos reformkori jelentős irodalmi művet jelentetett meg. „Emich megvásárolta Kossuth életművét is, emögött azonban inkább politikai támogatás, mintsem nyereséges kiadói terv állt” — hangzott el az irodalmi fesztiválon.
Emich-et az MTA 1860-ban a „Magyar Tudományos Akadémia nyomdásza” címmel ruházta fel. A kiegyezést követő tőkés ipari fejlődés részvénytársaság alapítására ösztönözte, így jött létre 1868-ban az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., mely mind nyomdagépi modernizálást, mind a banki befektetők megjelenését magával hozta. Több évtizedes munkássága olyan alapokat teremtett, melyekre fia tovább építhette a kiadó jövőjét; ehhez segítségére volt a Ferenc József által adományozott „emőkei” nemesi cím is.
Az Athenaeum a 20. század elején továbbra is részvénytársaságként működött, elnöke és meghatározó egyénisége 1917-től Miklós Andor volt. A kiadót szoros kapcsolat fűzte a Nyugat íróihoz: az első nemzedék szinte minden tagjának jelent meg könyve az Athenaeumnál, és a legjelentősebbeknek állandó kiadója lett. „A Nyugathoz Babits volt a kapu” — hangsúlyozta Nyáry Krisztián irodalomtörténész. Babits műveinek kiadása már csak a neve miatt is megkerülhetetlen volt. Ugyanakkor életműszerződés kötötte a kiadóhoz Móricz Zsigmondot, Babits Mihályt, Karinthy Frigyest, számos Krúdy-regényt ők adtak ki, és jelentettek meg alkotásokat többek között Kosztolányi Dezsőtől, Tóth Árpádtól, Szabó Lőrinctől, Füst Milántól és Csáth Gézától is. Dian Viktória hozzátette: „különösen sikeres vállalkozás volt Ady Endre hagyatékának gondozása és összes műveinek megjelentetése.”
Ugyanakkor a kommunizmus idején „nem volt Athenaeum, a mostani így csak jogilag utóda az eredeti vállalatnak”, hiszen az 1940-es évek végétől csak nyomdaként működött a hatalmas cégcsoport, mesélte Nyáry Krisztián. Az „újjászületésről” Vámos Miklós elmondta: valójában a Magvető Kiadó igazgatója indította újra az Athenaeumot, mint könyvkiadót, amikor megvásárolta a hozzáférést a Paulo Coelho-életműhöz. „Mivel az akkori Magvető nem akart a kiadó égisze alatt lektűrt kiadni”, ezért a kommunizmus után az Athenaeum újraindítása valamiféle bestseller-kiadó létrehozásán alapult, tette hozzá az író. Napjainkban már szépirodalom is szerepel a palettán, így egyszerre jelennek meg bestseller könyvek és nagy szerzők művei is, ami Vámos Miklós szerint jó, hiszen „ez egy kiadó munkája.”
A könyvkereskedelmi munka kapcsán szóba került Vámos saját kiadója is, amelyet 1991-ben alapított Amerikából frissen hazatérve, többek között olyan nagy nevek társaságában, mint Esterházy Péter. Ugyan 2009-től az Európa Könyvkiadóhoz szegődött, azonban még a szerződés lejárta előtt „átigazolt” az Athenaeumhoz, amelynek azóta is az egyik húzóneve. Változásai és választásai kapcsán kiemelte: véleménye és tapasztalatai szerint kétfajta írótípus létezik. Egyikük képviselője magas szinten, mégis ugyanazon a hangon publikál folyvást, míg másikuk – köztük Vámos maga – annak ellenére, hogy egyszer már megtalálta a hozzá legjobban illő („legeladhatóbb”) stílust, abból mégsem használ fel semmit még egyszer, hiszen folyamatosan keresi az újat, kísérletezik, ezért minden könyve mást képes adni az olvasónak.
Mivel azok egyike volt, akik szerzőként felismerték, hogy a technológia világában hogyan tudnak helyt állni és láthatók maradni, „Vámos Miklós egyfajta influenszer is” — szögezte le Dian Viktória, hiszen, ha az íróóriás megemlíti egy könyvét, akkor az már ajánlásként jelenik meg és sokkal több emberhez eljut, mintha csak a kiadó promotálná. Ennek kapcsán Nyáry Krisztián felhívta a figyelmet: „napjainkban már nincs a könyveknek közvetítő közege! Az írók publikációi a nyomtatott sajtó visszaszorulása miatt nem érnek el az emberekhez”, ezért podcastet, videókat, már-már kampányokat kell tervezni.
Ugyan a nevesebb íróknak valóban van néhány kiváltsága: így például Nyáry Krisztián elmondása alapján kérhetnek szerkesztőt, borítótervezőt, sőt, még azt is kiválaszthatják – utalt az író saját magára –, milyen papírra szeretnék nyomtattatni gondolataikat. A születésnap kapcsán pedig az Athenaeum Kiadó ötkötetes díszkiadással készült az eddigi legsikeresebb és legmeghatározóbb művekkel. „A mai Athenaeum Kiadó könyvei között megtalálhatók a nívós szépirodalmi munkák és a szórakoztató lektűrök éppúgy, mint a tényirodalmi vagy népszerűsítő ismeretterjesztő kiadványok. A közös bennük, hogy magas minőségi elvárásokkal készülnek, és aktuális témáikkal párbeszédre hívják az olvasót” — látható a kiadó honlapján, melybe beleilleszkedik az ünnepi sorozat is.
Az Athenaeum Kiadó gondozásában a 180. évforduló alkalmából a következő művek vásárolhatók meg: Petőfi Sándor: Szerelem gyöngyei; Karinthy Frigyes: Így írtok ti; Móricz Zsigmond: Úri muri; Ady Endre: Szeretném, ha szeretnétek és Babits Mihály: Timár Virgil fia.
Kiemelt kép: Gulácsi Zsuzsanna
