Személy szerint mindig is úgy éreztem, hogy (Bár a modern technológiának köszönhetően bárki csodálatos, színekkel teli fotókat tud készíteni akár egy egyszerű okostelefonnal is) valamiképp a fekete-fehér fényképek roppant sajátos és egyedi világot alkotnak. Hangulatukban van valami varázslatos és itt nem csak a múltbéli technológiákkal készített művekre gondolok, hanem a modern BW-ként elhíresült technológiára is.
Tapasztalatom szerint ezzel nem csak én vagyok így; az Instagramot böngészve gyakran talál az ember kizárólag erre a technikára specializálódott oldalakat. – Még néhány éve leltem rá egy ilyen profilon Sikolya Rudolf több fotójára is. Ezek hatására elkezdtem követni a 28 éves budapesti fiatal saját oldalát, ahol heti rendszerességgel találkozhatok hasonló csodákkal. Rudolf fotóit már láthattátok több alkalommal is Tükörreflex rovatunkban, ahol rendre #napképe-ként jelentetjük meg őket. Annak érdekében, hogy jobban megismerjétek munkásságát, a bemutatása mellett elhoztuk nektek egy kisebb, Budapest mindennapjaira alapozott fekete-fehér galériáját is.
Rudolf körülbelül két éve kezdett hobbi szinten fotózni, ami akkoriban – elmondása szerint – kimerült egy darab kattintásban, valamint a legszimpatikusabb Instagram filterben. Akkor azt gondolta, hogy ez pusztán ennyiből áll. Aztán idővel – és pár ezer exponálás után – egyre jobban kezdte elhagyni a megkomponált filtereket és felfedezni, rátalálni a saját “stílusára” a legkülönbözőbb programok, eszközök segítségével.
Előbb a színes, majd pedig egyre inkább a fekete-fehér megjelenítés felé orientálódott; mígnem teljesen magával ragadta ez a világ, s mindmáig ebben a stílusban találja meg leginkább önmagát.
“Úgy gondolom, hogy fekete fehérben sokkal szofisztikáltabb felszínre hozni bármit is. A tónusokkal való játék, árnyalások, kiemelések; finomabbnál-finomabb részletek, manírok bevitele mind-mind nagyszerű egésszé állhat össze, ha tudjuk mit szeretnénk mondani! – A fotó atmoszférája lelkünk lenyomata.
Tervezem, hogy a jövőben komolyabban foglalkozzak vele, mind elméleti mind gyakorlati síkon. Az pedig, ha ebből élhetnék nagyszerű dolog lenne. Más kultúrák bemutatása, valamint a bepillantás messzi tájak lakói életébe – ezek azok a dolgok amik igazán vonzanak. De ehhez még rengeteget kell tanulnom.” – Mesélt a stílusra találásáról Rudolf
