Az Outer Banks váratlanul lett a Netflix egyik legsikeresebb sorozata.
Kétségkívül a tavalyi év egyik legsikeresebb sorozata a Madelyn Cline, Chase Stokes, Rudy Pankow, Madison Bailey és Jonathan Daviss főszereplésével készült Outer Banks.
A sorozat 2020-as berobbanásáig ezeknek a színészeknek a neve aligha mondott valamit bárkinek is, mára viszont mindenkinek azonnal John B társasága, valamint a „Kooks” és „Pogues” között húzódó társadalmi ellentét jut eszébe, meg persze az az óriási kincsvadászat, aminek titokban lényegében mindenki a része.
A sorozat, ami épp jókor érkezett
Az Outer Banks tulajdonképpen a lehető legjobbkor robbant be a köztudatba, vagyis a Netflixre, hiszen 2020 áprilisában, nem sokkal „az első karantén” kezdete után töltötték fel a tíz epizódból álló amerikai tinidrámát a legnépszerűbb filmmegosztó oldalra, amikor még mindenkinek szokatlan, de talán kissé élvezetes volt a bezártság, a naphosszig tartó sorozatmaratonok.
Keresve sem találhatnánk jobb sorozatot, amit egy nap alatt ledarálhatunk, hiszen az Outer Banks első évada üdítően új, szokatlan és izgalmas volt. Új, mert jelenleg nem hinném, hogy van olyan sorozat, ami hasonló környezetben játszódik, és izgalmas, mert lényegében egy tízrészes kincsvadászatnak vagyunk szemtanúi, és azon sem lepődnénk meg, ha a karakterek egy nagy papirusztérképpel vágnának neki a szigetük felfedezésének, amin egy nagy piros X jelöli a kincs helyét.
A sorozat egyébként sok szempontból valós eseményeken alapul, kezdve azzal, hogy Outer Banks egy létező földrajzi hely, és a sorozatban mindenki által vágyott kincs is valahol az óceán mélyén lapulhat, hiszen más névvel, de a sorozatban The Royal Merchant-ként ismert hajó valóban elsüllyedt a 17. században, rajta óriási vagyont érő arannyal, ezüsttel, és spanyol dollárral. Nem beszélve arról, hogy a főszereplő, John B nevének ihletője a The Beach Boys „Sloop John B” című nótája.
Az óriási cliffhangerrel zárult évad idén júliusban pont ott folytatódott, ahol tavaly abbamaradt, és az alkotók egy maximális sebességgel száguldó hullámvasút tempójában kapcsoltak rá az izgalmak felvezetésére. Ez a tempó azonban pusztán csak néhány részen keresztül tartható, addig, amíg a korábban megismert történetszálat visszük tovább, és zárjuk le többé-kevésbé, ezt követően viszont elkezd fárasztó lenni az események gyorsasága, hamar összefolynak a történések. Az egyik pillanatban még itt vagyunk, a következőben már ott, eddig még aranytömbökről volt szó, most már valami másról.
Az Outer Banks hibái
Szerencsére a karakterek olyannyira szerethetőek, humorosak és önfeláldozóak, hogy akkor sem engedik el a néző lankadó figyelmét, amikor a kincskeresősdi kezd elfáradni. John B kezdetben három, később már négytagú baráti társasága valóban talpraesett és találékony karakterekből áll, akik a vezetőjük nélkül is megállják a helyüket, sőt, bármikor átvehetnék annak helyét is.
Nem azért, mert John B felejthető vagy elhanyagolható lenne, hanem mert tökéletesen egyenrangú a barátaival, és minden karakter egyformán figyelemfelkeltő, elgondolkodtató, és olyan szinten érdekes, hogy akár spin-off sorozatokat is lehetne gyártani a főszereplésükkel.
Általános hibája azonban az amerikai tinidrámáknak, hogy a szereplők legtöbbször tizenhat, maximum tizennyolc évesek, ez az életkor pedig teljes mértékben összeegyeztethetetlen azzal az életmóddal, amit folytatnak. Persze, történtek már tinidrámákban annál sokkal furcsább események is, minthogy egy világvégi, meglehetősen korrupt szigeten élő baráti társaság belekezd egy olyan kincs keresésébe, amiért titokban a fél város, és a saját családtagjaik is szó szerint megőrülnek, mégis számos levegőben lógó szálat és értelmetlen eseménysort szül az, hogy tinédzserkorú gyerekek szabadon hajóznak, betörnek, lopnak és lövöldöznek amellett, hogy egészen váratlan pillanatokban eszükbe jut iskolába vagy éppen hazamenni.
Összességében tehát lenne mit finomítani a sorozaton, és bár ahhoz már késő, hogy öregítsük legalább néhány évet a szereplőket, de sok zavaros pontot kiiktatna a történetmesélésben az, ha a főszereplők huszonévesek, de legalábbis nem otthon élő középiskolások lennének, akiknek a kissé hányatott sorsával próbálnak az alkotók magyarázatot adni arra, hogy miért nem zavar senkit az életmódjuk.
Ráfért volna az évadra az is, ha kevésbé gyorsan dobálja elénk az eseményeket, és néha hagyják egy lélegzetvételnyi idő alatt feldolgozni a nézőnek a történéseket, viszont az Outer Banks még így is páratlanul izgalmas, ehhez pedig még igazán szürreális események bevonására sem volt szükség, ellenben mondjuk a Riverdale-lel.
Mivel a második évad heteken keresztül szerepelt a Netflix tíz legnézettebb műsora között, így nem volna meglepő, ha hamarosan bejelentenék a harmadik szezon érkezését is, pláne úgy, hogy az évad végén ismét maradtak nyitott kérdések.
Hogy hova tudják még tovább húzni a kincsvadászatot az alkotók, az jó kérdés, de az Outer Banks valószínűleg még rengeteg meglepetéssel fog szolgálni a jövőben. Remélhetőleg az nem tartozik közéjük, hogy mélyrepülésbe kezd.
Kiemelt kép: TMDb. com
